A kis- és közép-vállalkozásokról

    A  beszélgetést 2009. július 24-én jegyeztük le, az adai Közigazgatási Hivatal klubhelységében. Beszélgetőpartnerünk: Körtvélyesi Tícián, a kis- és középvállalatok és vállalkozások fejlesztésére illetékes Köztársasági Ügynökség összekötője.
• Az utóbbi időben sok szó esik a kis- és középvállalatokról és vállalkozások­ról. Mi az, ami olvasóink számára érde­kes, aktuális lenne, gondolkodásra és esetleg akcióra is késztené őket? Van-e megjelölve valami korhatár?
    – Ebben az évben két nagyobbszabású projektumunk is volt. Az első: a visszafizetéses hitelek a kezdő vállalkozók részére, amelynek lehetősége most újdonságként egész évben nyitott volt, illetve addig, amíg a pénz tartott. Háromezren kapták meg ezt a támogatást, köztük adaiak is pályáztak. A kezdő vállalkozóknál előnyben részesítik a fiatalokat, az egyszerűbb vállalkozások, üzletek esetében a 25 éven aluliakat, a vállalatoknál és kft-nél pedig a 40 év alattiakat, habár megkapták már 55-60 évesek is, tehát nincs senki kizárva. A kezdő vállalkozó az, aki nem egy évtől régebben működik, nincs egy éves státusa, illetve, aki a pályázat kiírása pillanatában szeretne vállalkozást bejegyezni (regisztrálni). Itt csak a bejegyzésről és a PIB-számról kell a végzést átadni. Előnyben van az, aki több munkást szeretne alkalmazni. A visszafizetéses kölcsönt 1%-os kamattal, 3-5 éves futamidőre lehet megpályázni, egy éves türelmi idővel, amire biztosítékot (garanciát) kell vállalni. Új gép vásárlásakor, ha a gép értéke meghaladja a 250.000 dinárt, biztosítékként legjobb, ha azt a gépet terhelik meg jelzáloggal. Ez lehetséges használt gép esetében is, akkor azt fel kell becsültetni, hogy mennyit ér. A fenti érték alatt, lehet ingatlanbiztosíték is, az igényelt pénzösszeg 130%-a nagyságában. A kölcsön törlesztése 1 éves türelmi idő után kezdődik, háromhavi részletekben. A programra kiválasztott összeget állandóan növelik.  2,2 milliárd dinártól indult, illetve lett 2,8 majd 3 milliárd, és most már a 4 milliárdot is eléri, plusz lassan jelentkeznek a visszafizetések is, amelyeket újra be tudnak majd fektetni, így „körforgalommá” alakul az egész. Aki viszont nem bízik abban, hogy akkora termelést tud megvalósítani, amivel az 1%-os kamatot visszafizetheti, annak már nem is érdemes belekezdenie. Ezért, azok részére, akik szeretnének vállalkozók lenni, 3 napos képzést szerveznek, ahol az ötleteiket le lehet tesztelni. Eljönnek a szakemberek, akik felmérik, hogy megfelelően van-e kigondolva, kidolgozva, gondoltak-e mindenre? A vállalat beindításának minden területén felhívják a figyelmet a legalapvetőbb dolgokra is, mint a könyvelés, az adózás, stb., abból a célból, hogy aki elkezdi, az utána megfelelően és minél sikeresebben tudjon termelni. Az is siker, ha valaki az ilyen tájékoztató után nem fog vállalkozásba, mert rávezetik arra, hogy esetleg még nem teljesen felkészült, és várjon esetleg még egy-két évet, amíg beérik az ötlet.
