FIATALOK ÍRJÁK - MLADI PIŠU

Ki volt tanítód?

    Halványan emlékszem még a napra, amikor először átléptem az iskola kapuját.
    Egy magas, ősz hajú bácsi fogadott:
    - Sziasztok, gyerekek! Én vagyok a tanító bácsi. A nevem Gergely Antal.
    Miután felmentünk a terembe, jobban megvizsgáltam.
    A szeme kék, ami sovány arcához képest kicsit beesettnek tűnik. Látása már gyengébb volt, mint fiatal korában, ezért szemüveget hordott. Amikor ezt a tárgyat felvette, mindig azt mondta, hogy felteszi a negyedik szemét. Ezen a mondaton jót derültünk. Magas és sovány ember. Általában inget hordott vasalt nadrággal, vagy pulóvert farmernadrággal. A lábán fekete cipőt viselt. Volt egy aktatáskája, amelyet mindenhová magával hordott. A hozzátartozó kódot csak ő ismerte. A szigorú külső, amit mutatott, néha felfedte igazi énjét: egy kedves, vicces embert. Sokat törődött velünk, és minden tananyagot részletesen elmagyarázott.
    Az első osztályban rajzot készítettünk a családunkról. Erre kevesen emlékezünk, bár Anti bácsi állítása szerint mindenki lerajzolta.
    A lányokat a boszorkány jelzővel illette, bár a fiúk jobban megérdemelték volna. Rékát és Ritát nehezen különböztette meg egymástól, ezért gyakran összekeverte őket.
    A négy év alatt háromszor voltunk egyhetes osztálykiránduláson. Kétszer Gučevón, egyszer pedig Divčibarán. A legemlékezetesebb kirándulás harmadikban volt, mikor is Dezső véletlenül a lányok szobájában töltötte az éjszakát. Ezt az emléket a mai napig emlegetjük.
    Gergely Antal tanító bácsi tanított meg minket minden alapvető dologra, és ezért hálásak vagyunk neki, mert az életben nem boldogulnánk ezek nélkül.

Kordován Ariella, 7. c
Cseh Károly Ált. Isk., Ada

Szeptemberi emlék

    A szeptemberről sok minden eszembe jut. Eszembe jutnak az aranysárga ruhába öltözött fák, a zörgő avar a lábam alatt, az őszi bágyadt napsugár, az elmúlás. De eszembe jutnak vidám dolgok is. A termést betakarító emberek szorgossága, a szüretelők kurjongatása és az iskola felől érkező gyermekzsivaj.
    Még ma is emlékszem arra a szeptemberi napra, amikor megszeppent elsősként léptem át az iskola küszöbét. Az oviból már jól ismert arcokat fedeztem fel. Mindenfelől izgatott kérdések hallatszottak.
    - Te már tudod, hogy ki lesz a tanító nénink?
    - Mit szólsz? Egy osztályba kerülünk?
    - Én úgy hallottam, hogy nagyon nehéz az első osztály!
    A csengő hívó szavára beléptünk az iskola ódon falai közé. Nagyon ijesztőnek és félelmetesnek láttam. Szép tágas, világos tanterembe értünk, ahol a falakat vidám képek tarkították.
    Tanító nénink kedvességével és közvetlenségével azonnal belopta magát a szívünkbe. Már a második iskolai napomon feloldottan, várakozásteljesen indultam a tanításra.
    Gyorsan elszállt az idő. Ma már hatodikos vagyok, de még mindig átérzem azt az izgatottságot, amikor szeptember elsején megszólal az iskolacsengő. Mosolyogva, már egy „öreg” diák nyugalmával szemlélem a kis újoncokat, amint félénken sorakoznak az iskolaudvarban.

Oláh Zsuzsanna, 6. d.

Jesen je jesen rana

    Danas je lep sunčan dan i ja šetam u našoj bašti.
    Na travi se oseća jutarnja rosa. Zelena trava pokriva orase i lešnike. Žute dunje je obrao tata i stoje gore na ormanu. Ja najviše volim da jedem grožđe. Još se mogu naći crveni i žuti grozdovi. Najviše drvo je kruškino stablo. Njeno granje je prepuno tvrdih krušaka. To su zimske kruške i treba još da se omekšaju. Nekada davno to su ljudi ređali u ječam na tavanu. Žuto, suvo lišće stalno opada sa drveća.
    Jesen je najšarenije i najbogatije godišnje doba.

