Lenne mit változtatni a fiatalok életében
Helyzetkép községünk fiataljairól egy körkérdés nyomán

    Magad uram, ha nincs szolgád – ezt a szólást némi túlzással a mai fiatalokra is vonatkoztathatnánk. És van benne némi igazság, mert ha nincs önkezdeményezés, nincs kellő tenni és bizonyítani akarás magukban a fiatalokban, külső segítségre, konkrét lépésekre nem sokat számíthatnak. Összefogással, szervezettséggel már egész más a helyzet. Tudjuk, hogy hosszú ideig szinte senki sem foglalkozott a fiatalokkal, még ők sem saját magukkal, szervezetten. Az idő pedig elszállt felettük. Voltak ugyan parciális megoldások néhány szervezet keretein belül, de ezeket nem lehet általánosítani minden fiatalra.
    Pár évvel ezelőtt felébredve hosszú letargiából, néhány ifjú megpróbált új tartalmat vinni a fiatalok mindennapjaiba, életébe. Létrehozták az IFIX-et, a fiatalok egyesületét. Hosszú, kemény és kitartó munkával sikerült elérni mára egy olyan szintet a mai társadalmi viszonyok között, hogy észre vegyék őket, felfigyeljenek rájuk, bizonyos helyzetekben pedig egyenrangú partnerként kezeljék őket. Ma talán az egyik leggyorsabban fejlődő szervezetek közé sorolható, ahol komoly munka folyik – elsősorban saját érdekükben.
    Magával a szervezettel, célratörő, bizonyítani akaró munkájával elégedettek is lehetünk, de mit mond a nagy többség, hogyan vélekedik a fiatalok helyzetéről községünk lakossága, beleértve magukat a fiatalokat is. Mindezt a közelmúltban elvégzett véleménykutatás hivatott kimutatni, amit maguk a fiatalok szerveztek és végezte el. Ez alkalommal a 15 és 60 év közötti korosztályt kérdezték meg, és érdekes válaszokat kaptak.
    Nézzük csak sorjában. Az első kérdésre, mennyire elégedett a várossal, a megkérdezettek több mint 38%-a semmivel sem elégedett, viszont majdnem 29%-a rendkívül elégedett a szabadidő-központtal a medencékkel. A város tisztaságával valamivel több mint 4,5%-a elégedett, az utolsó helyen a kulturális és sport események állnak. Arra a kérdésre milyen problémát lát a városban, a nagy többség (35%) a munkanélküliséget tette az első helyre. Jelentős a számuk azoknak is, akik az alacsony béreket nevezték meg (13%), ami lényegében reálisan visszatükrözi a nehéz gazdasági helyzetet. Sokan (20%) problémának tartja a szórakozási és kulturális események hiányát, továbbá a közlekedést (13%), de elégtelen osztályzatot kapott a csatornahálózat helyzete, a sport, a rendőrség munkája valamint a bűnözés. A fiatalok helyzete a városban kérdésre, külön kidolgozott osztályzat alapján kapták meg a választ. Legtöbben (újra csak) a fiatalok munkanélküliségét látja egyik legégetőbb problémának. Utána, ami Adát különben is jellemzi, a rendkívül kevés és minőségtelen szórakozási lehetőség, továbbá, az önkormányzat támogatásának hiánya, a szegényes sport és szabadidő tevékenység, a továbbképzés lehetőségének hiánya és a kevés kulturális megmozdulás. Érdekes mód, kevesen foglalkoznak a fiatalok függőségi betegségével, az alkoholizmussal, kábítószerekkel, a szabály-sértésekkel, bűnözéssel – ezeket a jelenségeket kevésbé látják problematikusnak. Érdekes a válasz arra a kérdésre, milyennek látják mások a fiatalokat. A megkérdezettek idősebb korosztályának nagy többsége (85%) azt állítja, hogy a fiatalok akarnak tenni valamit a problémák megoldása terén, viszont kevesebben vannak azok, akik hiszik, hogy meg is tudják tenni. A fiatalabb korosztály hiszi, hogy meg is tudja tenni a konkrét változásokat. Általában véve a fiatalokra úgy tekintenek, akik képesek pozitív változásokat véghezvinni a városban.
    Arra a kérdésre, kinek kellene a város problémáit megoldani, egyértelműen legtöbben (63%) az önkormányzatra tették le a voksukat, míg a többi szervezetek, polgárok stb. részvételének fontossága csak néhány százalékban fejeződött ki.
    Adán nem látnak perspektívát a fiatalok. Amennyiben alkalom adódna rá, közel 60%-a elhagyná a várost. Ennek több oka is van: a munkanélküliség, kilátástalan jövő, monotónia, unalom, magukra hagyatottság, rosszpénzügyi helyzet, alacsony életszínvonal, silány sport és kulturális lehetőség, minőségi képzés hiánya stb. Ugyanakkor a megkérdezetteknek olyan kérdésre is felelniük kellett mit változtatnának meg a városban, hogy a fiatalok többsége itt maradjon. Egyértelműen az elhelyezkedési lehetőségek kerültek az első helyre, majd az élet-színvonal emelése következett. A fiatalabb korosztály szerint fontos még a szórakozási lehetőségek megteremtése, sport és kulturális rendezvények, a minőséges továbbképzés stb.
    Arra a kérdésre mit kellene az államnak tennie, hogy a fiatalok elégedettek legyenek, a válaszok a következők voltak: elhelyezkedési lehetőségek biztosítása, az életszínvonal növelése, figyelembe venni a fiatalok igényeit, állami stratégiát kidolgozni a fiatalok helyzetével kapcsolatban stb.
    A továbbiakban választ kaptunk arra is, hogy a fiatalok 75%-a a szüleivel él, fele nem tudja hol fog majdan lakni, illetve hogyan oldja meg a lakásproblémát. A fiatalok 60%-a rendelkezik számítógéppel, 40%-a pedig rendszeresen használja az internetez. Az is felszínre került, hogy a túlzott alkoholfogyasztás is jelen van a fiatalok között. Különösen hétvégeken jut ez kifejezésre, mert „felhangolt” állapotban jobban érzik magukat. Mind több középiskolás kipróbál valamilyen kábítószert, így idővel többen is drogfüggővé válnak.
    Végezetül, amennyiben bármilyen szinten is a jövőről beszélünk, semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk a fiatalokról. Rájuk számítani kell, számítani lehet, hisz mindannyian tudjuk és valljuk is, hogy a fiataloké a jövő. Ez a való igazság.