106. Zöld levél
A sarlósfecske

    A sarlósfecske (Apus apus), szerbül crna čiopa, angolul Common Swift, németül Mauersegler.
    Európaban és Ázsia nagy részén honos, telelni Afrika középső és déli részére vonul. Európa nagy részén elterjedt, gyakori fészkelő madár, jellemzően kultúrakövető, vagyis ma már elsősorban az emberi településeken fészkel. A sarlósfecske számára a magas épületek tulajdonképpen mesterséges sziklafalak. Büszkék lehetünk, hogy Adán is szép számban fészkel a katolikus és a pravoszláv templom tornyában. Május elejétől itt láthatjuk és hallhatjuk vijjogását.
    Hossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege 30-50 gramm. Tollazata barnásfekete, torka fehér. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. A fiatalok kontúrtollainak keskeny fehér szegése van.
Megjelenése a fecske-fajokra emlékeztet, de valójában a kolibrikkel áll rokonságban. A nemzetségnek Európában több faja él, nálunk csak a közönséges sarlósfecske fordul elő rendszeresen, de néha idekóborol a havasi sarlósfecske is.
    Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát kizárólag repülő rovarok, főként kabócafélék, legyek, szúnyogok teszik ki. A fészkelési időszakon kívül folyamatosan repül, soha nem száll le. Röptében alszik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak neki. Rossz idő esetén az időjárási frontokat elkerülve fészkelőhelyétől nagy távolságra, akár több száz kilométerre is elrepül. Ilyenkor a fészekben lévő fiókák testhőmérséklete csökken, életfunkcióik lelassulnak, így meglepően sokáig, akár egy-két hétig képesek túlélni élelem nélkül. Ezt "éhségalvásnak" hívják, ami a hibernáció egy formája. Testtömegéhez viszonyítva rendkívül sokáig él. Nem ritkán megélheti a 20 évet. Rendkívül hű a fészkelőhelyéhez és a párjához.
    Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 hófehér tojásból áll, melyen a tojó egyedül, 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, akik nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat. Ritkán etetnek, de akkor nagy mennyiségű táplálékot hoznak a fiókák számára. Évente 1-2 alkalommal költenek.
    A levegőben védelemre talál a gyorsasága révén, de a költési időszakban (a fiókáknak) sok ellensége van, amelyek megtizedelik őket. Legnagyobb ellensége mégis az ember. Dél-Európában egyéb hasznos madarakkal együtt ő sem kerüli el végzetét. Ott a fiókák húsát kitűnő eledelnek tartják s ezért nagyon keresett cikk.
    Kevés madarunknak van annyi népies elnevezése, mint a sarlósfecskének. Nevei: visító- vagy vijjogófecske, toronyi-, fali-, hanyi-, lábatlan-, kazári-, rác-, kalapács-, felhő- és esőfecske. A madárbarátok odúkat helyeznek ki megfelelő helyre, és ezeket a sarlósfecske elfogadja. Oltalmazzuk őket!

Király János