AKI A LEGMAGASABB FOKRA TETTE A MÉRCÉT

    Janacsek Karolina ötödéves egyetemi hallgató a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának pszichológia szakán, ahol rendes hallgatóként végzi tanulmányait. Másodéves korától cikkeket, szakdolgozatokat ír, tudományos kutatásokat folytat a pszichológia széles skálájú témaköréből, (önállóan, illetve tanáraival vagy évfolyamtársaival), előadásaival a diákköri konferenciákon, odahaza és külföldön is I. és II. helyezéseket ér el, különdíjakat, dékáni elismerő okleveleket kap. Mindehhez párosul az okossága, kedvessége és fiatalos lendülete.
    A huszonötödik életévébe lépő Karolina Adán fejezte be az általános iskolát 2000-ben, mint a generáció tanulója (Vuk-diploma, öt külön diploma), majd a zentai gimnáziumba iratkozott, onnan 2004-ben ballagott el, ismét mint a generáció legjobb diákja. Ugyanez év őszétől már egyetemistaként lépett a nagybetűs életbe.  
    Május elején egy röpke látogatást tett Adán a szüleinél, akkor beszélgettem el vele a tanulmányiról, életéről, terveiről.
    Egyetemi tanulmányid után a doktori címet is meg szeretnéd szerezni. Mennyi idő kell ehhez?
    – A doktori képzés három évig tart, ez idő alatt órákra kell járni, vizsgákat tenni, kutatni, a kutatások eredményeit be kell mutatni különböző nagy konferenciákon vagy más módon. Utána jön a doktori disszertáció megírása, majd a disszertációt külön meg kell védeni.
    Másodéves korodtól részt veszel a kutatásokban, és magad is végzel különféle témakörű kutatásokat. Milyen témakörökről van szó?
    – Fontosnak tartom, hogy az ember több kutatási területen próbálkozzon, így én is többféle témakörbe belekóstoltam. Egyik témakör például a matematika pszichológiájához kötődik, ezen belül azt kell kutatnom, hogy mely agyi területek vesznek részt a számolással kapcsolatos műveletek elvégzésében. Ugyanakkor évfolyamtársaimmal együtt elkészítettünk egy emlékezetmérő tesztet, amelynek gyakorlati hasznára a szakemberek is felfigyeltek. Újabban az öregedéssel járó pszichológiai változásokat tanulmányozom, valamint a kétértelmű szavak feldolgozását befolyásoló tényezőket (pl. a vár szó egyik jelentése erőd, a másik pedig cselekvés, amely a várakozásra vonatkozik). Az előbbi témához visszatérve, kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy idősebb korban lassabb ugyan a tanulás, de az agy új fogalmakat is képes regisztrálni. Ez a téma annyira a szívemhez nőtt, hogy a doktori disszertációt is ebből szeretném megírni. Egyébként mindkét témakörrel szerepeltem az országos diákköri versenyen, az idén április elején Pécsett és május elején Budapesten. Az öregedéssel foglalkozó munkámmal első helyezést értem el, a másik témakörrel pedig második helyet szereztem. Összesített eredményeimért különdíjat is kaptam.
    Tavaly írtál Statisztika címmel egy fejezetet, ez egy egyetemi könyvben is megjelent. Miről szól ez a fejezet?
    – A Statisztika fejezet egyrészt újabb és a kutatóknak hasznos statisztikai módszereket mutat be, valamint a jelenlegi módszerek néhány hiányosságára hívja fel a figyelmet. Különben a könyv második, bővített kiadását is tervezzük.
    Tanulmányaidon kívül gyakornokként tanítasz is.
    – Igen, és örülök, hogy gyakornokként taníthatok is. Ez olyannyira változatos, mint amennyire a kutatási területek. Előadásokat tartottam a matematika pszichológiájával kapcsolatos kérdésekről, azután statisztikai gyakorlatokat tartottam, újabban pedig a problémamegoldás témaköréből, illetve a tanulási zavarokról beszélhetek a diákoknak.
    Több esetben is neves magyarországi és más külföldi egyetemi tanárokkal, tudósokkal dolgozol együtt. Jártál az Egyesült Államokban is. Milyen új dolgokat tanultál tőlük?
    – Ez így igaz. A mestereim elsősorban Németh Dezső és Krajcsi Attila egyetemi tanárok, sokat köszönhetek nekik. Általuk ismertem meg a külföldi, főleg az Egyesül Államokbeli kutatókat is mint: James és Darlene Howardot, Michael Ullmant stb. Azt is elmondhatom, hogy az évfolyamtársaimmal is kitűnő az együttműködés. Az Egyesült Államokban különben két hetet töltöttem, és fantasztikus élményt jelentett számomra. A tanulmányút még tavaly júliusban volt de ma is szívesen emlékszem rá. Ott ismerkedtem meg a már említett tudósokkal és több  kutatói megbeszélést is folytattunk. Bemutattuk nekik kutatásaink legújabb eredményeit, és megvitattuk, hogyan kellene folytatni a különböző kutatásokat. Jártam a washingtoni Georgetown egyetemen, valamint a Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatóközpontjában, ahol Sunbin Song fiatal kutatóval kutatási módszerekről beszélgettem. Néhány napot Bostonban is töltöttem, ahol a Harvard egyetem megtekintésére is futotta az időmből.
    Mit jelent számodra a konferenciákon való részvétel?
    – Nagyon fontosak ezek a konferenciák, mivel egyfajta továbbképzést is jelentenek az embernek: naprakészen tartjuk a tudásunkat, a legújabb eredményeinket mondhatjuk el, ugyanakkor építőjellegű kritikákat is kapunk. A tudósoknak létszükségletük a konferenciákon való részvétel.
    Karolináról elmondható még, hogy tavaly és az idén is megkapta Ada község ösztöndíját, hogy az év elején sikeresen angol és német nyelvvizsgát tett, hogy szorgalmával, tudás-vágyával a magasra tett mérce nem okoz neki gondot.

Bálizs Géza