Vigyázat, tűzveszély - II. rész
Mit kell tudni odahaza a tűzmegelőzésről
A szénmonoxidról és a széndioxidról tudni kell, hogy mindkettő színtelen gáz, és a nem teljes elégés mellékterméke. A szénmonoxid (CO) színtelen, szagtalan, íztelen gáz – mérgező, ezért veszélyesebb a széndioxidnál (CO2), amely kissé savanykás ízű és szagú, nehezebb a levegőnél, nem mérgező, de veszélyes lehet az oxigén kiszorítása miatt. Tűz esetén mindkét gáz előfordulhat a lakásokban, lépcsőházakban, lakásokban egyaránt.
A tűz megelőzése céljából az előbb említettekben a következőket kell tudnunk:
- szilárd, nem gyúlékony anyagból épülhetnek a lakóépületek, házak, az ajtókat, ablakokat tűzálló anyaggal kell bevonni, a folyosókat, lépcsőházakat nem gyúlékony anyagból kell építeni, ez a tetőszerkezetre is vonatkozik.
- A lakásajtók, házkapuk kifelé kell, hogy nyíljanak a menekülés megkönnyítése miatt tűzveszély esetén. A tömbházak bejáratai mechanikai szerkezet segítségével is nyithatók úgyszintén kifelé. A tömbépületekben a folyosók, lépcsőházak, liftek mind menekülési útvonalként is szolgálnak (horizontális és vertikális), de az épületek kívül is lehetnek lépcsők, ezek az ún. tűzlétrák vagy tűzlépcsők. Amint már említettem, a tömbházakban minden emeleten tűzoltó készüléket kell elhelyezni könnyen elérhető helyen. Ez mellett ún. hidrantok (vizes pontok) beépítése is szükséges komplett csövekkel, szórófejjel, méretezett szabvány szerint.
- A házakon, tömbépületeken épült kémények szilárd anyagból kell, hogy legyenek, a lakásokkal az ún. kéménycsatornán keresztül vannak összekötve. A kéményektől megfelelő távolságra tarthatók vagy tárolhatók a gyúlékony anyagok. A kéményeket, csöveket rendszeresen kell tisztítani, és a kályhacsöveket úgy kell összeilleszteni, hogy rés ne maradjon a két cső között. A tűzhelyektől, kályháktól a könnyen gyulladó anyagokat megfelelő távolságra szabad elhelyezni.
- Szükséges a lakás, a szoba, a konyha rendszeres szellőztetése amennyiben tüzelős kályhát, tűzhelyet használunk. A tüzelőanyagot megfelelő edényben (fémvödör) szabad tárolni a tűzhely mellett, és csak a szükséges mennyiségben.
- A lakásban a gyúlékony anyagokat csak minimális mennyiségben szabad tárolni, viszont a pincékben ilyen anyag tárolása nem engedélyezett. A különféle holmi tárolható a pincében rendben összerakva. A propán-bután palackokat hőforrás köztelében szigorúan tilos tartani, a csatlakozások, csövek kifogástalan állapotban kell, hogy legyenek, a gázszivárgás robbanásveszélyt jelent.
- Tűzveszély esetében a lakóépületekben ki kell kapcsolni az áramot és természetesen értesíteni a tűzoltóságot a 93-as telefonszámon. Az utcán a ház előtt szabadon kell hagyni a parkolóhelyet, hogy a tűzoltóautó zavartalanul hozzáférhessen a tűz oltásához.
Ahhoz, hogy égési folyamat létrejöhessen, három feltétel szükséges: 1. gyúlékony anyag, 2. oxigén, amely elősegíti az égést, 3. hőforrás, azaz gyújtóeszköz, ami lehet mechanikus és természetes. Ha az első vagy a második pont alatt említett feltétel nincs meg, az égés nem jön létre. Az oxigént nem lehet kizárni, mindenütt jelen van, létszükséglet az élethez.
A gyúlékony anyagokat halmazállapotuk szerint szintén három csoportba soroljuk: 1. szilárd halmazállapotú (fa, szén, papír, textil, műanyag stb.), 2. folyékony (olaj, benzin, nafta, festékek, lakkok stb.) 3. gáznemű anyagok (propán, bután, metán, földgáz stb.). Ez utóbbi csoport a legveszélyesebb, mivel nemcsak tűzet okoznak, hanem robbanás-veszélyesek is.
Bálizs Géza