    A másik: a vissza nem térítendő támogatások, meglévő vállalatoknak. Ezeket főként szabványok és új technológia, szervezési folyamatok, programok bevezetésére, képzésekre, hagyják jóvá, amelyek nem gépek megvásárlását, hanem a jobb minőséget eredményezik. Erre a pályázatra kérelmet 17-en adtak be, legtöbbet az ISO, HASSARD szabványok bevezetésére hagytak jóvá. Várható, hogy szeptember-októberben új kör is indul, tehát erre érdemes már most előre készülni. Ehhez szükséges, hogy a vállalat két éve sikeresen, pozitívan működjön, amit igazolni is kell. Aki e programon keresztül szeretné megvalósítani, pl. bizonyos szabvány bevezetését, vagy a képzések lebonyolítását, akkor a költségeket neki, mint vállalkozónak kell előbb kifizetnie, és utána kapja majd csak vissza az összeg felét az államtól (50%-os visszatérítés), úgyhogy valójában a fele összeg az, ami itt vissza nem térítendő jelleggel bír.
    Mindkét esetben a pályázás teljesen ingyenes, a jelentkezők megkapnak hozzá mindent, ami kell, sőt segítséget is a papírok kitöltéséhez. Ezt mind az ügynökség állja. Tehát nem csak pénzt ad, hanem segíti is a pályázókat, és egyé tanácsokkal is ellátja őket. A vállalatok és az ügynökség ilyen viszonyulásának célja a munkanélküliség csökkenése, és hogy hajlam alakuljon ki a kis- és középvállalatok fejlesztésére, illetve minél nagyobb számban való megalakulásukra. Mivel igen sok magánosítás nem a legjobban sikerült, megszűntek a nagyvállalatok, sok szakmunkás munka nélkül maradt. Ez serkentő a számukra, hogy esetleg saját maguk kezdjenek valamilyen vállalkozásba. Van rá példa, hogy a tönkrement nagyobb vállalatból, ahol több száz vagy több ezer munkás dolgozott, jó néhány sikeres kisvállalatot maguk a munkások alapítottak meg. A végső cél az, hogy e programoknak köszönhetően, éves szinten mintegy12.000 új munkahely jöjjön létre.
    A legfrissebb program-akció pedig az, hogy az ügynökség, Szerbiát képviselve, belépett a vállalatok európai hálózatába. Gyakorlatilag bármely szerbiai vállalat csatlakozhat ehhez a hálózathoz, csak egy űrlapot kell kitöltenie, amiben leírja a saját profilját, kit, vagy mit keres, milyen profilú vállalatokat, termelni akar-e vagy szeretne valamit beszerezni, és azt melyik országban? Ezek az adatok bekerülnek a központi adatbázisba, a programokon keresztül eljutnak az aktuális országba és összekapcsolják az érdekelt partnereket. Az ügynökségnek ez a programja a vállalatok részére teljesen ingyenes. Rendkívül hasznos és komoly dologról van szó, mert a hálózat 40 országot ölel fel. Több mint 600 ilyen szervezet létezik. Nehéz és költséges lenne egy adai vállalkozónak, ha megfelelő mennyiségben és minőségben is tudna termelni, hogy most ő egyedül országokat járjon, illetve piacot keressen magának. Viszont az ismertetett módon adott a lehetőség, az út a jövő üzleti életvitele felé.
• Hogyan működik az iroda? Miben segít az önkormányzat? Milyen körülmények befolyásolják az eredményeket?
    – Az iroda megnyitása az előző önkormányzati mandátum idején történt, ideiglenes próbálkozásként, 3 hónapra. Tudni kell, hogy az iroda működését és az ott dolgozó személyt nem a község finanszírozza, hanem az ügynökség, így a községnek nem jelent közvetlen költséget, viszont logisztikai hátteret kell, hogy nyújtson neki. Miután kezdtek megmutatkozni az eredmények, ezzel nem volt is semmilyen probléma sem az előző önkormányzatnál, sem a mostaninál. Az önkormányzat partner a projektumokban, és teljes mértékű médiatámogatást biztosít, azaz a községi érdekeltségű dolgokat az önkormányzat finanszírozza. Nem mindegy, hogy a fontos hirdetések pár napig, 1 hétig, vagy 3-4 hétig futnak a médiákban, a cél az, hogy minél több ember értesüljön róluk, ismerkedjenek meg a lehetőségekkel. Ez Adán zökkenőmentesen működik. Amit eddig szükségesnek láttam, hogy segítene, illetve előre tudná mozdítaná a dolgokat, azt az önkormányzat mindig maximálisan támogatta.
