Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok
A magyar nyelv és kultúra a világhálón

    A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvényei az idén a magyar nyelvnek és kultúrának a világhálón való jelenlétével kapcsolatosak. A tavasszal meghirdetett nyelvi pályázat címei is ennek megfelelően alakultak: „Segítőtársam az internet” (általános iskolás kategória), „Lógok a neten” (középiskolás kategória), „Utolért az internet” (felnőtt kategória). Az általános iskolások csoportjában az óbecsei Kocsis Katarina pályaműve sikerült a legjobban (Petőfi Sándor Általános Iskola, VII. b), második lett a kishegyes Papp Orsolya (Ady Endre Kísérleti Általános Iskola, V. a), harmadik pedig a martonosi Tornai Ágnes (Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola). Dicséretben részesül továbbá az adai Tóth Kata (Cseh Károly Általános Iskola, VI. c) és az oromhegyesi Erdélyi Annabella (Kis Ferenc Általános Iskola, VI. a). A középiskolások körében a következő eredmény született: I. helyezett Kiss Anett, Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium, IV. a, Szabadka, II. helyezett Kovács Terézia, Gimnázium, II. 2, Törökkanizsa, III. helyezett Kalmár Gergely, Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium III. o. A felnőtt kategóriában a zentai Varga Bertold dicséretben részesült. A bíráló bizottság dr. Molnár Csikós László, Hódi Éva, Csincsik Rózsa összetételben működött. 

A középiskolások versenyének résztvevői

    Csütörtökön, október 11-én a beszédversenyen a bejelentkezett 32 középiskolás diák közül 29 vett részt. A szabadon választott prózai szövegek elmondása után a második fordulóban egy Nyíri Kristóf nyomán összeállított szövegről kellett beszélniük a versenyzőknek. A Gondolatok az információs társadalomról megmozgatta a tanulók fantáziáját, és beszédre ösztönözte őket. A bíráló bizottság (Havas Judit előadóművész, dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár, mr. Hajnal Jenő művelődésszervező, Vincze Erzsébet nyugalmazott tanár) értékelése szerint a legjobb teljesítményt Ágó Mónika, a szabadkai Kosztolányi Dezső Nyelvi Gimnázium tanulója nyújtotta. A második helyet Kalmár Gergely, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákja szerezte meg. A harmadik helyen holtverseny alakult ki Kis Borbála, a gyergyóalfalui Salamon Ernő Elméleti Líceum tanulója és Kecskés Tamás, a zentai Gimnázium diákja között.  A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület különdíját a zentai Közgazdasági és Kereskedelmi Középiskolába járó Annus Szabolcs kapta. Az adai Szarvas Gábor Könyvtár különdíjában Rab Írisz, a zentai Egészségügyi Középiskola tanulója részesült. A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum különdíjasa Nagy Tímea, a szabadkai Politechnikai Iskola diákja lett. Az esti kísérőrendezvényen Havas Judit budapesti előadóművész Ady-verseket adott elő.

A Délvidék - Vajdaság c. kiadvány szerzőinek egy csoportja

    Október 12-én, pénteken a Cseh Károly Általános Iskolában, majd pedig a színházteremben az általános iskolák hetedik osztályos tanuló számára rendezett játékos nyelvi vetélkedőn negyvenhat diák vett részt. Zömük vajdasági volt (szabadkai, temerini, adai, moholi, zentai, óbecsei, ürményházi, felsőhegyi, zentagunarasi, oromhegyesi, magyarkanizsai, nagykikindai, padéi, tornyosi, törökfalui), de négy magyarországi (Budapest XI. kerületi, Makó) és három romániai (Gyergyóalfalu, Borzont) is akadt köztük. A játékot a budapesti dr. Szűts László vezette Grúber Enikő segítségével, a bíráló bizottságban Lakatos Éva, Szűcs Ilona és Girizd Magdolna tevékenykedett. A legjobbaknak a következő tanulók bizonyultak: I. Csorba Viola (Petar Kočić Általános Iskola, Temerin, II. Berec Sára, Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Magyarkanizsa, III. Túrú Alexandra, Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Magyarkanizsa, Molnár Gábor Edina, Emlékiskola, Zenta, IV. Tóth Kata, Cseh Károly Általános Iskola, Ada, V. Lakatos Adrián, Cseh Károly Általános Iskola, Ada. A játékos nyelvi vetélkedő írásbeli részével párhuzamosan, tíztől tizenegy óráig a község negyedik osztályos tanulói is részt vettek nyelvi játékban. A játékot Szűcs Ilona nyugalmazott tanárnő vezette, a felsősöket kísérő tanárok pedig zsűriztek. A legjobbnak Gajdos Rita bizonyult (Apró Zsófia tanítványa), a második Csúri Máté, Koós Holló Tímea diákja lett, a harmadik helyen pedig Kubina Lotti végzett (szintén Apró Zsófia osztályába jár). Az esti programban egyrészt Lennert Géza fotóit ismerhette meg a közönség, másrészt a Délvidék / Vajdaság című könyvnek a bemutatójára került sor, amely a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg. A kötet szerzői közül Papp Richárd kulturális antropológus, néprajzkutató (a könyv szerkesztője), Hódi Sándor pszichológus, társadalomkutató, közíró, Németh Ferenc művelődéstörténész, Papp Árpád néprajzkutató, kulturális antropológus, Pejin Attila történész, muzeológus és Gábrityné Molnár Irén politológus, egyetemi tanár beszélt a könyvben bemutatott kutatásairól.

