MIT MONDOTT A MAGYAR KONZUL?
Kettős állampolgárság kontra vízum, nemzeti vízum, schengeni vízum

    Vajdasági Magyar Szövetség Ada községi szervezete, László Gizella elnök vezetésével, szeptember 29-én a községháza dísztermében nagysikerű lakossági fórumot szervezett, amelynek vendégei, dr. Becsey Zsolt, az európai parlament néppárti képviselője és Hercegfalvi József, a Magyar Köztáraság Szabadkai Konzulátusának konzulja mondott tájékoztatót.
    Dr. Becsey Zsolt előadásának témái Az EU intézményrendszere és működése, Az EU parlamenti képviselőinek munkája, Magyarország helye az EU-ban, Kisebbségvédelem az EU-ban és a szerbiai tapasztalatok, Szerbia csatlakozási lehetőségei a „schengeni vasfüggöny” tükrében, Hercegfalvi József pedig a nemzeti vízumról és a 2008. január elseje utáni vízumigénylésekről beszélt.
    Mindkét előadó a felvetett témakörök szakavatott ismerője, mert ki így, ki úgy jelentős külügyminisztériumi gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik. Dr. Becsey Zsolt elmondta, hogy szegedi születésű és az egyetlen európai parlamenti képviselő erről a dél-alföldi vidékről, amire ő fölöttébb büszke is. Magyarország EU csatlakozási tárgyalási csapatában is dolgozott. Jelenleg politikai felkérésre képviseleti munkát is végez, és a vajdasági kisebbségi viszonyok számunkra „kedvező” alakulásában is nagy szerepe van. Tudni kell azt is, hogy a képviselő titkárságának Csongrád megyei asszisztense az adai dr. Gyüre Izabella, akiről korábban már írtunk a mi újságunkban.
    A képviselő előadásában kimerítően foglalkozott a vázolt témakörökkel, és előadása végén meglehetősen nagy tapsot is kapott.
    Utána fokozott érdeklődéssel várt témakör következett, hisz Hercegfalvi József konzul a mindnyájunkat érintő témáról, a vízumkérdésről beszélt, ami már csak azért is bonyolult kérdés, mert a délvidéki magyarság nem vízumokat, hanem kettős állampolgárságot akar! Ezt a jelenlevők kertelés nélkül a képviselő, majd a konzul úr tudomására is hozták, kielégítő választ azonban nem kaptunk.

Hercegfalvi József konzul

    - A szabadkai főkonzulátus 2001 óta létezik – kezdte beszámolóját Hercegfalvi József konzul – és a világ egyik legnagyobb magyar külképviselete. Az otthoniakkal és az itteni helyi alkalmazottakkal együtt 38 munkatársunk van, a legtöbb vízumot, a többi magyar külképviseletekkel összehasonlítva, mi adjuk ki a világon. Ez általában évente 120-130 000 vízum.
    - A vízumkiadás gördülékeny. Nálunk lehetőség van arra, hogy ha valaki azonnal akar vízumot, akkor ellátogat Szabadkára és ha délelőtt még be tudja adni a vízumkérelmét, akkor aznap meg is kapja a kész vízumot. Lehetőség van arra is, hogy az egyes helységekben működő, összesen 6 irodánkon keresztül nyújtsák be a kérelmet, ami azt jelenti, hogy nem kell sorbaállni, és kb. egy hét múlva mindenki megkapja a vízumát.
    - Schengen: ez a legfontosabb kérdés. Sok médiában megjelent, hogy 2008. január elsejével a schengeni vasfüggöny leereszkedik, és nem fogunk tudni utazni Magyarországra, nem tudjuk az ottani ismerőseinket, rokonainkat meglátogatni. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem így lesz, nem szabad megijedni. Brüsszel Szerbiával már aláírta a vízumkönnyítésről szóló megállapodást, amelynek kidolgozásában az Európai Parlament magyar képviselői is részt vettek, hiszen ők javasolták, Magyarország javasolta azt, ők pedig megszavazták, hogy a vízumdíj ne 60, hanem 35 euró legyen. Ők, akik azt mondták, hogy Magyarországnak a határon túl jelentős kisebbsége él, akik olyan helyzetben vannak, hogy még ezt a 30 eurót sem tudják megfizetni, tehát nézzük meg, milyen további könnyítési lehetőségek vannak.
    - Ekkor jött, hogy a nyugdíjasok, a 6 év alatti gyermekek, a társadalmi szervezetek látogatásokra, az újságírók, a temetőbe látogatók, a kulturális célból csoportosan utazók ingyen fogják kapni a vízumot. Ez mind benne van a megállapodásban, mi erről már tájékoztattuk is a VMSZ illetékes vezetőit. A következő három hónap során a végrehajtási utasítás is meg fog jelenni és számtalan lakossági fórumot tervezünk, hogy megnyugtassuk önöket, itteni magyarokat, hogy nem kell megijedni, mert ezután is körülbelül ugyanolyan zökkenőmentesen fogunk tudni vízumot kiadni, mint eddig.
    Nemzeti vízum: mert volt az a 2004. decembere, ami nem jól sült el, és hát ez a politika kérdése. Én, mint köztisztviselő, mint konzul, ebben nem tudok állást foglalni. Nem is feladatom: ez a politikának a mozgástere. A parlamenti pártoknak kell ezt a kérdést rendeznie, Ha rendezik, akkor mi azt végre fogjuk hajtani.
    Most a vonatkozó törvények szerint járunk el. De azért mondom, hogy 2004. december 5-e után, 2005. júniusában született meg a törvény, hogy próbáljuk meg ezt a nemzeti vízumot, azért, hogy ez egy öt éves, 3 hónaptól öt évig terjedő tartózkodási engedélyt tesz lehetővé mindazoknak, akik ezt megkapták.

