A FOGLALKOZTATOTTAK VÉDELME
(A munkáról szóló törvény 7. fejezete, a 80-103. szakaszig)
A foglalkoztatottnak joga van a biztonságra, valamint életének és egészségének védelmére, köteles tiszteletben tartani az errõl szóló elõírásokat, hogy ne veszélyeztesse a saját, a foglalkoztatottak és mások biztonságát és egészségét, valamint minden esetleges veszélyrõl köteles értesíteni a munkaadót. Ha a foglalkoztatottnak egészségi rendellenességei vannak, és birtokában van az illetékes egészségügyi szervnek errõl szóló vizsgaeredménye, nem dolgozhat túlórában, és olyan munkát sem végezhet, amelyek egészségének rosszabbodását idéznék elõ, vagy következményekkel járnának környezetére. Tilos a foglalkoztatottat olyan munkára beosztani, amelyen fennáll a sérülés, hivatásból eredõ és más megbetegedések kifejezett veszélye, ha nem elégíti ki az egészségi állapotnak, a pszichofizikai alkalmasságnak és az életkornak a munkához szükséges feltételeit.
A foglalkoztatottnak joga van a munkaadó nyilvántartásában vezetett személyi adatok védelmére. A foglalkoztatott adatait csak a munkaviszonnyal kapcsolatosan lehet használni, illetve a foglalkoztatottól csak ilyen adatok kérhetõk és gyûjthetõk be.
A 18 évesnél fiatalabb foglalkoztatott nem osztható be különösen nehéz és az egészségére nézve káros munkára, nem dolgozhat heti 35 óránál, sem pedig napi 8 óránál többet, nem túlórázhat és munkaideje nem csoportosítható át, nem dolgozhat éjjel, kivéve a törvényben kizárólagosan elõirt esetekben, amikor is a munkáját nagykorú foglalkoztatott által kell felügyelni.
A 18 évtõl idõsebb, de 21 évnél fiatalabb személyek csak akkor dolgozhatnak különösen nehéz és az egészségre nézve káros munkán, ha az illetékes egészségügyi szerv igazolja, hogy ez a munka az illetõ foglalkoztatott egészségére nézve nem káros. Az ezt igazoló orvosi vizsga költségét a munkaadó viseli.
A törvény elõírja, hogy a nõk a terhesség idején nem dolgozhatnak olyan munkán, amely károsan hatna ki egészségükre vagy a gyermek egészségére, nem dolgozhatnak túlórában és éjjel, ha káros lenne egészségükre vagy gyermekük egészségére, és a terhesség utolsó 8 hetében semmilyen feltételek között, valamint nem kötelesek elfogadni a munkaidõ átcsoportosítását, és ha mégis elfogadják, a jóváhagyást írásban kell igazolniuk.
A törvény védi az egyik szülõt is a gyermek 3 éves koráig, az önellátó szülõt a gyermek 7. életévéig, illetve ha a gyermek súlyosan rokkant, ugyanúgy az ilyen gyermek örökbefogadóját, eltartóját vagy gondviselõjét, ami kizárja a túlórázást, az éjjeli munkát vagy a munkaidõ jóváhagyás nélküli átcsoportosítását.
A foglalkoztatott nõnek joga van a szülési szabadságra és a gyermek ápolása céljából a munkáról való távolmaradásra. A szülési szabadság leghamarabb 45, de legkésõbb 28 nappal a szülésre megállapított nap elõtt használható ki, és a szülés után 3 hónapig tart, míg a gyermek ápolása céljából a munkáról való távolmaradás a szülési szabadság befejezésétõl indul és 365 napig tart, a szülési szabadság elsõ napjától számítva, az elsõ és második gyermek esetében. A szülési szabadságra az apa is jogosulhat, ha az anya elhagyja a gyermeket, meghal, vagy más ok megakadályozza abban, hogy kihasználja a szabadságot, attól függetlenül, hogy munkaviszonyban van-e vagy nincs, azonkívül a gyermek ápolása céljából a munkáról való távolmaradás az apa részérõl is korlátozás nélkül kihasználható, hogyha a gyermek anyja nem használja ki.
A foglalkoztatott nõnek a harmadik és minden további gyermek születése esetén joga van a szülési szabadságra és a gyermek ápolása céljából a munkából való távolmaradásra, összesen 2 éves terjedelemben. E jogoknak az apa részérõl való kihasználásakor az elsõ és a második gyermeknél alkalmazott szabály érvényesül. Szülési szabadságra az a foglalkoztatott nõ is jogosult, aki holt gyermeket szül, vagy ha a gyermeke a szülési szabadság letelte elõtt elhalálozik.
A súlyos mértékû pszichofizikailag fogyatékos gyermek egyik szülõje, örökbefogadója, eltartója vagy nevelõje jogosult a munkáról távol maradni vagy fél munkaidõvel dolgozni, legtovább, amíg a gyermek az 5. életévét betölti.
Az 5 évnél fiatalabb gyermek eltartója illetve nevelõje a gyermek eltartó illetve nevelõ családba való elhelyezésének napjától kezdõdõen jogosult a munkáról 8 hónapig távol maradni, de nem tovább a gyermek 5. életévének betöltésétõl. Amennyiben a gyermek 3 hónaptól fiatalabb, ez a jog a 11 hónapos kor betöltéséig tart. Ez a jog az örökbefogadót is megilleti az örökbefogadás elõtt, a gyermek alkalmazkodási idõszakára.
Gyermek-paralízis, cerebrális paralízis, bizonyos fajta bénulás esetén, vagy ha a gyermek izomsorvadásban vagy más súlyos betegségben szenved, a szülõ, illetve a nevelõ rövidített munkaidõvel dolgozhat, de legfeljebb fél munkaidõvel.
Az egyik szülõnek, az örökbefogadónak, az eltartónak illetve a nevelõnek joga van a munkáról távol maradni, amíg a gyermek a 3. életévét be nem tölti, ekkor a munkából eredõ jogok szünetelnek (fizetetlen távolmaradás).
A foglalkoztatott munkarokkantnak a munkaadó a munkát a fennmaradt munkaképességével összhangban köteles biztosítani. Ha megállapították, hogy bizonyos munkahelyen a foglalkoztatottra nézve fennáll a rokkantsági veszély lehetõsége, a munkaadó köteles biztosítani másik megfelelõ munkakört, de ha a foglalkoztatott nem fogadja el, a munkaadó felbonthatja a vele kötött munkaszerzõdést.
A foglalkoztatott a munkára való ideiglenes akadályozottságáról (betegszabadság) szóló orvosi igazolást (amelyet az orvosnak kell kiadnia), és melynek tartalmaznia kell az akadályozottság várható idõtartamát, köteles legkésõbb 3 napon belül az állapot beálltától számítva a munkaadónak eljuttatni. Súlyosabb betegség esetén ezt a szûkebb család valamelyik tagja, vagy más, a foglalkoztatottal egy háztartásban élõ személy is megteheti. Ha a foglalkoztatott egyedül él, az igazolást 3 nappal azon okok megszûnése után köteles eljuttatni, amelyek miatt nem tehette meg
Ha a munkaadó kételkedik a munkáról való távolmaradás okának igazoltságában, kérelmet adhat át az illetékes egészségügyi szervnek a foglalkoztatott egészségi állapotának megállapítása céljából.
Miroslav Belanèiæ
