DERŰLÁTÓAN NÉZNI A JÖVŐT!

    A dr. Hódi Sándor vezette Széchenyi István Stratégiakutató Intézet, valamint a Délvidéki Magyarságért Alapítvány által Az esélyteremtés a jövőért cím alatt korábban meghirdetett pályázat eredményhirdetését május 27-én tartották az adai Szarvas Gábor Könyvtárban.

A moholi Világos Tibor és dr. Hódi Sándor a díjátadáson

    A bírálóbizottság tagjai dr. Körmendi Ferenc, mg. Hajnal Jenő és dr. Hódi Éva voltak. Az eredményhirdetési ünnepségen az érdeklődő közönségnek a Vadvirág Hagyományápoló Kör Fűzike leánykórusa és az Esztena furulyás csoport adta a bevezető kulturális élményt, dr. Hódi Éva pedig összefoglalta a pályázat tanúságait. Többek között elmondta, a pályázat egyik érdeme, hogy pozitív jövőkép megalkotására serkent, ami szerfelett hasznos, mert éppen ideje szakítanunk azzal a reményvesztett felfogással, hogy nálunk nincs jövő, hogy mindenhol jobb, mint itt, hogy itt nem érdemes élni, tanulni és dolgozni...
    - Hat pályamű érkezett, s hogy ez sok vagy kevés, attól függ, hogyan nézzük – mondta dr. Hódi Éva, majd így folytatta: – Ha úgy közelítem meg a kérdést, hogy egy átütő, vagy jövőre vonatkozó stratégiai elképzelés is képes lenne nagyot fordítani a dolgok jelenlegi reménytelen állásán, vagy akár úgy, hogy egy ember jövőhöz való pozitív hozzáállása is többet ér mint ezer busongó írás, akkor nem kevés!
    Első díjra érdemes munkát nem találtak, a második díjat viszont a zentai Rózsa Endre kapta Előszó a jövőhöz című munkájáért. A zsűri két harmadik díjat osztott ki: ezt a budapesti dr. Hódi Éva Tünde Változások c. munkája és a szabadkai Mihályi Katalin – dr. Odry Péter szerzőpár dolgozata kapta.
    Dicséretben és könyvjutalomban a moholi Világos Tibor Merjünk vállalni című munkája részesült. A pályázaton való részvételükért emléklapot és könyvjutalmat az adai Gruber Enikő és a szabadkai Bakota József kapott. A díjakat és a jutalmakat dr. Hódi Sándor adta át.
    A rendezvényt a magyarországi Varga Csaba Milyen világban élünk és mi a dolgunk? című diavetítéses, önmagában eléggé vitatható megállapításokon alapuló, ezért távolról sem meggyőző előadása zárta.

Kép és szöveg: Király János