Egy hozzászólás a sok közül Halász Anna: Nagyon jól néz ki, és jól hangzik a nemzeti vízum, amit nekünk, vajdasági magyaroknak ígérnek, de nagyon megnehezíti kint élő gyermekeink sorsát, mivel nagyon sokan kérik, hogy fogadják be őket, adjanak róla igazolást. Hol a határ, hányat tudnak befogadni a lakásukba? Konzul: Attól függ, mekkora a lakás. Elfogadott kritérium, hogy 6 négyzetméter jusson egy főre. Például egy 60 négyzetméteres szegedi emeletes házban lévő lakás, ahol egy házaspár lakik két gyermekkel, az 60 mínusz 24 = 36. Tehát még 6 személyt fogadhatnak be. Halász Anna: Én nagyon tapsolok Németországnak. Nagyon rendesek. Azt a hatalmas Kelet-Németországot magukhoz vették, nem féltek, hogy éhen halnak, nem féltek, hogy mi fog utána történni. Gyertek! – és mindent megkaptak. Most itt van ez a kevés, 350 000 magyar, hát akkor, könyörgöm, mitől félnek a magyarok? Ha mi megyünk, viszünk magunkkal, ami kell, mert van. De sokan olyanok nem tudnak vízumhoz jutni, akiknek nincs kint rokonuk, csak barátjuk, aki viszont már odaadta a lakhatósági bizonylatot az ő rokonainak, és nem tud vállalni többet.

