NE MARADJON SZÓ NÉLKÜL

    A Magyar Szó, később a Hét Nap is évi rendszerességgel jelentette meg a maga könyvformájú naptárát, és a vajdasági magyar olvasók mindig nagy örömmel fogadták ezeket a kalendáriumokat. Mára a Magyar Szó naptárát már megszűntették, mondván, hogy az internet korában nincs szükség ilyesfajta kiadványokra.
    Ezzel szemben a Hét Nap továbbra is kiadja a maga Vajdasági Magyar Kalendáriumát, amit mi olvasók örömmel lapozunk és olvasunk. „…’okos könyv’-ünk –ahogy Dudás Károly írja az idei naptár bevezetőjében – nemcsak egy hétre, hónapra, hanem egy egész évre kíván hű társa lenni a délvidéki magyar olvasónak.
    Mert benne van minden, aminek eleink életéről és a mi mostani életünkről benne kell lennie, amit hosszú téli estéken, nyugodalmas tavaszi, nyári meg őszi vasárnapokon érdemes elolvasni. Benne van az is, ami nincs fönt a mindentudó világhálón, amit nem lehet „lehívni” az internetről.”
    Van benne több – többnyire helytálló – Adára vonatkozó adat is, de vannak olyan nagyotmondó, pontatlan állítások is, amelyek olvastán majd leestünk a székről. Az Asszonyfalvától Adáig című, dr. Szöllősy Vágó László által jegyzett írásban ez áll:
    „E tájon tárták fel az egyik legjelentősebb középkori kincsleletünket: több kilogramm súlyú (több ezer érméből álló) ezüstpénzt, amelyet feltehetően a török elől menekülők áshattak el. (A nagy értékű leletet a zentai múzeumban őrzik.)”
    Kétlem, hogy Szöllősy látta az említett leletet, mert a zentai múzeumban nem pénz, hanem ékszerek láthatók:
    „A lelet a következő tárgyakból áll:  3 ónozott rézedény, 18 golyó idomú hajtű, 1 aranyozott hajtű-golyó felső része, 4 halántékfüggő, 3 pár aranyozott mentecsat, 5 fénytörő lapocskákkal ellátott ruhadísz, 2 pecsétgyűrű, 87 négy típusú ruhagomb és 17 gombrész – a golyó fele.” (Tripolszky Géza múzeumigazgató. Prilog uz Bilten kulturnog života Sente III/6 – Udranik Senta, 1967.)
    A másik elírása:
    „Nem tehetjük meg, hogy ne szóljunk a város egy híres és egy hírhedt szülöttjéről: itt született 1832-ben Szarvas Gábor nyelvtudós és hatvan évvel később Roth Mátyás, aki később Rákosi Mátyás néven szerzett kétes hírnevet szülővárosának.”
    Az állításnak csak a fele igaz, mármint a Szarvas Gáborra vonatkozó. Rákosit viszont nem Roth, hanem Rosenfeld néven jegyezték be az adai izraelita anyakönyvbe az 1892. év 154. folyószáma alatt!
    Harmadik megjegyzésként leírhatjuk, hogy Dudás Károly a Hungarikumok Délvidéken című beszédéből (Vajdasági Magyar Kalendárium 2010, 203. oldal), amelyik a Magyar Országgyűlés Főrendiház termében a Kárpát-medencei magyar értékekről szervezett konferencián hangzott el, szerintünk kimaradt Sterbik Árpád, minden idők legjobb adai sportolójának a neve, akit kétszer is a világ legjobb kézilabda kapusává választottak.
    Ha már megemlítette több, valóban hírneves vajdasági magyar sportoló nevét, Árpi nevét se hagyhatta volna ki, hisz dupla világelsősége mellett a Veszprém kapusaként évekig Magyarország legnépszerűbb sportolói közé is tartozott.

Király János