Dr Molnár Csikós László mondott beszédet Szarvas Gábor szobránál

    Szombaton, október 13-án 9 órakor Szarvas Gábor mellszobrának megkoszorúzására került sor (ezen dr. Molnár Csikós László mondott alkalmi beszédet). Ezután a magyar nyelvvel és kultúrával foglalkozó honlapokat színes fénymásolatokon bemutató kiállítást (amelyet Ferenc Emma készített) dr. Hódi Éva nyitotta meg.

Dr. Prószéki Gábor előadás közben

    A tudományos ülésszak kezdete előtt kettős díjátadásra került sor, dr. Szűts László Az év nyelvművelője elismerésben részesült, dr. Hódi Sándor pedig Szarvas Gábor emlékérmet kapott. Dr. Szűts László tevékenységéről dr. Balázs Géza beszélt, dr. Hódi Sándor érdemeit pedig dr. Molnár Csikós László méltatta.  A magyar nyelv és kultúra a világhálón című tudományos tanácskozáson hat előadás hangzott el. Dr. Láncz Irén Szarvas Gábor, a nyelvész és a nyelvművelő címmel emlékezett meg az adai születésű tudósról. Többek között elmondta, hogy Szarvas Gábor a nyelvészeti kutatásokban a tényekre való alapozás elvét vallotta, és hogy felismerte az emberi gondolkodás egyetemességének a nyelvbeli megmutatkozását. Nem mindenki tudja, hogy Szarvas Gábor a kiejtés elvét szorgalmazta a magyar helyesírásban, de a szóelemzés elvének híveit nem sikerült meggyőznie álláspontjának helyénvalóságáról. Dr. Prószéky Gábor Igényesség, helyesírás, számítógép c. előadásában azt javasolta, hogy a helyesírást ne a tudományos akadémián, hanem az interneten szabályozzuk. Azt fejtegette, hogyan alakultak ki a különféle nyelvekre vonatkozó helyesírási programok, és hogy mekkora a korlátozottságuk. Beszélt a nem angol és a nem latin betűs nyelvek problémáiról, a nemzetközi angol eltávolodásáról a nemzeti angol nyelvtől, valamint a kis nyelveknek üzleti érdekből való támogatásáról. Dr. Hódi Sándor a világháló néhány nyelvi, kulturális vonatkozásáról szólva kiemelte, hogy milyen fontos szerepe volt 1925-ben a Magyar Rádió megindulásának és 1992-ben a Duna Televízió megalapításának, hogy a magyar szó minden határon túlra eljuthasson, és hogy ezt a világháló teszi a legnagyobb mértékben lehetővé. Felhívta a figyelmet a nyelvi igénytelenség veszélyére, ugyanis ennek leküzdésében szerinte az iskola nem eléggé hatékony, szükség van nyelvművelésre. A világháló révén világpolgárrá válunk ugyan, szólásszabadságot tesz lehetővé számunkra, de azért a nyelvi kultúra segítségével erősítenünk kell nemzeti önbecslésünket. Dr. Balázs Géza Az internet-korszak kommunikációja című előadásában párhuzamot vont az olvasás és a tanulás mint lineáris tevékenység, illetve az internetezés és keresés mint nem lineáris tevékenység között. Az SMS-ek és az elektronikus levelek, internetes csevegések új nyelvi létmódot tesznek lehetővé, úgyhogy a másodlagos szóbeliség mellé új írásmód jelentkezik. Agresszív megoldásai szokatlannak tűnnek ugyan, de nem rendszeren kívüliek, nyelvbeli analógia támogatja őket, vagy pedig olyan régi írásrendszer logikáját követik, mint a rovásírás. A mai kommunikációban háttérbe szorul a szöveghagyomány (például az állandó szókapcsolatok használata), pedig igényesség nélkül nincs fejlődés. Hajnal Jenő magiszter a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet digitalizálási terveiről beszélt. Megállapította, hogy a délvidéki magyarság először a hetvenes években fordult hagyományai felé, és könyvsorozatokban gyűjtötte össze szellemi értékeit a Forum és a Hungarológiai Intézet kiadásában. Most ismét elérkezett az idő a mentésre, ezúttal elektronikus formában rögzítjük a vajdasági magyarság szöveges és audiovizuális anyagait. A digitalizálást a Jugoszláviai magyar könyvtár sorozatában megjelent művekkel kezdte az intézet, azzal, hogy nemcsak elektronikus formába való átmásolásról van szó, hanem az anyagrészek kereshetővé tételéről is. Terveik közt nemcsak szövegtár, hanem hangtár és filmtár létesítése is szerepel.  Dr. Kiss Gábor Szótárak az internet korában címmel az internetes szótárhasználat tapasztalatairól számolt be, kiemelve, hogy a hagyományos szótárakkal ellentétben az internetes szótár lehetővé teszi a szóállomány igénybevételének a figyelemmel kísérését (hogy mely szavakat keresik a leginkább, és melyek iránt nem érdeklődnek), és ennek alapján a szóállomány módosítását (bővítését, szűkítését) is, úgyhogy az internetes szótár sokkal dinamikusabb, mint a hagyományos. 

  Dr. Molnár Csikós László