Az adai címeres nemeslevelet kapott családok betűrendes névjegyzéke – XII.

    SOMOSKÖVI (SOMOSKEŐY) család
    SOMOSKÖVI EULÁLIA, nemes. Született Adán 1846. 01. 6-án. Apja: Illés, anyja: Czitler Ilona adai lakosok. ESzAK Ada: 1846. P-116/1.
    A család nemességére vonatkozó részletes adatokat lásd: Körkép, 2008. december, X. évf., 115. szám, 20. oldal, VIII. rész, a moholi Somoskövi (Somoskeőy) családnál leírtakat!

    VARGA család
    VARGA PÁL, nemes. Született 1790 körül. 1840. február 24-én, 50 évesen Adán házasságot kötött a 41 éves Kővágó Erzsébettel. EHáAK Ada: 1840. P- /4. bejegy-zés.
    A Varga nevű nemes családok Pozsony, Gö-mör, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa, Veszprém, Zem-plén és Zala megyében is találhatók. Bács-Bodrog megyében az 1825. évi nemesi összeírásban Ba-ján találjuk a Varga és Varga-Nagy nevű családot. Varga Gáspár Bács megyében 1820-ban esküdt volt. Varga, másként „Visky” Sándor 1790-ben Máramaros, Varga János 1819-ben Bihar vármegye bizonyítványa útján lettek meghirdetve Bács-Bodrog megyében.

    Címer: A pajzs kék udvarában zöld téren álló vörös ruhás magyar vitéz, kék övvel, oldalán kard lóg, lábát sárga csizma fedi, fején prémes vörös kalpag van, jobb kezében három búzakalászt tart. A pajzs fölötti sisak koronájából szintén olyan vitéz emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot tartva. Takarók jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

     VERES (VÖRÖS) család
    VERES /VÖRÖS/ ISTVÁN, nemes. Született 1797 körül. Adai lakos. Kamotsay Terézia hitvese. Meghalt 1841. július 13-án, élt 44 évet. EHaAK Ada: 1841. P-229/7.
    Veres (Vörös) család. 1714. október 4-én III. Károly király címeres nemeslevelet ad Vörös Istvánnak, feleségének, Mészáros Juditnak, valamint János, István, Erzsébet és Ilona gyermeke-inek. Bács-Bodrog megyé-ben 1715. június 26-án hirdették ki. A család Veresnek is írja a nevét. Vörös István ómoravicai adományozott (donati-onális) lakosnak 1800-ban Győr vármegye bizonyítványa alapján ismerték el a nemességét. Vörös József az 1809. évi bácskai nemesi felkelő sereg őrmestere volt. 1841-ben Baján lakott e család, Vörös Antal ispán volt Madarason.

    Címer (1714): Kékben zöld földön jobbra ágaskodó arany oroszlán jobbjában görbe kardot tart. Sisakdísz: könyöklő vörös ruhás kar görbe kardot tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

     ZAY (ZAI, ZAJ, ZAŸ) család
    ZAŸ (ZAI, ZAJ) ISTVÁN, nemes. Született 1809 körül. 1829. november 11-én 20 évesen Adán házasságot kötött a 18 éves Gelentsér Katalinnal. EHáAK Ada: 1829. P- 49/6.

    A családnak már a legrégebbi időkben, mint fennmaradt emlékek és hagyományok szólnak, volt családi címere, és ennek legrégebbi alakja a következő volt: 1. Egy hosszában kétfelé, arany és ezüst udvarra osztott pajzs, fölötte az ércsisakon arany-ezüstre osztott sasszárnnyal. A XIV. században, Róbert Károly király idejében ezt a címert már bővítve használta a család: 2. A pajzsban egy vörös udvarba álló várbástya, melyet egy harcos létrán állva, és a jobb kezében égő fáklyát tartva ostromol. A pajzs fölött pedig a sisakból szintén fáklyát tartó vitéz emelkedik föl.

    A ZAŸ (ZAI, ZAJ, ZAŸ) CSALÁD BÁRÓI ÉS GRÓFI ÁGAI ÉS CSALÁDI CÍMEREIK
    Zay, csömöri báró és gróf. Pest megye ősi családja a Lója nemzetségből, melynek őse az 1260-ban élt Lója nembeli Ruzboid fia, Lampert. Zay Péter királyi udvarnok 1335-ben birtokosa a Pest megyei Csömörnek (Budapest keleti határán). 1559. december 6-án Bécsben I. Ferdinánd király új adományt ad Zay Ferencnek összes régi és új birtokára, köztük a felesége révén szerzett Trencsén megyei Zay-Ugrócra, ezért a család a Zay-Ugróc örökös ura címet kezdi viselni. 1560. július 1-jén Bécsben I. Ferdinánd király bárói rangot és a vörös pecsét használatának jogát adja Zay Ferenc naszádos főkapitány, királyi tanácsosnak, valamint Péter, János, András és László fiainak. 1728. június 12-én Laxenburgban VI. Károly császár a gróf Kollonitz János Zsigmond bíboros által nevének, előnevének, grófi rangjának és címerének átruházásával örökbe fogadott báró Zay Lászlót Kollegrádi Kollonitz néven birodalmi grófi rangra emeli. 1830. november 12-én Pozsonyban Ferenc király grófi rangot ad Zay Imrének, és báró Calisius Mária Erzsébettől született fiának, Károlynak, valamint báró Prónay Karolinától született Lajos, Albert és Ferenc fiainak.

    A bárói címer (1560) és a grófi címer (1830): Arannyal és ezüsttel hasított pajzsláb felett hasított pajzsban elöl vörösben a vágási vonalból félig kilátszó, kváderkövekből rakott, ormozott torony nyitott kapuval, melyhez támasztott létrán kék ruhás, kék süveges, jobbjában fáklyát tartó vitéz kapaszkodik fel, hátul kékben lebegő arany koronából kinövő két vörös ruhás kar egymást keresztező kardot tart, a karok között egymás alatt három arany korona. Három sisak dísze: 1. ezüsttel és arannyal vágott nyílt sasszárny pár, 2. növekvő pajzsbeli fáklyás vitéz, 3. pajzsbeli karok a koronákkal. Takarók: vörös-ezüst, kék-arany. A címert aranyszegélyű, hermelin bélésű bíborpalást övezi.

Baranyi István,
nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol