Sárguló vidékünk
Õsz! A táj több színben tündököl mely a zöld színtõl az arany sárgán keresztül a fekete föld színig, mutatja meg küllemét bolygónkon, melyen élünk. Még zöld a fû, itt-ott található zöld falevél de zömében aranysárga és barna színben lombozódnak a fák a le nem tört kukoricatáblák is az õsz színében csörgedeznek a szél játszadozásával. Ahol elvetették a búzát már itt-ott a kifelé törekedõ hajtások zöld sorokat, képeznek de, a lassanként a föld fekete színe uralja nagyobb részt, a tájat.
Az õsz az elmúlást idézi fel az emberekben, nemcsak az õszi munkálatokat és az azt követõ hosszú telet és fûtést, hanem szeretteink emlékét, akik már nem élnek közöttünk és a saját életünket, mely percrõl percre rövidebb. Mindenszentek és halottak napja a keresztény világban az õszi évszak közepén kapott helyet melyen elhunyt szeretteink sírhelyét széppé tesszük, mécsest gyújtunk, egy imát elmondunk és emlékezünk gondolatainkban és elbeszéléseinkben róluk. Településünk köztemetõje ilyenkor megszépül, benépesedik ismerõs arcokkal, akik messzire elköltöztek e vidékrõl, valamint az este leszálltakor a sírokon elhelyezett mécsesek pislákolva világítanak. Meghitt és szép ünnepe ez az õszi hónapoknak mely elgondolkodtat bennünket az évszak elõtt mely rideg és hideg, de csodálatosan szép, amikor behavazik és minden zúzmarás a nagy tájban. Sajnos ez nem mindig valósul meg, de mindezt ellensúlyozza az élet értelmének ünnepe, a karácsony!
Az õszi évszak ellenére nemcsak szomorúság és sok munka, a termés betakarítása és a földek megmunkálása jellemezte mindennapjaikat.
Adán tizenöt éves generációs osztálytalálkozót szervezett október 13-án a Cseh Károly Általános Iskola volt diákjai számára a Hotel Park termében. Osztályfõnöki órára jöttek össze a volt diákok saját osztályukban, ezt közös vacsora és szórakozás követte. Törökfalu, Völgypart és Valkaisor egykori utazó diákjai is örömmel tettek eleget a meghívásnak, és részt vettek a találkozó megszervezésében. Annak idején községünk kisebb településeirõl a benti, valamint a baraparti iskolába jártak a diákok, amíg Törökfalun nem nyitották meg az általános iskola nyolc tagozatát.
Egy nappal hamarabb, október 12-én Törökfalu központjában nagy mozgolódás volt. Az adai rendõrség munkásai rekonstruáltak egy esetet, amely pár hónapja történt a Martini vendéglõben és a falu központjában. Egy volt svetiæevói rendõr egyes békés polgárok után lövöldözött a levegõbe. A rendõrség erre a napra több tanút is beidézett a helyszínre, hogy teljes mértékben rekonstruálhassák az esetet. Hát lassan már mi is vadnyugat leszünk, gondoltam, amikor minderrõl tudomást vettem. Egy kicsit megdöbbentõ volt számomra a dolog. Mindezt a november elején történt eset tetõzte, hogy a településhez nem messze lévõ tanyán az éjszaka leple alatt a házigazdák disznóvisításra ébredtek. Miután kiszaladtak megnézni, hogy mi történik. megdöbbentõ látvány tárult eléjük. Az udvaron két személyt láttak, akik nemcsak hogy el akarták lopni a disznójukat, hanem már le is szúrták. A tettesek, igaz, megszöktek, de a házigazdának kényszer-disznótort hagytak hátra. A rendõrség elvégezte a helyszínelést.
A szegénység elleni küzdelem világnapján október 17-én adáról a Duga szervezet és a szociális gondozói iroda munkásai jártak Törökfalun. Mivel ilyenkor az õszi munkálatok folynak, és az emberek el vannak foglalva, nem sok polgárral találkoztak. Mégis sikerült tizenkét megkérdezett személynek ismertetni e világnap fontosságát, valamint kérdõívek kitöltését elvégezve szórólapokat adni számukra.
A budapesti Williams cirkusz október 20-án Törökfalura látogatott, és az ifjúsági otthon termében tartotta meg produkcióját. Kis létszámú közönség, fõleg gyerekek vettek részt az elõadáson, melyen artisták, bohócok és éneklõ kutyák szerepeltek. A gyerekek számára nagy örömet jelentett a cirkusz, megelégedetten figyelték a produkciókat.
Az õszi esõzéseket megelõzve a határban sok helyen égtek a gépi kukoricatörés után összeszedetlenül hagyott kukoricaszárak. Az adai tûzoltóság parancsnoka kénytelen volt a helyszínre kimenni, mivel jelentést kapott, hogy ég a határ. Az adai Nagyúton végig menve több helyen is égtek a földeken a meggyújtott sorok. A parancsnok néhány földtulajdonossal el is beszélgetett, és felhívta a figyelmüket, hogy nem szabad tüzet gyújtani, valamint hogy káros a földnek, mivel így kiégetik a föld felsõ rétegében található értékes kálium és nitrát anyagokat. Nem sokáig tartottak a kinti tüzelések, mert megérkezett a bõséges csapadék. Sokan azt a kérdést tették fel, hogy miért nem nyáron esett ez az esõ. Hát erre a kérdésre általában az a megfelelõ válasz vállvonogatás nélkül, hogy: „Ember tervez, Isten végez!” Ebbe nehéz belenyugodni, de ha jobban belegondolunk, jobb is ez így számunkra. Ha a mi kezünkben lenne az irányítás, akkor már régen nem lenne ez a bolygó, és mi sem. Ha körülnézünk a nagyvilágban, az emberiség még így is nagyon de, nagyon sok rosszat tesz önmagának és környezetének is.
KIIGAZÍTÁS
Elnézést szeretnék kérni mindazoktól a személyektõl, akiknek a neve kimaradt Községi Körkép „Völgyparti Szélmalom” c. októberi cikkébõl. Ezúton szeretném megemlíteni, hogy az adai Prostor dolgozói közül Varga Pertiæ Márta az építkezés felügyeletét végezte, valamint Apró Eleonóra igazgatónõ és Tajti Mária is sokat tett a szélmalom mostani kinézetéért. Úgyszintén szeretném megemlíteni Horti Györgyöt, az adai kommunális osztály fõnökét is, aki sokat segített a szélmalommal kapcsolatos pályázatok kidolgozásában.
Mindannyian szívükön hordozzák a völgyparti szélmalmot, és ezért is elnézést kérek, valamint köszönetet mondok önzetlen munkájukért.
Molnár József |
Molnár József
|
