114. Zöld levél
KADARKA ÉS KÖVIDINKA

Díjnyertes kadarka és kövidinka a 2010-es temerini borversenyen

    Ilyenkor, télvíz idején, de különösen a régebbi időkben gyakran került bor az asztalra. Manapság a fehér chardonnay, a tramini, a pinot blanc, továbbá a  vörös zweigelt, a kékfrankos, a merlot a divatos, de egyre többen fordulnak a régi, magyar fajták a könnyű, illatos, asztali bort adó csabagyöngye, az Irsay Olivér, a kövidinka, a kadarka felé.  Közülük a legismertebbek, és amelyek a mi vidékünkön is bőséggel teremtek, a kadarka és a kövidinka. Ma már nem sok van belőlük, de mindkettő újratelepítését nagyban szorgalmazzák, mondván, hogy ezek igazi hungarikumok. A XIX. században a borászati térképek még számottevő kadarkásokat mutatnak, de semmi olaszrizlingről és egyebekről nem szólnak.
    2008-ban Szabadkán, a Magyar Köztársaság Szabadkai Főkonzulátusán már egy szakmai tanácskozást is tartottak a kadarka szőlőfajta és a belőle készülő bor megmentése érdekében és a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Euró-régiónak már ilyen értelmű kadraka-projektuma is van.
    Ötven éve múlt csupán, amikor még az adai rét szőlőskertjeiben is ott díszelgett a kadarka, vele együtt pedig a másik hírességünk a kövidinka is, mára azonban még hírmondónak is alig akad belőlük.
    A kadarka származási helyéül az albániai Shkodra (Szkadar) város nevét jelölik, ebből lett szerb közvetítéssel kadarka és Magyarországon szinte minden borvidéken elterjedt. Népszerűségét mutatja a dal is, amely róla szól:
    „Úgy szép az élet, ha senki se zavarja, / Van még a pincében száz liter kadarka, / Csak egy liter kadarka kell, / És az ember nem törődik semmivel.”
    Vajdaság északi részén a kadarka szőlőfajtát 1895 óta jegyzik, mint őshonos fajt. Akkor a gyümölcsösök összterületének 60 százalékát borította. Liszt Ferenc, híres zeneszerző, amíg éppen a mi vidékünkön élt (Horgos), minden évben küldött IX. Pius pápának, illetve a holland és a dán királynak kadarka bort, mert miután ezek megkóstolták, mindig kértek belőle.
    A kadarka – jó érés esetén – kiemelkedően fűszeres zamatú. Kötöttebb és löszös talajon magasabb minőségű, testesebb vörösborokat, míg lazább homoktalajon vékonyabb, üdébb borokat terem. A bor, lángoló színével, zamatával a szerelmet, a napsütéses alföldi nyarat idézi. „A kadarka ízben és főleg férfias, baráti beszélgetésekhez való alkalmatosságban felülmúlja a klasszikus vörös fajtákat, sőt olykor még – hűvösebb őszi estéken – a fehér borokat is. A kadarka, mint ételkísérő is remek, az egyik legjobb választás például a könnyebb paprikás-magyaros ételekhez, de komolyabb pörköltek mellett is kitűnően helytáll. Sőt, a mostanában méltánytalanul háttérbe szorult harcsapaprikás túrós csuszával – a magyar halétkek királya! (a halászlé is, persze) – kadarka nélkül elképzelhetetlen...”(Jekl Béla kadarkatermelő).
    Végül itt egy vándornóta: „Igyunk egy kis pálinkát, lemossa az út porát, / Igyunk egy kis kadarkát, lemossa a pálinkát!” (Balázs Géza)
    A kövidinka talán még a kadarkánál is elterjedtebb szőlőfajta, melynek fehér, sőt piros változata is van. Főleg a fehéret nagyon kedvelik, mert bőven terem és igen tartós bort ad. Bora könnyű, lágy, asztali minőségű. Híresebb a kunsági, a csongrdái és az észak-vajdasági kövidinka borvidék. Kedvező, hosszú száraz ősz esetén a bogyók vízvesztésével relatív cukortartalma megnő, és 18-20 mustfok is lehet. A régebbi szőlőtermesztésben, de még ma is a kövidinka egy kisebb hányadát étkezési célra használják. Tavaly, 2009-ben például még az adai piacon is rendszeresen lehetett kövidinka szőlőt vásárolni kilóra, óbecsei termelőktől.
    90 éves ángyom, aki fiatal korában nagybátyám mellett kitűnő, ismert borász volt, úgy emlékszik, hogy a kövidinka jobb termő volt a kadarkától. A kadarkára azt mondja, hogy „gazdabiztató” mert a termés szépnek, bőnek ígérkezett, de ha az időjárás nem kedvezett, eldobta a fürtöket, vagy megrohadtak, a gazda meg csak szomorkodott.
    A 2010. január 23-ai temerini Vince-napi borversenyen a kövidinkáknál Safer Antal bajsai termelő érte el a legjobb, ezüstérmes helyezést.

Király János