A Cseh Károly Általános Iskola oldala

Gondolatok a költészetről...

    Rác Nóra 8. d
    Sose hittem, hogy egy vers elolvasása után jöhet egy olyan pillanat, amikor egy másodperc töredékére megáll forgásában a világ, és hirtelen megváltozik minden - mint amikor az ember szerelmes lesz.

    Bálint Boglárka 7. b
    Szeretem a verselemzéseket, mert megvilágosítják a költő gondolatait, és felidézik az enyéimet is.

    Gyarmat Klaudia 5. e
    Számomra a költészet a világ hét csodája közé tartozik.

    Nagybali Tamara 8. f
    Aki a versek előadását választja, az nagy felelősséget vállal magára, mert akkora elmék, művészek, költők gondolatait, csak kellő átéléssel lehet a nagyközönség elé tárni.

    Hanák Dianna 8. e
    A költészet egy fehér galamb, amely lélekről lélekre száll.

    Berkes Alexandra 5. e
    A versek az én érzelmeimet is meg tudják fogalmazni, úgy ahogy én sohasem.

    Bodó Edit 8. osztály (Törökfalu)
    A költészet élt, él és élni fog. Az elmondhatatlan általa mindig elmondható lesz.

    Csehák Mirella 7. b
    Talán ha az emberek több időt fordítanának a költészet megismerésére, nem tűnne számukra idegennek az a világ, és lelkileg sem lennének olyan szegények. A költészet számomra felfrissülést jelent, amely segít az élet nehézségeit legyőzni.

    Vámos Vivien 6. b
    Nem kell kitűnő tanulónak lenni, hogy megértsük, miről szól a vers.

    Fenyvesi Henrietta 6. c
    De jó lenne, ha az emberek betartanák a költők szavát, és akkor talán jobb világunk lenne!

    Horvát Stella 8. c
    Egy vers akkor értékes, és akkor értjük meg a mondanivalóját, ha látjuk, ami benne van. Ha át tudjuk törni a határokat, és érezzük, amit a költő érezhetett.

    Raffai Anikó 8. d
    Ezekben a költeményekben nem a külső harc, hanem az emberek lelki, belső vívódásai, valamint a hazavágyás érzése, a haza iránti szeretet az, ami mélyen meg tud hatni.

    László Dóra 8. d
    Véleményem szerint a versek lényege, hogy megtaláljuk önmagunkat. Egyedül kell rájönnünk, mit is üzen az író nekünk. Mindenkinek mást, a sorok közt rejtőzik el valami. Ez a valami, amit keresünk, saját magunk.

    Boros Brigitta 5. d
    Azért szeretem a verseket, mert gazdagítják a szókincsemet, és sok kérdésre megtalálom a választ bennük.

A József Attila–centenárium rajz- és szavalóverseny díjazott adai tanulói

Elöl: Bartók Helga, Szűgyi Miklós, Kovács Tibor, Bárány Dóra, Gulyás Márta; hátul: Ahác Andrea, Nagybali Tamara; hiányzik: Firic Tihamér (Törökfalu)

Szűgyi Miklós 7. osztály; József Attila: Mama (illusztráció)
A József Attila – centenáriumi rajzverseny első helyezettje Tanára: Vrábel Rozália

Munkában az iskola oldalának szerkesztő bizottsága

A költészet

A költészet csodás dolog,
szeretik a kicsik, a nagyok.
Minden ember szívében él,
Ott motoszkál, kincset ér.

A költészet a napsugár,
a szívünkben ki-be jár.
A verset érteni, érezni kell,
de ahhoz, hogy megérezd, érzelem kell.

Olvass mesét, szavalj verset!
Szeresd a költészetet!
Ez a menny, a végtelen,
mely veled van egy életen.

Kocsis Annabella 8. u

Bognár Boglárka:
A vers

A költők sok verset írtak,
de egy dolog vitathatatlan,
hogy a vers halhatatlan!

A félhold

A sötétségnek csillagos birodalmán,
uralkodik a nagy sárkány.
Elküldte rabszolgáját,
mondja meg a csillagoknak,
süssenek neki valamit.
A csillagok megijedtek,
máris nekiláttak
Gyúrták a tésztát.
Nagyot, kereket, fényeset és édeset.
A Nap sütötte ki.
A tészta hatalmas volt,
Fényes, kerek és édes,
De forró, mint a tűz!
Eljött személyesen a nagy sárkány.
Beleharapott a mézédes süteménybe.
Leharapta a felét.
Jól megsütötte a nyelvét!
Elment onnan az ebadta,
a csillagokat otthagyta.
Ma is van, akkor is volt,
így született meg a félhold.

Hugyik Rózsa 4. e

Csoki

Kívül kemény és sötét…
Félelmet keltene,
ha nem tudnám mi az.
Beleharapok, érzem édes ízét
Ahogy az ínyemen olvad szét,
Lassan, lassan falatozom
Az összest bemajszolom,
S a végén rémülten pillantok a tálba,
Hát ennek is vége mára!

Hebők Emese 8.e.

Mit jelent számomra a költészet?

    A költészet kifejezési eszköze a nyelv. Az objektív valóság tükrözésének sajátos formája, a környezetnek a költő egyéniségére tett hatását érzékelteti. Jellemzője a költő érzelemvilágának gazdagsága, az átérzés mélysége és őszintesége. Néha elválaszthatatlan a zenétől.
    "Mit érdekelne engem a költészet maga?" -írja József Attila ARS POETICA című alkotásában.
    Engem sem érdekel a "technikai" része, azaz amikor az iskolában külön elemezzük, taglaljuk mondanivalóját. Véleményem szerint a versek lényege, hogy megtaláljuk önmagunkat. Egyedül kell rájönnünk, mit is üzen az író nekünk. Mindenkinek mást, a sorok közt rejtőzik el valami. Ez az, amit keresünk, saját magunk. Egy vers egyéni elemzésekor nem a szövegben rejtőző hasonlatokat és megszemélyesítéseket kell meglelnünk, hanem az egyéniségünket. Az az érdekes, amikor ugyanarról a költeményről mindenki másra asszociál egyéni életéből kifolyólag.
    Én is megtaláltam azt a műfaját a költészetnek, ami segít kifejezni érzéseimet. A szavalással úgy mondhatom el, azt, ami fáj, hogy közben nem bántok meg vele senkit. A költemény nem kötelez senkit a szó szerinti értelmezésre. Érzékelteti a közlendőmet, de a sorok takarnak egy másik igazságot, amit csak az ért meg, aki olyan világban él, mint én, vagy akinek célzom az állításokat.
    A versek tele vannak érzésekkel, indulatokkal, szomorúsággal, örömmel, élményekkel és tanulsággal. Mindig megtalálhatjuk a hangulatunkhoz illő strófákat. Ha nem lenne költészet, ebben a rohanó világban, eltűnne a kommunikációnak ez a fajtája. Nem lenne az a csodálatos érzés, katarzis, ami a szívünket megmozgatja, még ha néhány percre is. A líra feltölt bennünket egy időre, hogy utána jobban bírjuk a mindennapok megpróbáltatásait.