Dragin Darko 4.a.

Csuvik Sarolta, II.c: Épül a híd

Saradnja obrazovnih ustanova iz Mola i Budimpešte

    U mesecu maju 2007. godine, posetili su nas učenici četvrtog razreda Srpske osnovne škole i gimnazije u Budimpešti. Boravili su u našem mestu i školi, a smeštaj im je bio obezbeđen kod njihovih vršnjaka, tj. učenika naše škole. Sklapanje novih prijateljstava, radost dece i bogatstvo razmene iskustava stvorili su čvrst temelj za nastavak druženja, odnosto šire gledano, saradnju budimpeštanske i molske škole.
    Krajem septembra (25-29.), uz dogovor direktora dveju škola, mi smo  uzvratili posetu. Budimpeštu je posetilo deset učenika  petog razreda sa učiteljicom. Odlazak u Budimepštu, dvomilionski grad, za većinu dece, bilo je veliko iskustvo i doživljaj. Još veću euforiju stvarala je činjenica da će videti svoje vršnjake.
    Svakoga dana  molski učenici prisustvovali su časovima zajedno sa svojim domaćinima i samim tim popunili inače malobrojno odeljenje petog razreda.  Nastavnicima, naviknutim na rad sa malim brojem učenika, bilo je neobično i kako kažu: „ Zanimljivo  i dinamično raditi u učionici punoj đaka!“  Gosti su boravkom u školi imali priliku da uoče i razgovaraju o razlikama u nastavnom gradivu, načinu izvođenja nastave, načinu vrednovanja. Opšti zaključak je da manji broj učenika  u odeljenju, kao i  neujednačeno poznavanje jezika  uslovljavaju te razlike. Uočeno je da učenici u Budimpešti imaju istovetan broj časova srpskog i mađarskog jezika, iako je nastava na srpskom jeziku ključne reči i termini iz ostalih predmeta uče se i na mađarskom zbog nesmetanog nastavka školovanja.
    Nakon nastave i ručka organizovani su izleti i posete zanimljive za učenike ovog uzrasta. Odlazak na  Margitino ostrvo, idealno mesto za igru i druženje, poseta zoološkog vrta, neobičnih i egzotičnih životinjskih vrsta bilo je zanimljivo svakom detetu. Novo iskustvo doživeli su u Tropikarijumu u Budimu koji je ostavio najveći utisak. Poseta Ambasadi Republike Srbije u Budimpešti takođe je veoma značajna za nacionalnu svest naše dece.
    Svi zaposleni nastavnici i radnici škole, kao i dečjeg doma, bili su veoma ljubazni i rado su razgovarali sa gostima. Učenici su uspostavili odličan kontakt sa nastavnicima.
    Najzaslužnija za ovu saradnju je direktorica Osnovne škole „Novak Radonić“ u Molu, Snežana Došić , koja je dvanaest godina  godina radila kao gostujući nastavnik i vodila aktiv prosvetnih radnika u Srpskoj osnovnoj školi u Budimpešti. Takođe, veliki značaj za realizaciju saradnje imaju i direktorica Srpske osnovne škole i gimnazije u Budimpešti Katica Rus, kao i direktor Dečjeg doma Dragomir Dujmov.
    Kao učitelj u osnovnoj školi, smatram ove aktivnosti vrlo značajnim, kako za učenike, tako i za prosvetne radnike iz razloga  širenja naših iskustava, nastavak i proširivanje saradnje, uspostavljanja kontakta sa školama u inostranstvu,  kao i podsticanja drugih škola na sličan vid saradnje.