    Az iroda az észak-bánáti régiót fedi, benne 6 községet: Magyarkanizsát, Törökkanizsát, Csókát, Zentát, Nagyikindát és Adát. Az a cél, hogy az információk az ottani médiákban megfelelő szinten jelenjenek meg. Itt besegítenek az adott önkormányzat gazdasági vagy hasonló foglalkozású dolgozói is. Mindent eljuttatok nekik, azzal a kérelemmel, hogy ezt ott továbbítsák az ottani rádiónak, sajtónak, tévének, illetve tegyék fel az önkormányzatuk honlapjára. Ez a munkamódszer, főleg az akciók jóváhagyása tekintetében, nem ad egyforma eredményt mind az 5 községben. A pályázók serkentése érdekében hamarosan az ügynökség képviselőivel teszünk együttes látogatást ezekben az önkormányzatokban, letisztázni a partnerkapcsolat részleteit.
    Eredményesség tekintetében Zenta, Magyarkanizsa és Csóka is lépést tart velünk, de az első helyen mégis Ada áll, tehát itt pályáztak, illetve nyitották meg legtöbben a vállalkozásukat. Ez annak köszönhető, hogy ez az iroda itt már majdnem másfél éve működik. Előtte éves szinten itt is egy-két érdeklődő jelentkezett a különböző programokra, de most már 20-30 körül mozog  a vállalkozásba kezdők, illetve a programok nyújtotta előnyöket kihasználni igyekvők száma. A jobb tájékoztatás következtében Nagybecskereken vagy Nagykikindán még jobbak az eredmények és nagyobb a vállalkozókészség. Ez onnan van, hogy bármit, amit az ügynökség, illetve a minisztériumok kiírnak vagy sajtótájékoztatón közölnek, javarészt azonnal megjelenik a szerb napilapokban. A Magyar Szó képviselője meg ott nincs is jelen. Én arra törekszem, hogy az anyagokat lefordítsam, és teljes szövegében továbbítsam a Magyar Szónak. Már fölvetettük az ötletet, hogy az ügynökség közvetlen kapcsolatba kerüljön a Magyar Szóval, azonban ez még eddig nem jött létre.
    Propagálási akcióink a konkrét feladattal összhangban folyamatosak, de voltak akcióink is, és anyagaink is a minisztérium képviselőinek közreműködésével. Itt az érdeklődés ugyanakkora volt mint a tavalyi évben. Ez mellett, minden évben nyomtatnak kis kézikönyvet, füzetet magyarázatokkal, ezeket már osztottuk is, de aki részt vesz a képzésen, az mindenféleképpen kap. A szervezők pl. A kezdő vállalkozás ABC-je címmel 200 könyvet hagytak itt. Ez leírja a kezdő vállalkozásról a legfontosabb alapfogalmakat. A könyv szerb nyelvű és ingyen kapható nálam.
• Hogyan került az iroda éppen Adára? Mi késztetett téged arra, hogy ezzel foglalkozz?
