Nyelvi figyelő
Mi a tarhó?

    Ezt a kérdést fölösleges bácskaiaknak feltenni, mert mind tudják, hogy miről van szó. A tarhó olyan tejkészítmény, amely leginkább édesen altatott birkatejből készül, íze a tejfölre és a sűrűbb joghurtra hasonlít, általában ujjnyi föl is van rajta. Vidékünkön nemcsak birkatarhót árusítanak a piacon, hanem vegyes tarhót is, amelyben tehéntej is van, azért valamivel olcsóbb.
    A harmincas években még ismerték az Alföldön a tarhót, főleg a Duna–Tisza közén, más vidékek népnyelvében és a köznyelvben már akkor sem szerepelt. A XX. század elejéig Magyarország a közeli Nyugat-Európai országokba exportált is tarhót. A tarhó készítését valószínűleg még a honfoglalás előtt sajátíthatta el Árpád népe valamelyik török néptől.
    A tarhó főnév nemcsak fölforralt juhtejből oltószerrel készített édes aludttejre utal a népnyelvben (Kiskunhalason, Kecskeméten, Zentán, Adán, Szabadkán, Debrecenben stb.), hanem egyes helyeken (például Cegléden) összefutott, megtúrósodott tejre is mondják. A szó régiségéről nyelvemlékek is tanúskodnak, így egy 1363-ból való irat a Tarhós Tamás nevet tartalmazza (az elődei nyilván tarhókészítéssel foglalkoztak). Az etimológusok szerint a tarhó szó valószínűleg szlovák eredetű a magyarban, a ’túró’ jelentésű tvaroh alakulhatott át előbb taroh-ra, majd a tárgyragos tarhót szóalakból elvonással létrejött a mai tarhó. A szónak szláv származtatását azonban a tárgytörténeti adatok nem támogatják. A tarhó származékai közé tartozik a tarhómag és a tarhótúró. Tarhómagnak nevezik a tarhónak (tejsavbaktériumokat tartalmazó) oltóanyagát, a tarhótúró pedig a tarhóból szűrt túró megnevezése. 
    A magyar Alföldön parasztok és pásztorok egyaránt készítettek tarhót. Ez azonban a parasztháztartásban és a juhászoknál mellékesen előállított tejtermék volt, amely csak lazán kapcsolódik a tejfeldolgozás állandó rendjéhez. A tejnek viszonylag kis részéből, és rövidebb időszakokban, gyakran csak alkalmilag készítették, nem folyamatosan az egész éven vagy fejőidényen át. A rendszeresen készülő tejtermékek (túró, vaj, sajt) előállításánál a tarhónak nincs szerepe.
    Egyes források a tarhót a joghurttal azonosítják, elismerve azonban, hogy a népnyelv sohasem mond tarhó helyett joghurtot. Voltaképpen a kettő különbözik egymástól. Az élelmiszeripari termékbesorolás is különbséget tesz köztük: 43 Tejkészítmények, 431 Tejszín, 432 Tejföl, 433 Tarhó, 434 Joghurt, 435 Kefír, 436 Aludttej. Szerbül viszont kiselo mleko a tarhó megnevezése, tehát ugyanúgy hívják, mint az aludttejet, mégsem azonos vele.

Dr. Molnár Csikós László