Bobana Skorupan
profesor razredne nastave
OŠ "Novak Radonić" Mol

Gyermekhét az adai általános iskolában

    Mint hogyan az előző években, az idén is október első hete a gyermekek legnagyobb örömére színes programokkal volt tele. A felsősök és az alsósok is egyaránt élvezték a tevékenységeket, a játékokat. Hétfőn az V. osztályosok tanárkereső játékban vettek részt, míg a VI. osztályosok a Rabszolgavásár nevű játékot ismerhették meg. A keddi nap a szerepcsere napja volt. A tanulók tanítottak nagy-nagy élvezettel. Természetesen az előadók is jelen voltak a tanítási órákon. A VII. és a VIII. osztályos korcsoport szerdán az Activityt próbálta ki. Azután a csütörtöki iskolacsere is izgalmas volt. Jó volt más környezetben, új tanárokkal együtt lenni. A sportversenyekre pénteken került sor, és a fiatal zenészek is ekkor mutatkoztak be.
    Nekem a keddi énekverseny tetszett a legjobban - mesélte Urbán Elizabeth V. c osztályos tanuló. Annál is inkább, mert testvéremmel együtt 3. helyezést értünk el. Moldvai népdalokat adtunk elő. Számomra ez az egy hét izgalmas és érdekes volt, csak azt sajnálom, hogy évente egyszer van gyermekhét, és így a következőig sajnos egy évet kell várni. Fáy Marianna zenetanárnőtől elkaptuk a díjazottak névsorát. Ők a következők: V. osztály: 1. Sóti Zsuzsanna, 2. Böködi Tamara, 3. Lehócki Gergő. VI. osztály: 1. Urbán Heléna, 2. Juhász Zsófia, 3. Varga Lilla. VII. osztály: 1. Solymosi Melita, 2. Raffai Éva, 3. Tóth Kata. VIII. osztály: 1. Ürményi Sára, 2. Bognár Boglárka, 3. Cabafi Sándor.
    Bognár Boglárka így emlékezett vissza a szép délutánról:
    - A bíráló bizottságnak, amely 3 tanárból és 3 diákból állt, nem volt könnyű dolga, hiszen rendkívül tehetséges, jó hangú gyermekek mutatkoztak be. Örültem a dobogós helyezésnek, és sajnálom, hogy nyolcadikos lévén már ezen a versenyen nem többé szerepelhetek. Remélem, középiskolásként is találok hasonló szép versenyt.
    Dobrotka Katinka nézőként vett részt a rendezvényen.
    - Nekem rendkívül szimpatikusak voltak a csoportosan fellépők. Az egész délutánunk a zene jegyében telt el, és ennek következtében vidámak voltunk, a lelkünk megtelt szép dallamokkal. A csoportok közül a dobogósokat szeretném kiemelni, és ezúttal is gratulálok mindnyájuknak. I. Solymosi Melitta, Fehér Orsolya, II. Boros Brigitta, Bognár Boglárka, III. Urbán Elizabeth és Urbán Heléna.
    Az alsósok is mindannyian jól érezték magukat a gyermekhét alatt. Reméljük, jövőre is ilyen szép programokkal kedveskedhetünk tanulóinknak.

Dobrotka Mária

Gyermekhét Moholon

    A moholi Novak Radonić Általános Iskolában is tartalmas volt a gyermekhét. Hétfőn a már hagyományos gyermekvásárral kezdődött. Kisdobosok nyitották meg, ők köszöntötték az árusokat és a vásárlókat.
    Kedden az alsó osztályos tanulók papírzsákból és termésekből bábukat készítettek a tanító nénikkel.
    Szerdán balettelőadást néztek a tanulók a Művelődési Otthonban Hamupipőke hercegnő címmel.
    Csütörtökön az elkészített bábukból kiállítást rendeztek az iskola előcsarnokában. A bábukat háromtagú zsűri értékelte, és dicsérő lapokat osztott az ötletes munkákért. Ezen a napon történt az első osztályos tanulók felvétele a Gyermekszövetségbe. Ebből az alkalomból idősebb társaik szerény ünnepséggel és ajándékokkal kedveskedtek nekik.
    Pénteken sportnap volt. A Tisza-parti rekreációs központban az alsós tanulók a játszótéren és a sportpályákon futkároztak, míg a felsősök futásban mérték össze erejüket.

Orovec Valéria tanítónő