Utcák, nevek – utcanevek – VI.
Szólni kell még a jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő utcanevekről, amelyeket az adott időben és korban fontosnak tartottak, így kerültek az utcák megnevezései közé. Az ilyen utcák száma 7, ami 6,30%-ot tesz ki az utcák teljes számából. Ezek: Július 7., Október 8., Március 8., Május 1., Május 9,, Május 25., November 29. utca. Ezek jelentése, illetve jelentősége a következő: július 7. – az 1941-es felkelés napja, október 8. – Ada felszabadulásának napja, március 8. – a nők nemzetközi napja, május 1. – a munka ünnepe, május 9. – a II. világháború vége, május 25. – Tito születés napja, illetve az ifjúság napja, november 29. – a JSZSZK kikiáltásának napja. Megállapítható, hogy közülük nagyon sok név ma már idejét múlta, szinte semmi köze nincs a mai viszonyokhoz, valósághoz, a mai hétköznapokhoz vagy éppen ünnepekhez. Ezeket az ünnepeket ma már nem ünnepeljük, régen feledésbe merültek, kivéve a március 8-at, a nőnapot és május elsejét, a munka ünnepét, melyekre még ha szerényen is, de megemlékezünk.
Az alábbiakban statisztikai kimutatás alapján ilyen képet kapunk utcáink egymáshoz való viszonyáról, abból a szempontból nézve, ahogyan ebben az anyagban feldolgoztam.
Megnevezés Az utcák száma Százalékarány
Szerb és más nemzetiségű
neveket viselő utcák: 44 39,64%
Magyar nevet viselő utcák: 27 24,32%
magyarországi nevek: 7 6,30%
vajdasági nevek 2 1,80%
adai magyar nevek 18 16,20%
Egyéb elnevezésű utcák 26 23,42%
Földrajzi és egyéb megnevezések 7 6,30%
Jeles napokhoz, ünnepekhez kötődő utcák 7 6,30%
111 100,00%
Az eddigiek során utaltam már arra, hogy minden kornak, rendszernek, magának a hatalomnak megvoltak a saját elképzelései és elhatározásai törekvései, mi több törvényes lehetőségei, hogy utcaneveket megváltoztasson, új nevekkel lásson el utcákat. Ezek a változtatások vagy új nevek mindig az adott rendszer és hatalom tükörképe volt, azaz olyan utcaneveket ragasztottak a házakra, amelyek legjobban megfeleltek a rendszernek, kifejezték a politikai, nemzeti irányvonalat, felfogást.
Legszemléltetőbben talán a II. világháború előtti időszakban alkalmazott utcanevek megváltoztatása volt az ún. „magyarok ideje alatti” korszakban. Megbízható források szerint 1941 októberétől, amikor már rendeződött a megszállt területeken a magyar közigazgatás, azonnal megváltoztatták az utcák nevét. Így Adán 1944 októberéig a következő utcanevek szerepeltek: Rákóczi, Damjanich, Horthy Miklós, Szent István, Zrínyi, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Bánffy, gróf Csáky, gróf Teleki, Mussolini, Hunyadi, Kossuth Lajos, Kisfaludy, Batthányi, Gömbös Gyula, Bem, Kölcsey, Klapka, Vörösmarty, Mátyás király, Miksa, Eötvös, Árpád, Kinizsi, Lehel, Jókai Mór, Széchényi, Hitler utca, Honvéd, Csendőr
utca, ugyanakkor található volt még Mező utca, Gólya utca, Munkás tér, Rövid, Szív, Katona, Fecske, Levente, Tiszapart, Pipacs, Vasút, Új utca, Kórház utca, Macedónia. Ebből a korból csupán a Petőfi és a Kossuth utca, valamint a Tiszapart és az Új utca neve maradt meg a mai napig.
1944 októberétől, Ada felszabadulása után az új hatalom szinte teljes mértékben lecserélte az addig használt utcaneveket, és a saját ideológiájának megfelelőkkel váltotta fel. Ettől a dátumtól kezdve a következő nevű utcákkal találkozunk: Putnika Milovanović, Gembeša, Cara Dušana, Vuka Karadžića, Rakocijeva, Kralja Milutina, grofa Teleki, Košut Lajoša, Vojvode Mišića, Njegoševa, Vojislava Bakić, Karađorđeva, Kralja Aleksandra, Stevana Nemanje, P. Radosavljević, Vojvode Putnika, Branka Radičević, Dobrovoljačka, Veselinova, Đure Jakšića, Crvene Armije, Vojv. Knićanina, Slovenska, Hrvatska, Staljinova, Kralja Petra, Hajduk Veljka, princa Đorđa, M. Miljanova, Vojvode Lazarevića, Vase Stajića, Titova, Ljube Davidovića. Ugyanakkor a Svetićevo és a Nedićevo név is szerepelt a közigazgatásban, ugyanis ezek települések akkor még Ada községhez tartoztak.
Vastag János
