Ujjong az angyalok kórusa, mert megjelent az örök Üdvösség az emberek között.
    Megszületett a mi Üdvözítőnk. Nem szabad szomorkodnunk akkor, amikor az élet születését ünnepeljük. Annak az életnek a születését, aki kioltotta belőlünk a haláltól való félelmet, és ígéretével az örök élet örömét oltja belénk.
    Senki sincs ebből az örömből kizárva, mindannyiunknak egyformán megvan a közös okunk arra, hogy örvendezzünk. Vigadjon a szent, mert közeleg a győzelem pálmája. Örüljön a bűnös, mert megbocsátásra kap meghívást. Örvendezzen a pogány is, mert őt is az életre hívják.
    Az Isten fia ugyanis felvette emberi természetünket, hogy kibékítsen minket az alkotónkkal, és legyőzze a halált hozó sátánt, azzal az emberi természettel, amely felett előbb a sátán győzedelmeskedett.
    Urunk születésekor az angyalok ujjongva éneklik és hirdetik: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek!” (Lk 2, 14)
    Ó, milyen kimondhatatlan az Isten jóságos intézkedése, és mennyire kell, hogy örömet szerezzen ez minden földi embernek, amikor ennyire örülnek neki még a magasságbeli angyalok is. Üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét. Mi mutatná meg jobban az ő szeretetét és irgalmasságát, mint az, hogy magára vette emberi nyomorúságunkat? Uram, ki az ember, hogy törődöl vele, az ember fia, hogy gondolsz reá? /Zsolt 143,3/.
    Ó ember, ne azt emlegesd hát, hogy mit kell szenvedned, hanem azt, hogy ő mit szenvedett érted. Az apostol azt mondja, Üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét. Ezzel meghívott, hogy részesei legyünk az ő Istenségének, megajándékozott bennünket az ő Isteni természetével.
    Ezért Karácsony legnagyobb ajándéka számunkra nem más, mint az isteni béke ajándéka, amit minden szép és jó szándékú ember igényel és óhajt. Urunk születésének az ünnepe tehát a béke ünnepe.
    Községünk minden jóakaratú polgárának kívánok az Istentől megáldott békés és boldog karácsonyi és áldásban bőséges esztendőt!

Szauer Miklós, plébános