Az adai Önkéntes Tűzoltó Testület 125 éve (2.)
A tűzoltóság történetében az 1892-es év nagyon eredményes volt, tele különböző eseményekkel. Ebben az évben belügyminisztériumi utasítás alapján újból átszerveződik a tűzoltóság Adán, és a helyi hatóság 2000 forintot ad a felszerelés feltöltésére. 1892-ben jelent meg az ÖÖT Alapszabálya, Berger Adolf nyomtatta adai nyomdájában. Az alapszabály szerint a testület továbbra is a parancsnokság vezetésével működik, minden feladatot és munkálatot a parancsnokság irányit. A testület tagjai rendszeresen tartanak gyakorlatokat, ezekről és a versenyekről jelentést tesznek. Ebben az évben az adai tűzoltóság a lakossággal együtt kéri a városi elöljáróságot, hogy Adán is fúrassanak artézi kutakat. Ezek a lakósság egészséges ivóvízzel való ellátását szolgálnák, és a tűzoltóság részére kellő vízmennyiséget biztosítanának a tűzoltáshoz. Ekkor külön kihangsúlyozták, hogy Zentán már 5, Kanizsán pedig 4 artézi kút működik, Adán viszont egy sincs. Ezután Adán is fúrattak artézi kutakat.
Az adai ÖTT tagságának szakmai kiképzését is megkezdi. Ez a szerveződés már nem hasonlít a kéményseprők és a városi szolgák társulására, ugyanis már nincs tűzmester, helyébe a parancsnokság lép, és a tagság már rendszere kiképzésben részesül, és gyakorlatokat tart. A parancsnokság összetételében szerepel a főparancsnok, a parancsnok és a helyettese, aki igazi tűzoltó volt, de legalább is kéményseprő mester. Ezután az egyes szakaszok parancsnokai következtek, valamint a titkár, a pénztáros, az orvos és más parancsnoksági személyek.
Az adai ÖTT a községi hozzájáruláson kívül a polgárok támogatásából, különböző rendezvényekből, táncmulatságokból, és más hasonló dolgokból jutott jövedelemhez. Ezenkívül magánszemélyek is megjelennek nagyobb pénzbeli adományokkal. Közülük kiemelkedik Ofner Adolf földbirtokos 100 forintos adományával, aszal, hogy hozzanak létre tűzoltó alapot, amelyből megjutalmaznák azokat a tűzoltókat, akik a tűzoltásban és a mentésben kitűntek munkájukkal. Az operatív tűzoltó tagság biztosítását is bevezették a tűzoltás alkalmával keletkezett sérülések esetére.
Ettől az időtől kezdve, és a további évekből már maradtak fenn rendes évi jelentések és az ülésekről készült jegyzőkönyvek. Az 1896/97-es jelentésből látszik, hogy az ÖTT 54 operatív, 12 alapító és 68 támogató tagot számlál. Az alapító tagságot 25 forintos alapító díjat befizetésével lehetett megszerezni. Az egység operatív tagjai fiatal helybeli lakosok voltak, általában az iparosok és a munkások közül, amíg az alapító tagok idősebb korosztályú gazdagabb polgárok voltak. 1896-tól 1914-ig 12 alapító tag volt bejegyezve, 1923-tól 1957-ig pedig 62, tehát összesen 74 tag. Az említett betársulási forma 1892-től 1914-ig, majd 1923-tól 1957-ig tartott, utána pedig ebben az alakban meg is szűnt.
Az ÖTT vagyona ebben az időben a következőkből állt: általános felszerelés (értéke 4015 forint), személyi felszerelés (értéke 2337 forint), a tűzoltóotthon felszerelése (értéke 257 forint).
Ekkor a testületnek készpénze nem volt, sőt még 450 forint adósság is terhelte. Mindezekből az adatokból látszik, hogy a testület működött és fejlődött, és erre a nyilvánosság is felfigyelt.
Az ebből az időből származó helyi és járási lapokból jegyzetek és jelentések olvashatók a testület életéről és fejlődéséről.
1892. július 31-től augusztus 19-ig Budapesten tartották a harmadik tűzoltótanfolyamot az önkéntes tűzoltótestületek tagjai részére. Ezen a szaktanfolyamon az itteni körzetből Nagy Gergely adai polgár vett részt, ő később a testület parancsnoka lett. 1911. május 28-án Palicson szervezték meg Bács-Bodrog megye önkéntes tűzoltótestületeinek tűzoltóversenyét. Ebből az alkalomból a versenybizottság elismerő oklevéllel tüntette ki az adai ÖTT-et.
A későbbi időszakból meg kell említeni a testület életéből az 1933-as évet, amelyben a testület újból átszerveződött. Zászlót kapott, és megünnepelte fennállásának ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból a parancsnokságról és a tagságról fényképes tabló készült, ez ma is megvan.
(Folytatjuk)
Kiss M. Tibor
