AKADOZÓ VAGYON-VISSZASZÁRMAZTATÁS

    Március 17-én tartotta meg évi közgyűlését a Független Földműves Szakszervezet Ada községi alapszervezete, amelyen beszámoló hangzott el a tevékenységükről, szó volt a vezetőség újraválasztásáról és tájékoztatót kaptak a jelenlevők a vagyon–visszaszármaztatás jelenlegi helyzetéről.
    Az alapszervezet tevékenységéről Szűgyi Ferenc számolt be. Ez a szervezet 1994-ben alakult meg Csúrogon, és azóta működik itt a községben is. Szűgyi elvállalta az elnöki teendőket, de szükség van a vezetőség újjászervezésére és új elnök megválasztására. Elmondta, hogy megpróbálnak mindent először békés úton elrendezni. Átiratokat, kérelmeket írnak, és mindössze egy alkalommal tettek feljelentést, amikor gondok voltak a gázolaj elosztásánál. A legnagyobb gondot a búza kifizetése jelenti, hiszen a malom kb. 70%-át fizette ki, az adai szövetkezet még rosszabbul áll, hiszen rosszul gazdálkodtak. Két-háromhetente tárgyalnak a malommal a kifizetések felgyorsítása érdekében.
    Kapcsolatot tartottak fenn a zentai Gazdakörrel, ahol az új adózási rendszerről tartottak eszmecserét. A horgosi Termelők Klubjában is jártak, és ennek köszönhetően két személy elutazhatott Budapestre, ahol a Shapard program keretében pályázatírással foglalkoztak.
    Két kérelmet adtak át a vízgazdaságnak. Az egyikben azt kérik, hogy a Budzsáknál a 12-13. dűlőben hidat építsenek. A másikban mintegy 100 hektár fásítását kérték, azért, hogy visszatérjenek a madarak, hiszen a számítások szerint kb. 2,5 vagon rovart pusztíthatnának el évente. Tavalyelőtt megállapodtak a rendőrséggel, hogy ne túl szigorúan ellenőrizzék a mezőgazdasági gépeket.
    Részt vettek annak az útzárlatnak a szervezésében, amelyet a szabadkai Termelők Egyesülete szervezetett a térítésmentes műtrágya és vetőmag biztosítására. Míg Moholon 6-7 traktorral járultak hozzá az akció sikeréhez, Adán csak Dušan Sedmakov és Szűgyi Ferenc hajtotta ki a járművét. Ilyen hozzáállással nem lehet dolgozni.
    A vitában Péter Nándor kérte, hogy tegyék lehetővé a termelők számára a locsolást ott, ahol lehetne vizet biztosítani. A válaszban rámutattak, hogy míg korábban Belgrádba, most pedig Újvidékre megy el az adóval befizetett járulék és sajnos nagyon kevés jön vissza belőle.
    Korhec Sándor kiemelte, hogy a Parasztszövetség 1989-től 1994-ig nagyon szép eredményeket ért el itt a községünkben. Szerinte nagyon nagy szükség van a földművesek érdekvédelmi szervezetére, hiszen a feldolgozóiparral, a szövetkezetekkel, a visszaszármaztatással, az árarányok megállapításával, a gazdálkodási feltételek biztosításával kapcsolatban is képviselni kell a termelők érdekeit. Megjegyezte, hogy az olvadás után sok helyen áll a víz a földeken.A válaszban elmondták, hogy még nem indult be a vizek lecsapolása, de remélik, hogy hamarosan elkezdik.
    Elfogadták az alapszervezet tevékenységéről elhangzott beszámolót kiegészítve a vitában elmondottakkal. A vezetőség és az elnök megválasztásával kapcsolatban Szűgyi Ferenc elmondta, hogy családi okokból szeretné átadni az elnöki teendőket másnak, de szívesen maradna a vezetőségben, hogy továbbra is segítse a munkájukat. Kiemelte, hogy több vezetőségi tag helyett is jó lenne másokat megválasztani. A vitában Korhec Sándor arra kérte az elnököt maradjon addig, amíg megfelelő személyt nem találnak erre a tisztségre. Kiemelte még, hogy több tagot kell toborozni, tagságdíjat kell összeszedni, hiszen senki sem várhatja el, hogy az elnök a saját költségén utazzon és fedezze a működés kiadásait. Olyan határozatot fogadtak el, hogy elő kell készíteni a választásokat, beszélni kell az emberekkel és a következő összejövetelen meg kell tartani a választást.
    A vagyon-visszaszármaztatás jelenlegi helyzetéről Mészáros Piroska számolt be. Elmondta, hogy sok megaláztatásnak vannak kitéve és volt olyan, amikor azt kérdezték tőlük, mikor unnak már bele. Írtak már Đindić, Koštunica, Labus és Marković uraknak, de egyedül a parlament elnöke, Predrag Marković küldött egy udvarias választ. Amióta Mićunović elnök aláírta az emberi jogok nyilatkozatát, lehetőség nyílt arra, hogy a károsultak pereljék a szerb államot a 17. cikkely alapján, amely az önkényesen elrabolt javakról rendelkezik, és eddig 3000-en éltek ezzel a jogukkal. Mivel azonban Belgrádban nem történik semmi, Strassburg felé fordultak kérelemmel. Ott is sok az időhúzás, de talán most megindították a pert. A vajdasági vezetők fogadták a kárvallottakat, hajlandóságot mutattak a támogatásukra, és a törvényjavaslatuk is elfogadható. Sajnálattal állapította meg, hogy a károsultak nagy többsége már nem él, sőt az utódok közül is egyre kevesebben vannak. Az unokák pedig nem kaphatják vissza őseik igazságtalanul elvett vagyonát. Felkínálta, hogy ingyen biztosít űrlapokat, és a kérelmeket lefordítja angol nyelvre.
    A vitában elemezték a mezőgazdasági kombinátba, a földműves szövetkezetekbe társított földek sorsát, és a jelenlévők aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ez a visszaszármaztatási folyamat ennyire lassú.Elfogadták a vagyon-visszaszármaztatás jelenlegi helyzetéről elhangzott tájékoztatót, azzal, hogy a jogászok elemezzék a legújabb előírásokat, és tegyenek javaslatot, arról, mit lehet tenni a továbbiakban.
    A különfélében Szűgyi Ferenc ismertette, hogy a rendőrség szeretne a földműveseknek előadást tartani a mezőgazdasági gépek átvizsgálásával és a közlekedésben való részvételével kapcsolatban. Itt olyan határozatot hoztak, hogy a rendőrséggel és a helyi közösségekkel együttműködve Adán a II. Helyi Közösségben dr. Rusák József, Moholon Korhec Sándor, Törökfalun Molnár József segítségével szervezik meg az előadásokat.

Krizsán V. Vilmos