89. Zöld levél
A galagonya
Népies neve: gelegenye, fehértövis, Isten gyümölcse, cseregalagonya. Latinul: Crataegus monogyna, szerbül: glog.
A rózsafélék családjába tartozik. Legelõk, erdõszélek tövises cserjéje, illetve fája, nevelhetõ házikertben is. A kilenc méteresre is megnövõ bokor, formára nyesve, fehér virágaival, piros bogyóival a kert vagy a ház környékének díszítõ eleme.
A népi gyógyászatban a leggyakrabban alkalmazott gyógynövények egyike. Az elsõ ismert feljegyzés 1300 körül még csak a köszvény ellen ajánlotta, de késõbb a szívpanaszok enyhítésére is használták. A XIX-XX. századi kutatások szerint ez a növény úgy erõsíti és szabályozza a szív mûködését, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, ezért folyamatos kezelés is végezhetõ vele, még egyéb betegségre felírt gyógyszerrel együtt is szedhetõ.
Hatóanyaga csökkenti a vérnyomást és a vér koleszterinszintjét, megakadályozza, hogy a koleszterin lerakodjon az érfalra. Ritkítja a szívtáji szorító fájdalommal járó rohamokat (angina pektorisz) is.
A szívkoszorú-erek tágításával javítja a szívizomzat vérellátását, segíti az ér újraképzõdését, csökkenti a pulzusszámot. A naponta fogyasztott galagonyatea kiválóan alkalmas erõs stresszhatásoknak kitett egyének szívmûködési zavarainak megelõzésében.
A galagonya hatóanyagai a levelekben, a virágokban és a piros bogyótermésekben vannak.
Mivel virágai májusban pattannak ki a rügyekbõl, májusvirágnak, angolul mayflowernek nevezik. Régente híres angol vitorláshajókat neveztek el róla, szépségénél, különlegességénél fogva pedig a mûvészek, a költõk egyik kedvenc növénye. Ebben a tekintetben páratlan Weöres Sándor Galagonya címû verse:
Õszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Zúg a tüske,
szél szalad ide-oda,
reszket a galagonya magába.
Hogyha a Hold rá fátylat ereszt:
lánnyá válik,
sírni kezd.
Õszi éjjel
izzik a galagonya
izzik a galagonya
ruhája.
Király János