Halász Anna a konzult kérdezi

    2006. januárjában, amikor elkezdtük a munkánkat, kemény ellenszélre találtunk, mert elmentünk a lakossági fórumokra, a pártok képviselői mellettünk ültek, és azt mondták, hogy ők nem nemzeti vízumot akarnak, ők nem akarják ezt, ők a kettős állampolgárságot akarják. És hát majdnem azt mondták, együk meg a nemzeti vízumot!
    Azóta eltelt több mint másfél év. Az előző év az nagyon keservesen ment, mindössze 1000 nemzeti vízumot adtunk ki. Nem azért, mert annak az elbírálási ideje hosszú, hanem azért, mert nem volt igénylő. Hiába jártuk a fórumokat, hiába mentünk a lakossághoz, hiába kapcsoltuk be a CMH-irodákat (helyi vízum-iroda), a propaganda, az újságban megjelent ellenkampány azt eredményezte, hogy nem volt nagy az érdeklődés.
    - Ez év elejétől változott a helyzet, lévén, hogy Schengen közeledett, látható volt, hogy más kiút nincs. A nemzeti vízum iránti érdeklődés megnövekedett, jelenleg 3650 darab nemzeti vízumot adtunk ki. Napról-napra növekszik az igény, honlapunkon is rajta van, a CMH irodáknál is megvan. Helyben meg lehet találni a tájékoztatót. Egyáltalán nem ördögi dolog a nemzeti vízumot igényelni. Kérdőívet kell kitölteni, biztosítani kell a magyarországi lakhatás és megélhetés feltételeit. A beutazási céloknak megfelelően dokumentumokat kell benyújtani. A beutazási célok lehetnek: a rokoni kapcsolatok ápolása – az anyakönyvi kivonatból kiderül, hogy gyermekem, édesanyám, unokatestvérem, vagy kiről van szó; a magyar nyelv ápolása, magyar kultúra, identitás megőrzése beutazási cél esetén pedig általában mindig a Magyar Igazolványokat elfogadjuk.
    Ha nincs valakinek Magyar Igazolványa, akkor olyan bizonyítvány kell, ami azt igazolja, hogy az illető magyar iskolát végzett, vagy ott tanul. Lehetőség van arra, hogy a társadalmi szervezetek, az önkormányzatok képviselői, tánccsoportok, művelődési körök, labdarúgó szakosztályok, sportkörök tagjai, akik magyar partnerekkel tartják a kapcsolatot, azok is kérhetik a magyar nemzeti vízumot. Az a tény is való – és ezt szeretném ki is hangsúlyozni –, hogy a magyarországi megélhetés és lakhatás feltételeit igazolni kell. A sima turistavízumnál is akkor tudunk érdemben vízumot kiadni, hogyha a megélhetés, a magyarországi tartózkodás anyagi fedezete biztosított. Ez a nemzeti vízumnál fokozottan kell.
    A másik, mivel az illető tartózkodási engedélyt kap, azt jelenti, hogy Magyarországon kell olyan befogadónak lenni, aki vállalja azt, hogy az illető oda bejelentkezhessen. Én annyit tudok mondani erre, hogy szívesen állunk a rendelkezésükre. Úgy érzem, sokan ülnek itt önök között, akik nemzeti vízum birtokában, illetve tartózkodási engedély birtokában vannak.
Ami még ehhez július elsejével jött, egy jogszabály-módosítás következtében, hogy azt a nemzeti vízumot, amit 2006. január elsejétől általában öt évre kiadtunk, azt öt év eltelte után meg lehet hosszabbítani.
    Korábban az volt a jogszabály, hogy a nemzeti vízumot nem lehet meghosszabbítani, most a törvényhozók úgy döntöttek, hogy az érvényesség lejárta előtt meg lehet hosszabbítani. Első alkalommal a hosszabbítás ingyenes. A hosszabbítás lehet akár öt éves is, de hogy mi lesz öt, vagy tíz év múlva, azt nem tudom, de nagyon bizakodom abban, hogy itt Szerbiában is jelentős változás következik be. Felkerülnek a schengeni fehér listára és akkor ez már tovább nem lesz probléma.
    - A nemzeti vízumnak tehát ez az egyik fő pozitív oldala, hogy lehetővé teszi a tartós tartózkodást Magyarországon, a másik meg, ha január elsejétől a schengeni tagságunk bekövetkezik, ezzel a tartózkodási engedéllyel a schengeni országokon belül is lehet utazni. Tehát, át lehet vele menni Ausztriába, Németországba, a Benelux államokba, a többi schengeni országba és 6 hónapon belül 3 hónapot lehet ott tartózkodni. Szoktam azonban mondani mindazoknak, akik átveszik tőlünk a nemzeti vízumot, hogy ez így van, de a tartózkodás anyagi fedezetéről is gondoskodni kell.
    Tehát január 2-án mindazok, akik nemzeti tartózkodási engedéllyel az útlevelükben elindulnak átlépni a schengeni határokat Ausztria felé, és ott már nem lesz határellenőrzés – Hegyeshalomnál, Szlovákia, Szlovénia felé is megszűnik. Ott ugyanaz lesz, hogy a határátkelőhelyek, amelyek még egy héttel azelőtt működtek, csak ilyen átjáró kapuk lesznek, ellenőrzés, se útlevél, se vámvizsgálat nem lesz, de arra mindenki számítson, hogy 30 km-en belül ezek a mozgó ellenőrző pontok nézni fogják, ja, szerb rendszám, akkor ezt megállítjuk! Meg fogják nézni, és én biztos vagyok benne, akinek pénze, vagy lefoglalt szálláshelye van, annak semmi gondja és problémája nem lesz, tovább tud utazni.
    A nemzeti vízumért keményen harcolni kellett Brüsszelnél. Nem volt olyan egyszerű dolog, a 22 magyar parlamenti képviselő ezért keményen dolgozott!

A kishatárforgalmi-engedély

    A másik magyar kezdeményezés az újabb kishatárforgalmi-egyezmény, amit Ukrajnával már aláírtunk, hogy a határtól 50 km-es körzetben, ahol a magyarság döntő többsége él, megkapja ezt az engedélyt, ami azt jelenti, hogy szabadon tudnak jönni-menni, útlevéllel, és ezzel az igazolvánnyal, vízum nélkül.
   Készítettünk egy előtanulmányt, megnéztük, hogy körülbelül 50 kilométeres ez a sáv és 160 000 magyart érintene abból a 250-290 000-ből, amennyi tudomásunk szerint itt a Vajdaságban él. A szerbek részéről a fogadtatás pozitív, a magyar pártok azonban ódzkodnak, és pillanatnyilag úgy néz ki, hogy félnek attól, hogy Koszovóból, vagy más területről majd ide betelepülnek az emberek, csak azért, hogy ebbe a kishatárforgalmi-egyezménybe beleférjenek és tudjanak utazni. Ennek az egyezménynek azért van egy olyan kitétele, hogy meg lehet határozni, hogy ha valaki öt éve már abban a körzetben él, csak az kaphatja meg a kishatárforgalmi-engedélyt.
    Pillanatnyilag tehát patthelyzet van, várunk, készülünk, ha a fogadókészség megvan, akkor tárgyalni fogunk Szerbiával.

---

    A lakossági fórumon többen hangoztatták, ne tévesszen meg senkit a nemzeti vízum ilyen vagy olyan pozitív oldaláról szóló beszámoló, a délvidéki magyaroknak csak a kettős állampolgárság az elfogadható, ezért harcolnak, ettől sohasem fognak elállni. Ezt a jogukat történelmi, származási, együvétartozási okok szavatolják, és ezt tőlük soha nem vonhatja meg senki. (Ez a megállapítás hatalmas tapsot kapott.)