Megemlékezés, koszorúzás

    Az 1848/’49-es magyar szabadságharc 167. évfordulója alkalmából a Községi Önkormányzat, a Szarvas Gábor Könyvtár, a Bartók Béla Zeneiskola és a Cseh Károly Általános Iskola közös szervezésében március 15-én (15 órai kezdettel) a római katolikus temető emlékkeresztjénél (amelyet az 1849-ben Zentán elesett szabadságharc hősei tiszteletére emeltek) vendégek, községünk vezetői és több polgár jelenlétében megemlékezést, koszorúzást tartottak.
    Mielőtt a Bartók Béla zeneiskola énekkara (Laták Zsuzsanna vezetésével) elénekelte volna a magyar himnuszt, Nagybali Tamara műsorvezető felkérte a jelenlévőket, hogy egy perces főhajtással adózzunk a március 13-án történt helikopter-katasztrófa áldozatainak emlékének (tekintettel arra, hogy 15-ét a szerbiai kormány gyásznappá nyilvánította e súlyos baleset miatt) és csak ezután énekelték el a himnuszt a zeneiskolások. Rövid történelmi áttekintés következett, amelyet a könyvtár munkatársa Nagybali Tamara olvasott fel. Ő hangsúlyozta, hogy az 1848/’49-es magyar forradalom nagy jelentőségű volt, ugyanis elindította a szabadságharcot más európai országokban is, a visszhangja elért más fővárosokba, azonban csak a magyar nép bizonyult a legkitartóbbnak a harcában. A radikális ifjak: Petőfi, Vasvári és a többiek megfogalmazták a 12 pontos követelésüket, amit azután Kossuth Lajos terjesztett be a rendi országgyűlés előtt. A forradalom 1848 tavaszán kezdődött el és március 15-én az egész országra kiterjedt (Pestről, a Nemzeti Múzeum elől indult el). „A forradalom, mint jelkép, mint egy nép összefogása és harci kedve, fennmaradt az utókorra és az utánunk jövő generációkra kultúránkban, költeményekben, népdalokban és történelmünkben. A magyar nép összefogott és szembeszállt az elnyomókkal szemben, változásokat és jobb életet akart, amit más módon nem tudott volna megvalósítani, csak szabadságharccal” – mondta Tamara. Ezután a Cseh Károly általános iskola két tanulója Vámos Viola és Nagy Bálint elszavalta Petőfi Sándor Egy gondolat bánt engemet című versét, majd Bognár Odett (a Cseh Károly általános iskola tanulója) elénekelte „A csitári hegyek alatt” című dalt.
    Orbán Vikor magyar miniszterelnök levelét Varga Haszonits Zoltán, a magyar nagykövetség első tanácsosa olvasta fel: „...1848 március 15. mutatta meg, hogy milyen bátor és hős nép a magyar nemzet, az évszázados elnyomás ellen merte hallatni szavát és fellázadt, szabadságharcot indított el követelve a szabadságjogokat és mindazokat, amiket Petőfiék pontokba foglaltak. Egy egész nép gyűlt a tűz köré, hogy táplálja azt. Így a szabadságharc lángja nem aludt ki oly gyorsan, mint más országokban. A magyar nép összefogott és ez az összefogás eredményeket hozott nekik. ...Az elmúlt 167 év során sok minden változott, de a szabadságharc emlékét ma is őrizzük, megbecsüljük mindazt, amit akkor tettek és él bennünk e harc emléke. Napjainkban munkával, gazdaságunk fejlesztésével, a magyarok összetartásával, erőbevetéssel és kultúránk, hagyományaink ápolásával tudjuk megőrizni mindazt az eszmét, amit örököltünk” – ezek a szavak szemelvények Orbán Viktor leveléből. Ezután a zeneiskola énekkara Kossuth-nótákat énekelt, majd a koszorúzás következett: Magyarország belgrádi nagykövetsége nevében Varga Haszonits Zoltán és Vargáné Berec Annamária koszorúzott, a Községi Önkormányzat koszorúját Bilicki Zoltán polgármester, Urbán Mónika és Búcsú Árpád, a KKT elnöke helyezte el az emlékkeresztnél. A Szarvas Gábor könyvtár nevében Csonka Áron igazgató helyezte el a koszorút, míg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében Vince Ákos koszorúzott. A megemlékezés a Szózat elszavalásával fejeződött be, amelyet Balla Vivien a Cseh Károly Ált.Isk. diákja adott elő.