Szakszervezeti tevékenység
NAGY A MUNKANÉLKÜLISÉG
A MUNKÁSOK JOGAI MIND KISEBBEK

    Az idei munka ünnepét Szerbia mintegy 700.000 munkanélkülivel várta be, s egyre kevesebb munkahellyel. A bizonytalanság, hogy megőrzi-e munkahelyét, mennyi lesz a kereset és hogy kifizetésre kerül-e, olyan kín, amellyel hazánkban nap mint nap szembenéz sok alkalmazott. Egy olyan helyzetben, amikor a munkaerő-kínálat sokkal nagyobb, mint a rendelkezésre álló munkahelyek száma, a dolgozók hangja alig hallatszik. Goran Milić, a Vajdaság Önálló Szakszervezetei Szövetségének elnöke szavai szerint, a munkavállalók Szerbiában nagyon nehéz helyzetben vannak, kevés a munkahely, a munkanélküliség nagy, és a munkavállalók jogai egyre csak csökkennek. Ezért a munkavállalók szakszervezetekbe való szerveződése egyúttal erősebb hatást jelent a munkaadókra és a döntések meghozatala alkalmával, jelzi Milić, hozzátéve, hogy állandóak a próbálkozások a munka és a szakszervezetek jelenlétének lebecsülésére, de mindenki számára világossá kell tenni, hogy fontos a szakszervezetek  létezése, mert ez a legjobb módja annak, hogy a munkavállalók szervezetten harcolhassanak a jogaikért. - "Ismeretes, hogy nagy a nyomás a munkavállalókra, hogy ne csatlakozzanak a szakszervezetekhez, de meg kell érteni, hogy a jogainkért folyó harc könnyebben folytatható együttesen" - mondja Milić. - "Meg kell őrizni a dolgozók méltóságát. A legjobb munkás az, aki meg van elégedve a munkahellyel is és a jövedelemmel is, motivált, hogy jól dolgozzon, és a munkájából eredően alapvető szükségleteit ki tudja elégíteni, hogy jó hangulatban és pihenten járjon be a munkahelyre - egy ilyen munkavállalóra van szüksége Szerbiának. "

    Rámutat arra, hogy az összes tranzíciós országban változások történtek, de ez az átmenet és a privatizáció Szerbiában számos gyár bezárását idézte elő, és főleg a munkások hátán csattantak az események. - "A fizetések gyakran nem elegendőek a tisztességes megélhetésre, a minimálbér már több mint két éve 121 dinár óránként, azaz mintegy 21.000 havonta, és ezt meg kellene változtatni, mivel azt ígérték, hogy a választások után sor kerül a Szociális-Gazdasági Tanács ülésére, ahol megvitatják a minimálbér növekedését. Bizakodok, hogy a szakszervezeti követelményeknek megfelelően ez majd az óránkénti 140 dinárra növekszik." Milić elmondja, az új kormány megalakulása után olyan lépésekre számít, amelyek jó irányba módosítják az ország gazdasági és közgazgasági mutatóit, és hozzájárulnak majd az alkalmazottak jobb helyzetéhez, valamint több munkahely és tisztességes bérek létrehozásához. - "Az új kormány előtt nagy feladatok állnak, mert a megkezdett reformokat be kell fejezni, csak így lehet hozzájárulni a fejlődéshez és a gazdaság fellendüléséhez, javítani a közvállalatok munkáját, idecsalogatni a beruházókat. Sajnos, várhatóan további elbocsátások is lesznek, körülbelül 35.000 embert emlegetnek, és ez egy hatalmas teher, amellyel meg kell bírkózni"- mondja Milić. A munkahelyi bizonytalanság még tovább nőtt Szerbiában a munkavállalók foglalkoztatói ügynökségen keresztül történő alkalmazásával, népszerű nevén a foglalkoztatási lízing útján.
    Milić kiemeli, azon munkavállalók, akiket e módon alkalmaznak, bizonytalan helyzetbe kerülnek, semmilyen biztonságuk nincs - az sem biztos, hogy dolgoznak-e majd és mennyit kell dolgozniuk, sem, hogy milyen összeg kerül kifizetésre. - "A helyzetük nagyon rossz, nincs annyi joguk, mint a határozatlan időre alkalmazott munkavállalóknak. Ezért várjuk annyira a munkaközvetítő ügynökségekről szóló törvény elfogadását, mert az e már nagyon gyakori foglalkoztatási formát (a lízinget) jogi keretek közé helyezné. Az ilyen foglalkoztatás jelen van a világ fejlett országaiban, bár azt hiszem, hogy ez nem jó a munkások számára, ugyanakkor a lízing foglalkoztatás már Szerbiában is létezik, s így sok ember dolgozik, mintegy 60.000, de itt szükség van egy olyan jogi keretre, amely lehetővé tesz számukra egy jobb pozíciót és lehetőséget a jogaik gyakorlására" - húzza alá Milić. Rátérve a munkahét rövidülésére, illetve munkanap 8-ról 7 órára való lehetséges csökkenésére,  annak érdekében, hogy csökkentsék a munkanélküliséget, amiről sok szó esett az utóbbi időben, Milić kiemelte, hogy sok munkavállaló Szerbiában, sajnos ettől sokkal többet dolgozik, és a túlóra gyakran nincs is kifizetve. Rámutat arra, hogy a munkahét rövidülése valószínűleg a fizetés csökkenését vonná maga után, és nem biztos benne, hogy ez egy jó lépés lenne.