Teológiai gondolatok
Szent Pál élete

    Az idei év nem csak a Bibliának, hanem
    Szent Pálnak az éve is. Alábbi írásunkkal rá, az Újszövetség egyik legismertebb szerzőjére emlékezünk.
    Szent Pál (eredeti nevén Saul) Tarzuszban született Kr. u. 5-10 között. Zsidó családból származik, egészen pontosan Benjámin törzséből, ezért „héber a héberek közül”. (Fil 3,4-6). Jóllehet Tarzuszmak három híres egyeteme is van, szülei Jeruzsálembe küldik, hogy a leghíresebb rabbi-képző iskolában, Gamáliel professzornál tanulhassa az ószövetségi törvénymagyarázatokat. Mélyen istenhívővé válik. Hisz a mindenható, magasságbeli Istenben, aki egészen más, mint a világ, aki megítéli a gonoszakat, és megjutalmazza a jókat. Mivel az ilyen istenképpel teljes ellentétet talál a korai keresztények igehirdetésében, „lihegve üldözi” Krisztus követőit. Utol akarja érni Krisztust, követőit meg akarja büntetni, de a damaszkuszi úton „a galileai” éri őt utol. Saul feltétel nélkül adja meg magát az Úrnak. 
    A damaszkuszi úton történt események kapcsán szimbolikusan megvakul, és leesik a lováról. Bemegy a városba, de már nem úgy, ahogyan eltervezte: nem büszkén és győzedelmesen, hanem botorkálva, mint egy vak. Krisztus szavai, hogy: „Saul, Saul, miért üldözöl engem?” helytelen istenképére döbbentik rá, vagyis arra, hogy az Úr nem az üldözők, hanem az üldözöttek oldalán áll. Belátja, hogy Isten vágya nem a keresztények üldözése és, hogy neki ehhez az isteni vágyhoz kell igazodnia. Ez a damaszkuszi élmény alapjaiban rázza meg személyiségét, ő maga pedig elindul a megtérés hosszú útján. Pál mostantól kedve nem határoz el semmit, hanem azt kérdezi: „Uram, mit akarsz, mit cselekedjem?” Eszköz lesz ura kezében, de tudja, hogy ez sokkal nagyobb boldogság, mint amikor még azt hitte: a saját ura. Pál immár teljes egészében Isten tervének veti alá magát. Rábízza magát Krisztusra, akit egyszerűen csak „kincsnek” nevez (2 Kor). Megtérése utáni egész életét Krisztusban éli le. „Már nem én élek, hanem Krisztus él bennem” - fogalmaz egyik levelében.
    Pál lesz a pogányok apostola. Három missziós útja során Európa nagy része megismeri Isten evangéliumát és megtanulja, hogy Krisztus mindenkiért odaadta az életét.
    Szent Pál a nérói keresztény üldöztetések áldozatává válik. Róma külvárosában Krisztus régi üldözője kiontja vérét azért, akit harminc éve azelőtt bőszen üldözött, és aki akkor a damaszkuszi úton őt „elcsábította”. A sírján lévő felirat a megtérés utáni egész életét összefoglaló filippi levélből való:  „Számomra az élet Krisztus, a halál nyereség”.

Morvai Matild