SZOKÁSOK, HIT, JÓSLÁS VAGY BABONA  ….

M Á J U S  -   Pünkösd   hava

    Május 1.
    Május elseje a természet ébredésének, megújuló erejének ünnepe.
    Az Európa-szerte ismert tavaszköszöntő szokások közül hazánkban a májusfa és a vidám mulatsággal zajló majális terjedt el. Már a XV. században is május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. A májusi zöld ág, illetve fa díszítése nálunk is ismert szokás. Régen a májusfát, amit az erdőből loptak, elsősorban a legények állították a lányoknak. Ezért a hatóságok igen rossz szemmel nézték ezt a rítust, és tiltották ezt a szokást.
    Május elsejére virradó éjszakán többnyire titokban állították fel a fát a lányos házak, illetve középületek vagy kocsmák elé. Többnyire virágokkal, szalagokkal vagy itallal díszítették. A májusfák kidöntése is ünnepi keretek között zajlott. A fa ledöntésének szertartásos mozzanata volt a fa körültáncolása és a májusfa-mászás. A fára erősített ital azé a legényé lett, akinek elsőre sikerült megmászni a fát, ami gyakran tréfával végződött, hiszen nem ritkán az ital helyett az üvegbe paprikás vizet tettek.
    Május elseje a mai kor emberének is jelentős ünnep, amikor a természet újjászületését munkaszüneti nappal, pihenéssel, piknikezéssel ünnepeljük.
    Május 4.  - Flórián napja
    Flórián elsősorban a tűzoltók védőszentje, de védőszentként tekintették mindazok, akik munkájuk során tűzzel álltak kapcsolatban. Kovácsok, pékek, kéményseprők…
    Május 12. - Pongrác
    Május 13. - Szervác           FAGYOSSZENTEK
    Május 14. - Bonifác
    A fagyosszentek elnevezés arra utal, hogy a népi megfigyelés szerint a tavaszi meleg napok ezeken a napokon hirtelen hidegre változnak, az időjárás szeszélyessé válik. Ez azt jelenti, hogy a fagyosszentek a kertek rémei, mert a már csaknem nyári idő után pár napra visszatérnek a hajnali fagyok, ami bizony nem kis kárt okozhat a veteményeseinkben, sőt még a gyümölcs- és szőlőültetvényekben is.
    A hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három szentéletű férfi, és a keresztény hitért haltak mártírhalált. Míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egyes kutatók a fagyosszenteket magyar szenteknek nevezik. Tény azonban, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk, bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, letarolják a veteményt, megdermesztik a földet, sok problémát okozva ezzel az embereknek.
    Május 25. - Orbán  napja
    Orbán naphoz is sok-sok népi bölcsesség kötődik. A szőlősgazdák figyelték legjobban az e napi időjárást, mert azt mondták „Ha Orbán nevet, a szőlő sír”, vagy egy másik megfogalmazás szerint: ,,Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, és édes, ha tiszta az idő.” Ezt a napot még távolabbi termésbecslésre is Felhasználták, mert „Ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő”.
    Május 27. - PÜNKÖSD
    Pünkösd időpontja minden évben változó, mert a húsvét utáni 50. napon tartják. a húsvéthoz hasonlóan ehhez az ünnephez keresztény és pogány elemek is kapcsolódnak. A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli ezen a napon. Pünkösd a lélek kitöltésének, a keresztény egyház megalakulásának ünnepe. Az egyházi ünnepeken kívül ehhez a naphoz, mint ősi tavaszünnephez, jellegzetes ügyességi próbákkal egybekötött, énekes, táncos köszöntő szokások fűződtek. A magyar nyelvterületen legtovább maradt fenn a pünkösdi király és királyné választása, valamint a pünkösdölés, amely ma már a gyerekek játékává vált.

Összeállította: Sáfrány  Ágnes
(forrás : Csodaszarvas  kalendárium)