Söprögessünk (sepregettünk)!

    „Van egy álmom!” A magukat csalódottnak, mellőzöttnek érző, rendszerető emberek öntudatra ébrednek, és közösen, egyszerre kiáltják: Dosta! (Elég volt!)
    Egyfajta szemszögből nézve ez most megtörtént (igaz, csak a szemétre nézve!?) – foglalom össze magamban röviden mindazt, amit egy szombati napon, a piacon Istenes Irén mondott nekem, ezért március 6-ára egy egész községet átfogó takarítási akciót kezdeményeztek.

    Mondta, csapjunk neki akkora hírverést, amekkorát csak lehet! Megmozgattak mindenkit és mindent, amit csak bírtak. Szerencséjük volt, mert az önkormányzattól kezdve a helyi közösségekig, az iskolákig, a standard Kommunális Közvállalatig mindenki készséges partnernek bizonyult, így a megjelölt napon – közvetlenül a nőnap előtt (hogy az is szebb legyen!) – átfogó „tisztálkodás” történt községünkben! Hogy is mondjam: sok szemetet találtak, még többet eltakarítottak, de még többet kérdezgették egymástól, kik hányhatták szét az utcákon, tereken ezt a tömérdek hulladékot? Na, kik?

Istenes Irén, kezdeményező, kesztyűket oszt az „önkéntes” diákoknak

„Táplálékvételezés” a II. Helyi Közösségben

A diákok a vasútállomás parkjában

Az adai piacnál

A közmunkások

Mohol.on

A Cseh Károly iskola diákjai

FKJ- Facebook