Nyelvi figyelő
Pátyolgat és patyolat

    Néhány évtizeddel ezelőtt még nyelvjárási használatú volt a pátyolgat szó, azóta viszont fokozatosan köznyelvivé vált. Íme néhány példa: „Csodálkoztam is, mennyit pátyolgatott a stáb a nehezebb jelenetek alatt, például amikor három hete Szovátán a plusz három fokos vízben kellett feküdnöm.” „Megható kedvességgel és figyelemmel pátyolgatta a fiatalokat.”;; „Olykor még a szektaszerű, régi s új kisegyházakat is pátyolgatják, amelyek tömegbefolyása csekély.”; „Várható-e ott változás, ahol az elkényelmesedetteket pátyolgatná a társadalom.”; „1995 óta atyai szeretettel pátyolgatta az ügyet.”; „Bölcsebb lett volna a meglévő egészséges folyamatokat pátyolgatni, hiszen mi nem állítottuk azt, hogy a gazdaság pályájának felfelé ívelése megállíthatatlan.”; „A fővárosi rendőrök egybehangzóan azt állítják: a napi feszített munkatempóban szinte lehetetlen pátyolgatni az áldozat lelkét.”; „A művészet megaüzletté változtatása még akkor is létrejött volna, ha az avantgárd jobban pátyolgatja a közönséget.”
A pátyolgat ige eredeti jelentése ’gondosan takargat, gyöngéd figyelemmel bánik valamivel’ (a XIX. században még ezt jegyezték fel róla Fajszon).  Később felvette a ’gyengéd szeretettel, féltő gonddal bánik valakivel’ értelmet, és szinonimája lett a dédelget, a kényeztet, az ajnároz, a babusgat igének. Számos táji megfelelője van: tutujgat, pityegtet, gedél, alintál, bángyál, mecegtet. Az első kettő valamivel szélesebb körben ismert, mint a többi, de egyik sem került be a köznyelvbe. A pátyolgat egy további jelentést kezd felvenni, ez pedig ’gondoskodik valakiről, gondot visel rá, gondját viseli, törődik vele’, és rokonságba kerül a gondoz, a nevel, az  ápol, a gyámolít igével.
    A pátyolgat nem társtalan szó, összefüggésben van a régi patyol, ill. patyókál igével és patyóka főnévvel, valamint a patyolat szóval.  A patyol vagy patyókál a XIX. században a következő jelentésben élt: ’burkol, betakar, bekötöz valamit, különösen a fejet, akár hideg ellen, akár csupán divatból, viseleti szokásból’. Ma inkább azt mondjuk, hogy bugyolál. Ennek megfelelően alakult a patyóka értelme is: ’mindenféle ruhadarab, mellyel a testet, különösen fejet, nyakat a hideg ellen beburkolják, bekötözik’. A patyolat finom lenvászonra, illetve ilyen anyagból való ruhaneműre utal a népnyelvben, az irodalmi szóhasználat ’tiszta, fehér, makulátlan’ jelentést tulajdonít neki, ezenkívül a bizalmas stílus ’mosoda’ jelentésben is él vele. Összetételben is megjelenik. A patyolatfehér a hófehér szinonimája a választékos stílusban. A patyolattök (vagy selyemtök) vékony, sima héjú sütni való úritök.  Négyszáz-ötszáz évvel ezelőtt a patyolat olyan finomabb szövetet jelölt, amilyennel a keleti népek, nevezetesen a borotvált fejű törökök fejüket bekötik. Gyöngyösi ezért patyolatos népnek mondja a törököket. Később általában a finom gyolcs megnevezésére használták, mint amilyenből például a mátyusföldi asszonyok bulázója, fejtakarója készül. Érdekes, hogy ott a fekete selyemből való fejfedőt fátyolnak nevezik.

Dr. Molnár Csikós László