A MUNKÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

    Mint, ahogyan a múlt számunkban írtunk róla, a Szerb Köztársaságnak A munkáról szóló, jelenleg érvényben lévő, törvénye (a Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 24/05 és 61/05 szám) 23 fejezetet tartalmaz. Ezekkel ettől a számtól kezdődően részletesebben meg fogunk ismerkedni.

1. fejezet
ALAPRENDELKEZÉSEK
(az 1-23. szakaszig)
    A munkaviszonyból eredő jogok, kötelezettségek és felelősségek e törvénnyel rendeződnek, az elfogadott nemzetközi megegyezéssekkel összhangban, valamint a kollektív szereződések és a munka-szerződés szerint, míg a munkaügyi szabályzattal csak a törvény által előirányzott esetekben. Alkalmazandó A Szerbi Köztársaság egész területén lévő foglalkoztatottakra, hazai és külföldi munkaadók esetében egyaránt (a továbbiakban: munkaadó). Az általános és a külön kollektív szerződések (ha aláírták), a munkaadó kollektív szerződése és a munka-szerződés összhangban kell, hogy legyen e törvénnyel, és nem tartalmazhatnak kisebb jogokat, mint a törvény által előlátottak. Ha ez nem így van, akkor a rendelkezések semmisek. A foglalkoztatottaknak joguk van megfelelő fizetésre, a munkához fűződő biztonságra és életük és egészségük védelmére, egészségügyi védelemre, személyiségük és más jogaik védelmére betegség vagy munkaképesség csökkenése esetére, anyagi biztonságra ideiglenes munkanélküliség esetén, és más védelemhez való jogokra. A foglalkoztatott nőknek joguk van külön védelemre terhesség ideje alatt és szülés után, ezenkívül a foglalkoztatottak gyermekápolás esetén is külön jogokat élveznek, de különös védelemben részesülnek a 18 év alatti foglalkoztatottak és a mozgássérültek. A foglalkoztatottak kötelessége, hogy lelkiismeretesen és felelősségteljesen végezzék munkafeladataikat, hogy betartsák a munkaadónál fennálló munkaszervezést és tevékenységet, hogy értesítsék a munkaadót minden lényeges körülményről, ami kihat a munka elvégzésére és minden esetleges életveszélyes, egészségkárosító vagy anyagi kárt okozható tényezőről. A munkaadó kötelessége, hogy a foglalkoztatottnak az elvégzett munkáért a törvénnyel, általános aktussal (kollektív szerződés és munkaügyi szabályzat) és a munkaszerződés rendelkezéseivel összhangban lévő keresetet fizessen ki, biztosítsa a munkához fűződő biztonságot és életük és egészségük védelmét, a munkaszerződés szerint biztosítsa a munka elvégzését, és kikérje a szakszervezet véleményét a törvény által előírt esetekben. Tilos a munkát kereső személyek és a foglalkoztatottak közvetlen, vagy közvetett megkülönböztetése (diszkriminációja), nemek, születés, nyelv, bőrszín, kor, terhesség, egészségi állapot, rokkantság, nemzetiségi, vallás, családi állapot, családi kötelezettségek, szexuális irányultság, politikai vagy más elhivatottság, szociális gyökerek, anyagi helyzet, politikai szervezeti vagy szakszervezeti tagság, vagy más személyes tulajdonságok szerint. Szintén tilos a zaklatás és a szexuális zaklatás, amit bárki szóban vagy tettlegesen, illetve fizikailag alkalmaz, amelynek célja a foglalkoztatott méltóságának megsértése.

