Válasz az olvasói levélre
Szomorúan olvastuk a múltkori számban azt a személytelen olvasói levelet, amelyben egy kétségbeesett anyuka hangját véltük felfedezni. Miért nem vállalja fel önmagát, hisz szerintünk így hitelességét veszíti az írás? Sajnáljuk, hogy nem személyesen fordult az óvoda vezetőségéhez, hogy ésszerű magyarázattal meg tudjuk nyugtatni a szülő zaklatott lelkivilágát. Az észrevételét elfogadjuk, és egyet értünk abban, hogy fontos a gyermek számára a biztonság érzése, fontosak a társak és maga az óvónő személye is. De kérdezzük mi, akiket nap mint nap ezek a kérdések, megoldatlan problémák várnak, mit tegyünk, hogy mindenkinek jó legyen?! Képtelenség, hisz fiatal nők dolgoznak a bölcsődében, akik a bölcsődei munka mellett mindannyiunk örömére anyuka szerepbe is bújnak. Így a szülési szabadságok miatt állandó óvónő csere folyik. Másodsorban, ha az óvodákban nyugdíjba vonulnak óvónőink, természetesen a bölcsődéből irányítjuk át az óvónőt, mert az évek múlnak, és a kolléganők várják az új kihívást. Harmadsorban pedig adva van számunkra a gyermeklétszám, és csoportokra bontva az előírt normatívának kell, hogy megfeleljen. Ember legyen a talpán, aki nem a hónapok alapján húzza meg a határokat, mégis sikerül viszonylag megfelelő létszámú csoportot kialakítani.
Megértjük az anyuka elkeseredését, de próbáljon ő is megérteni minket. Mindazok az emberi értékek, amelyeket az írásban az anyuka említett véletlenül sem veszítették el jelentőségüket, sőt az óvónők, ha csak egy mód van rá, végigvezetik a csoportjukat (legalábbis a nagy részét, akik nem iratkoznak át az óvodába, illetve ha a csoportok évközben való szaporodása miatt nem tolódnak át másik idősebb csoportba).
Az idei iskolaév első napján is ezért estünk abba a hibába, hogy a már beindult csoportok óvónőit a második napon megcseréljük, mert jót szerettünk volna tenni a gyerekeknek. Hiszen ezzel a lépéssel a gyerekek nagy része visszakapta a babakorukban megszeretett óvónőjüket. Igen, jól olvasták, hibának írtuk, és hibának is érezzük mindannyian, de nem az óvónőcserét, hanem azt, hogy nem a kellő időben tettük meg a lépést.
De ami a legfontosabb, a gyermekek boldogok, kiegyensúlyozottak, és erre nap mint nap törekedünk és törekedni is fogunk.
Köszönjük a megértésüket!
Az óvoda vezetősége