A KŐKETÁNC JUBILÁLT
Az idén már tizedszer tartották meg június harmadikán Óbecsén az általános iskolások énekes nép gyermekjáték- és néptáncversenyét. Most is, mint mindig a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör színháztermében került sor a rendezvényre. A mellette lévő Petőfi Sándor iskolában öltöztek át a tanulók.
Hogy minden évben megszervezhetik a vetélkedőt, nemcsak a szervezőknek, Ricz Róbertnek, a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör elnökének, valamint a segítőtársainak jár köszönet, hanem az anyagi támogatóknak is. Megérdemlik, hogy itt álljon a nevük: Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárság, Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, Nemzeti Kulturális Alap, Oktatási Minisztérium Budapest, Dániel Print (Újvidék), Hofy Cuki (Temerin).
A főszervező, Szabó Gabriella, aki egyben e vetélkedő megálmodója is, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete zenei szakosztályának elnöke, néptánc-oktató köszöntőbeszédében elmondta, hogy idén is nagy az érdeklődés a vetélkedő iránt, a 46 bejelentett csoport közül nem sok hiányzik. Szabadkától Torontálvásárhelyig eljöttek a néptánc imádói, művelői. Úgy hogy 1100 diák táncolt szombaton reggel 9 órától délután ötig.
A zsűri tagjai: Bodor Anikó néprajzkutató, Mihó Erika és Tóth Zoltán néptánc pedagógusok Kalocsáról.
Szokták mondani vetélkedőkön, hogy nehéz dolga van a bíráló bizottságnak. Hát most tényleg nehéz dolguk volt! Öt kategóriában a következő döntést hozták:
I. Népi gyermekjátékok: 1. a zentai Barkóca csoport, valamint a csókai Jovan Popović Általános Iskola csoportja, 2. A törökbecsei Kópé gyermekcsoport, 3. az óbecsei Pántlika csoport
II. Alsós néptánccsoportok: 1. a topolyai Tátika táncegyüttes, 2. A kishegyesi Garagulya együttes, 2. a horgosi Ficánka csoport, 3. a péterrévei Aprócskák táncegyüttes
III. Felsős néptánccsoportok: 1. a zentai Pitypang csoport és a szabadkai Figurás csoport, 2. a kishegyesi Krajcárka csoport, 2. a törökbecsei Csibész együttes
IV. Vegyes néptánccsoportok: 1. Az adai Pipacs táncegyüttes, a kanizsai Csillagfürt táncegyüttes és az óbecsei Kiscimbora táncegyüttes, 3. a kúlai Kankalin táncegyüttes, 3. a csókai Ciróka táncegyüttes
Szólótánc: 1. a zentai Szögi Miklós, 2. Cseszák Zsombor és Szerda Balázs, 3. Fábián Szebasztián.
No, nehogy azt higgyük, hogy megállás nélkül táncoltak a csoportok! Pihenésre is szüksége volt a zsűrinek, vagyis egy órakor szünetet tartottak. Mivel a szemben lévő Petőfi iskolában öltöztek át a csoportok, ott beszélgettem el az adai diákokkal. Valamikor télen találkoztunk, mikor a legjobb kistudósítókkal beszélgetem el Adán. Megörültünk egymásnak, s mondtam is nekik, nemcsak szorgalmas kistudósítók, hanem nagyon szépen is táncolnak! Igaz, akkor még nem tudtuk, hogy elsők lesznek. Beszélgető társaim: Fehér Orsolya, Solymosi Melitta, Raffai Éva, Borsos Brigitta és Noémi, Juhász Éva, Kőrösi Balázs és Fehér Perta szinte mindannyian 4–5 éve táncolnak a Pipacs táncegyüttesben, s nagyon szeretnek táncolni.
- Nagyon jó érzés jó eredményt elérni – mondta az ötödikes Orsolya -, s egyszer már 3. helyezést értünk el a Kőketáncon, meg Szegeden a Gyermek és Ifjúsági Országos Néptánc fesztiválon bejutottunk a legjobbak közé. Mi szívvel, lélekkel táncolunk, mert nagyon szeretjük a néptáncot.
- A csoportban nagyon megszerettük egymást – fűzte hozzá a szintén ötödikes Melitta -, jó együtt lenni, jó a társaság. Még sokáig szeretnék így együtt táncolni, és sok szép eredményt elérni.
- Bemutatjuk a népi hagyományainkat – tette hozzá az ötödikes Éva -, mert ápolni kell a hagyományt. Ha felnövök, a gyerekeimnek is szeretném átadni, hogy ők is tanulják meg ezeket a szép néptáncokat, amelyeket mi is tudunk.
- A nyáron Adán lesz a Vadvirág tábor – mesélték a Boros testvérek: a hatodikos Brigitta és a negyedikes Noémi -, s idén újra megyünk. Az egy hétig tartó táborban mindig megtanulunk egyféle táncot. Tavaly a somogyi táncokat sajátítottuk el.
- Sokat gyakoroltunk erre a versenyre - mondta a negyedikes Éva, hetente kétszer jöttünk össze.
- Mi nagyon megbarátkoztunk a csoportban - dicsekedte Balázs -, még a majálist is együtt töltöttük.
- Én is nagyon szeretek táncolni – fejezte be a beszélgetésünket a hatodikos Petra -, sok barátnőre leltem a csoportban, s ha győzünk, nagy bulit csapunk. Bízom abban, hogy első három helyezés közül egyet megszerzünk. Különben a részvétel a fontos!
Jól mondta Petra, fontos a részvétel!
A szervezők gondoskodtak arról, hogy mindenki vigyen haza valami ajándékot: minden csoport könyvjutalmat és CD-t, a győztesek díszoklevelet kaptak.
Ajándék a tánc öröme is, amellyel a versenyzők leptek meg minket, a közönséget. Joggal kaptak tapsot cserébe. Úgy éreztük, szemükben csillogott a boldogság, a siker fénye. Mert az is siker, ha jól eltáncolták a megtanult táncot! Azt mondhatjuk, a szombaton föllépő gyerekek ügyesek. és nagyon tehetségesek! Gratulálunk! Jövőre újra találkozunk!
Koncz (Pósa) Erzsébet