Nyelvi figyelő
Mit tesz, aki akadozva beszél?

    Egy kisdiák fogalmazásában szerepelt az ökög-makog ikerszó, azt érzékeltetve, hogy valamelyik társa akadozva felel. A köznyelv magát a makog igét használja hasonló szerepben, amikor valaki ideges, ijedt, felindult lelkiállapotban beszéd helyett értelmetlen hangokat vagy csak alig érthető szavakat hallat szaggatottan, alig érthetően próbál valami értelmeset mondani A hasonló hangzású nyelvjárási bakog ige ’dadog, hebeg, akadozva beszél’ jelentést fejez ki (az erdélyi Háromszék vidékén). Az Alföldön és Szeged vidékén él az ökög-bakog ikerszó, amelynek ’akadozva, dadogva beszél’ az értelme. Az ökög-makog feltehetően köznyelvi hatásra alakult ki az ökög-bakog ikerszóból, úgy, hogy a kevésbé ismert bakog igét a köznyelvi makog igével helyettesítették. Elképzelhető, hogy több nyelvjárási eredetű ikerszóhoz hasonlóan ez is elterjed a köznyelven beszélők körében.
    Az akadozva beszélő emberre utal többek között a hebeg, a habog, a dadog, a mekeg, a vityeg-vatyog és az ebeg-babog ige is. A hebeg jelentése ’zavarában, izgalmában akadozva beszél vagy mond valamit’. A habog ’akadozva, értelmetlenül beszél’ jelentésben fordul elő. Aki dadog, az vagy beszédhibás, vagy pedig ijedtében, meglepetésében, felindultságában akadozva beszél, nehezen találja meg a keresett szavakat. Nemcsak nyúl vagy majom mekeg , hanem ember is, amikor  akadozva, dadogva és magas hangon beszél. A ’dadogva beszél’ jelentésű vityeg-vagyog Győrben használatos, a ’hebegve akadozik (beszéd vagy olvasás közben) értelmű ebeg-babog pedig a Székelyföldön. Ez az utóbbi összefüggésben van a babbogtat székely tájszóval, amely ’tántorogva jár’, illetve ’ tétovázva, akadozva tesz’ jelentésben szerepel.
    A nyelvjárások több ikerszóval élnek, mint a köznyelv. Például csak az i-vel kezdődő igék közt tucatnyi ikerszó van: icsog-picsog (sírdogál, minduntalan sírva fakad – Szeged), igyorog-vigyorog  (egyre, folyton vigyorog – Székesfehérvár, Mezőtúr, Szeged),  iheg-piheg (egyre, ismételten, huzamosan piheg – Szatmár, Nagybánya), iheskedik-piheskedik (piszmog, szuszimuszi módra, ímmel-ámmal dolgozik – Hegyalja), illan-villan (tünedezik – Háromszék), illog-villog (jobbra-balra tekinget – Alföld), ímeleg-ámolog (ímmel-ámmal, kelletlenül, aluszékonyan, lustán végez valamit – Csallóköz), incog-vincog (cincog az egér, nyifog a kutyakölyök, vékony hangon ihog-vihog több együtt játszó kisgyerek – Szatmár), inog-binog (ide-oda inog – Fehér megye, Szeged, Nagybánya, Felső-Csallóköz), innyog-vinnyog (csendesen sírdogál, csak olykor-olykor hallatva hangot – Nagybánya),  ircál-fircál (sebesen jön-megy, jár-kel ide-oda, sürög-forog, szeleskedik – Háromszék), ireg-forog (forgolódik – Debrecen, Nagybánya), ísik-vísik (eseng, vágyik – Pocsaj, Túrkeve, Mezőtúr), itong-fitong (ide-oda inog, biceg – Szamoshát, Hegyalja, Nagybánya, Ónod vidéke), itul-fitul (megy ki az alakjából – Háromszék) stb.

Dr. Molnár Csikós László