2. fejezet
A MUNKAVISZONY MEGKÖTÉSE
(a 24-47. szakaszig)
    Munkaviszony olyan személlyel köthető, aki legalább 15 éves, és eleget tesz azon munkahelyi körülményeknek, amelyeket a törvény illetve a szervezésről és munkahelyek rendszerezéséről szóló szabályzat határoz meg, amelyben rögzítik a munka fajtáját, a szakképesítés fajtáját és fokát és más munkahelyi föltételeket. E szabályzatot nem köteles meghozni az a munkaadó, aki 5 vagy annál kevesebb foglalkoztatottat alkalmaz (az igazgató vagy vállalkozó hozza meg). 18 évnél fiatalabb személlyel csak a szülő, az örökbefogadó, vagy a gyám jóváhagyásával és az illetékes egészségügyi szerv lelete alapján lehet munkaviszonyt kötni. A jelölt a munkaviszony létrehozásakor köteles a munkaadónak igazolást és más okiratot bemutatni arról, hogy eleget tesz az esedékes munkakör feltételeinek. A munkaadó nem kötheti a munkaviszony megkötését előzetes nyilatkozathoz, amely a munkaviszony felmondásáról szól a foglalkoztatott részéről. A munkaviszony a foglalkoztatott és a munkaadó részéről megkötött munkaszerződés megkötésével jön létre. Ezt írásban kötik meg, meghatározatlan vagy meghatározott időre. A szerződés tartalmazza: a munkaadó elnevezését és címét, a foglalkoztatott nevét és keresztnevét, valamint lakcímét, a szakképesítése fajtáját és szintjét,  az elvégzendő munka leírását, a munka helyszínét, a munkaviszony módját (meghatározatlan vagy meghatározott időre), a meghatározott időre megkötött munka-szerződés időtartamát, a munkakezdés napját,  a munkaidőt (teljes, nem teljes vagy rövidített), a fizetés pénzbeli nagyságát és a munka-teljesítmény meghatározásának elemeit, a kereseti térítményeket, a kereset bővítését és a foglalkoztatott más járandóságát, a kifizetések határidejét, hivatkozást az érvényben lévő kollektív szerződésre illetve munka-szabályzatra, a napi és heti munkaidő tartamát, más jogokat és kötelezettségeket. Azon jogok és kötelezettségek, amelyek a munkaszerződésben nincsenek feltüntetve, a törvény és az általános aktus rendelkezései szerint rendeződnek. A munkaszereződés előirányozhat próbaidőt, amely nem tarthat 6 hónapnál tovább. A meghatározott munkaviszony nem tarthat tovább 12 hónapnál. Munkaviszony különösen kockázatos munkafeladatok elvégzésére is köthető, nem teljes munkaidőre, a munkaadó lakcímén kívüli munkafeladatok elvégzésére és házi segédszemélyzettel. A munkaadó olyan személlyel, aki először lép munkaviszonyba, gyakornoki minősítésben köthet munkaviszonyt. A gyakornoki idő legtovább egy évig tarthat, és a gyakornok jogait és kötelezettségeit a törvény, az általános aktus és a munkaszerződés rendezi.

3. fejezet
AZ IGAZGATÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
(48. szakasz)
    Az igazgató meghatározatlan vagy meghatározott időre köthet munkaviszonyt. A munkaviszony a munkaszerződés megkötése alapján jön létre. Munkaviszony létesítésének elmaradása esetén a kölcsönös jogokat, kötelezettségeket és felelősséget az igazgató és a munkaadó között szerződés rendező. Ezt a szerződést a munkaadó nevében az igazgatói bizottság köti meg az igazgatóval, olyan munkaadónál pedig, ahol nincs igazgatói bizottság alakítva, a munkaadó aktusával megjelölt szerv végzi.

4. fejezet
OKTATÁS, SZAKMAI KÉPZÉS ÉS TOVÁBBKÉPZÉS
(49. szakasz)
    A munkaadó köteles a foglalkoztatottnak biztosítani az oktatást, szakmai képzést és továbbképzést, amikor ezt a munkafolyamat megköveteli és új munkaszervezés bevezetése esetén, és ezt a foglalkoztatottnak el kell fogadnia. A költségeket a munkaadó eszközeiből és más forrásokból kell fedezni a törvénnyel és általános jogszabállyal összhangban. Ha a foglalkoztatott indokolatlanul félbeszakítja ezt a folyamatot, köteles a költségeket a munkaadónak megtéríteni.

5. fejezet
A MUNKAIDŐ
(az 50-63. szakaszig)
    A teljes munkaidő 40 órát tesz ki hetente, lehet rövidebb 40 óránál, ha általános aktussal így határozták meg, de nem rövidebb 36 óránál. A nem teljes munkaidő alatt e törvény értelmében a teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőt értik. A nagyobb kockázattal járó munkakörök esetében vezetik be a rövidített munkaidőt, a munkakörülményeknek a foglalkoztatott egészségére és munkaképességére kifejtett hatásával összhangban, ez legfeljebb 10 órát hetente. E foglalkoztatottak teljes munkaidő szerinti jogokat valósítanak meg. Meghatározott esetekben (természeti erők, a munka mennyiségének növekedése, határidők, stb.) a munkaadó kérelmére a foglalkoztatott köteles a teljes munkaidőnél tovább dolgozni (túlóra), ez nem lehet heti 8 óránál, sem napi 4 óránál több. A munkahét 5 munkanapból áll, a munkanap pedig általában 8 munkaórából. A munkaadó bevezetheti a munkaidő felosztását, amikor a tevékenység természete megköveteli, ekkor a munkaidő nem tarthat heti 60 óránál tovább, és úgy kell beosztani, hogy a foglalkoztatott egy naptári év 6 hónapos munkaideje alatt átlagosan ne haladja meg a teljes munkaidő óraszámát. Éjszakai az a munka, amelyet 22,00 óra és másnap 6,00 óra között végeznek. A munkaadó az éjszakai munka bevezetése előtt köteles kikérni a szakszervezet véleményét az éjjel dolgozók életének és egészségének biztonságára és védelmére irányuló intézkedésekről. Ha a munka váltásokban folyik, a munkaadó köteles a váltásokat úgy beosztani, hogy a foglalkoztatott ne dolgozzon egy hétnél tovább folyamatosan éjszaka (dolgozhat, de csak a foglalkoztatott írásban adott beleegyezése alapján).

Miroslav Belančić