Teológiai gondolatok
Pünkösdre készülve

    Jézus a jövőjükért aggódó tanítványoknak megígérte: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek.” ( ApCsel,1,8) Mi ez az erő, és hogyan tapasztalhatjuk meg? Fontos megérteni: a lelki erősség – mint a Szentlélek ajándéka – nem fizikai erő, hanem az értelem és bölcsesség szeretetének az ereje.
    Pünkösdre készülve, fontos, hogy magunkévá tegyük az apostolság lelkületét, azt a lelki erősséget, amelyet a megfeszített Krisztus erejéből kaptak. Abból az erőből, amely felruházta Jézust az emberi gyengeség, tehetetlenség, bűnösség elfogadására.
    Tudunk-e mi is türelmetlenségünkben, makacsságunkban, önkényességünkben másokat elfogadni, határozott türelmünkkel és szeretetünkkel megjavítani?
    Gyakran érzünk megtorló indulatot az ellenünk vétők ellen, azokkal kapcsolatban, akik szerintünk rosszak és gonoszak irántunk. Tény, hogy nehéz dolog a léleknek megőrizni a következetes nyugalmat, de senki előtt se fitogtassuk tekintélyünket, társadalmi és családi szerepünket.
    Legyünk a mások szolgálatára, miként Jézus is, aki azért jött a világba, hogy engedelmeskedjék, és nem azért, hogy uralkodjék. Szégyelljük magunkat minden uralkodni vágyás miatt! Merítsünk Jézus magatartásából: ne uralkodjunk mások felett, hanem inkább arra törekedjünk, hogy jobban szolgáljuk őket!
    Jézus elviselte tanítványait. Elfogadta tudatlanságukat, műveletlenségüket, gyakori kishitűségüket, és olyan szeretettel és jósággal fordult nem csak hozzájuk, hanem a többi bűnös emberhez is, hogy ezen sokan csodálkoztak, nem kevesen meg is botránkoztak, némelyeket pedig arra ösztönzött, hogy kérjék Istentől bűnös voltuk megbocsátását.   Ezért hagyta meg nekik parancsban, hogy legyenek szelídek és alázatos szívűek.
    Bennünk sem legyen mások iránt felindultság vagy harag, és szemünkben sem legyen másokat megalázó tekintet. Ne legyen gyalázkodó szó ajkunkon. Legyünk irgalmasok minden élethelyzetben. Legyünk derülátók és bizakodók a jövővel kapcsolatban, reméljünk a javulás lehetőségeiben. Ne okoljuk Istent a „tökéletlen teremtésért”, mert nem a teremtésbe csúszott hiba, hanem csak mi nem értjük Isten gondolatait. Az igen nehéz helyzetekben pedig tartsuk mindennél előbbre valónak az Istenhez való őszinte és alázatos imákat, és ne mennydörgő szavakkal illessük környezetünket, hozzátartozóinkat, embertársainkat.
    Pünkösd közeledtével imádkozzunk a Szentlélek vezetéséért! Kérjük Őt, hogy szívből tudjunk megbocsátani mindenkinek, aki életünk folyamán megbántott bennünket, hogy bocsánatot tudjunk kérni azoktól, akiket megbántottunk, akiknek megkeserítettük életét.
    Adjunk hálát mindazért, ami történt és történik velünk: a jó és rossz napokért, az örömökért és szenvedésekért, hisz az Isten irgalma mindent a javunkra fordít.
    Kérünk Urunk, add nekünk Szentlelkedet! Add, hogy felismerjük Lelked vezetését, és Neki engedelmeskedve éljük keresztény mindennapjainkat!

Morvai Matild, MA