Nyelvi figyelő
Köznyelvünkben használt mai államneveink
(Ágoston Mihály: Államneveink írás- és ejtésmódja c. könyvéről)

    Igen hasznos kiadvány látott napvilágot 2004-ben a Magyar Szó gondozásában. Ágoston Mihály nyelvészprofesszor Államneveink írás- és ejtésmódja c. könyve útmutatóul szolgál számunkra, hogyan kell helyesen, a magyar nyelv szabályai szerint írni, kiejteni, toldalékolni a ma használatos államneveket. Közel sem egyszerű feladat ez. S ennek több oka is van. Az államnevek egy része már régen meghonosodott a magyar nyelvben, ezek megnevezése nem jelent semmilyen problémát sem a magyarul beszélők számára. A történelem folyamán azonban új államok is keletkeztek, egyesek megszűntek, az államok száma napjainkban is változik, s ezeket is meg kell neveznünk, ha magyarul szólunk. Ágoston Mihály azért használja a könyv címében az ’államneveink’ többes szám első személyű formát (és nem azt, hogy „államnevek”), mert – mint ahogy írja „akár hagyományosan magyar a megnevezés (Lengyelország), akár fordítása az eredetinek (Elefántcsontpart), akár csupán a név alakváltozata magyar (Egyiptom), illetve azonos az eredetivel (Gabon, Costa Rica), ezeket köznyelvünk rendszeresen használja, tehát aktív részét képezik a magyar szókészletnek”.
    Nézzünk mindjárt egy minket leginkább érdeklő példát a könyvből! Az országnak, amelyben élünk, magyarul Szerbia és Montenegró a megnevezése (és kötőszóval az országnév két eleme között és nem kötőjellel). A kiejtése nem okoz gondot, a ragozott változatai sem: Szerbia és Montenegrót, Szerbia és Montenegróban stb. Az -i képzős alakra azonban már érdemes odafigyelnünk: Szerbia és Montenegró-i a helyesen írt forma. A könyvből megtudhatjuk, hogy a jelenleg 196 elismert állam megnevezése közül néhány hasonlóan és-sel kapcsolódik, pl. Trinidad és Tobago, Antigua és Barbuda, ezekre az jellemző, hogy mindkét eleme külön is él.
    A könyv nagy segítséget nyújt az új vagy kevéssé ismert, idegen írásmód szerint átvett államnevek kiejtésének megadásával. A Seychelle-szigetek (ragozva: Seychelle-szigeteken, -i képzővel: Seychelle-szigeteki) nevének leírása is odafigyelést igényel, kiejtve helyesen ’szejsel-szigeteknek’ mondjuk. A tájékozódást megkönnyíti, hogy a szerző az államnevek mellett megadja, hogy melyik földrészen található az adott állam. Ez nem is mindig könnyű feladat, gondoljunk például Ciprusra, mely földrajzi fekvését tekintve ázsiai ország, mégis Európához szokás sorolni.
    Az az olvasó, aki egy-egy ma használatos államnév helyes leírásában vagy kiejtésében vár gyors segítséget, elsősorban a könyv második részét forgathatja haszonnal. Itt ugyanis ábécérendben megtalálja az összes államnevet – a magyar változat mellett az angol és francia megnevezést is. Annak az olvasónak viszont, aki kicsit jobban tájékozódni szeretne a magyar nyelvben használatos államnevek különböző típusairól, a megnevezések szerkezetéről, az államnév-változatokról, az ajánlott és nem ajánlott formákról és még sok más, az államnevekre vonatkozó sajátosságról, a könyv első részében található számos érdekes mutatót ajánlhatjuk figyelmébe.