    – A szabadkai, nagybecskereki és újvidéki regionális központok munkája nyomán erről a térségről nagyon kevés pályázatot futott be. Ekkor született az elgondolás az ügynökségen, hogy itt Ada–Zenta környékén is alakuljon ilyen iroda, amelynek révén ide is eljuthatnak az információk. Az, Adára került az iroda, főleg Micsíz Józsefnek köszönhető, mert ő az ügynökség igazgatóbizottságának az elnöke, és ő lobbizta ki, hogy az észak-bánáti régió központja Adán legyen. Szerepet játszott az a követelmény is, hogy a szerb és magyar nyelv ne legyen probléma, és hogy ebben a régióban magyar nyelven is megfelelő információkat tudjunk nyújtani. Pályáztam a munkahelyre és a 3 hónapos próbaidő alatt kiderült, hogy megfelelek, és van igény ennek a programnak a beindítására. Abban az évben az én munkámnak köszönhetően óriási mértékben megnőtt a jelentkezők száma. Persze le kellett járnom Belgrádba, több képzésen estem keresztül. Ezek hétvégeken folytak és 2-3 naposak voltak, összesen 5 alkalommal. A későbbiek folyamán a tájékoztatást e-mailen keresztül kaptuk. Kezdetben kicsit nehéz volt, nekem is idő kellett, hogy beletanuljak, hogy a pályázatokat teljes mértékben az első betűtől az utolsóig megértsem, mert akadtak nem pont egyértelmű pályázatok is, hiszen a programok 1-2, maximum 4-5 éve folynak, és minden évben javítanak, változtatnak rajtuk.
    Jogot választottam, viszont gazdasági középiskolát fejeztem be, így érdekesnek, kihívónak tartottam ezt a munkát. Később megismertem több iroda munkatársait, voltak ott fiatalabbak, talpraesettek is, tetszett a közösség, lehetett egymásra számítani. A problémákra napi határidővel jöttek a válaszok a központból is, meg az ügynökségből is, látszott a csoportmunka, a törekvés és a konkrét eredmény. Ez motivált, hogy csináljam tovább a dolgot. Másrészt, van lehetőség a személyes fejlődéshez és a karrierépítéshez. Volt rá példa, hogy valaki ilyen lokális irodában jól végezte a munkáját, és bekerülhetett a központba, Belgrádba. Akik ott bizonyítottak, azok eljutottak a gazdasági minisztériumig is. Az elején megmondták, nem azt nézik, ki honnan való, hogy hívják, hanem az eredményeket értékelik, amelyeket a számok objektívan ki is fejeznek. A mérce az, hogy a programoknak milyen reklámot szerzünk, hány ember tud róla, mekkora az érdeklődés, mennyit segítettünk, hányan adták be a pályázatot és azok mennyire feleltek meg a feltételeknek.
• Mi  várható ezen a téren Ada községben az év végéig?
    – Először: a második félévben még nagyobb hangsúlyt fektetünk a vissza nem térítendő támogatáshoz fűződő projektumokra, a jelentkezők még nagyobb létszámára, azaz, hogy még többen pályázzanak.
    Másodszor: az ügynökség szervezésében novemberben tartják majd Belgrádban a business-bázis elnevezésű nemzetközi vásárt. A cél, hogy akár más településsel, illetve a regionális központtal összehangolva, minél több adai vállalkozó jusson el oda kiállítani. Ez úgy működne, hogy a nagybecskereki Bánát regionális központ kibérel egy nagyobb területet és ezt a községeknek szétosztja. Itt szükség lesz az önkormányzat együttműködésére is, pénzügyi szemszögből is, de főképpen egy közös, együttes adai megjelenés kialakítására, hogy ennek a fellépésnek legyen formája, arculata és komolysága. Minél többen jelennének meg, annál olcsóbb is lenne a bemutatkozás. Mihelyt ezek a feltételek ismertté válnak, eljutnak hozzám, azonnal eljuttatom a médiákhoz. Nagy a valószínűsége, hogy egy fórumot is összehozunk erről a témáról, ahova szakembereket hívunk a minisztériumból, illetve az ügynökségből, hogy felvázolják, mekkora látogatottsága van a vásárnak, mekkora terjedelmű és miért fontos. Nagybecskereki, valamint adai önkormányzati szakemberek is lesznek, olyanok, akik régió szinten bonyolítják le az egész szervezést. Valójában ez nemcsak egy fajta előadás, hanem az összefogás megbeszélése lesz. A tavalyi évben már elég jól sikerült, ezért még indokoltabb az együttes megjelenés..
    Harmadszor: kihasználni a lehetőséget és minél több vállalatot betagosítani a vállalkozók európai hálózatába.
    Negyedszer pedig: résen állni, és ha bármilyen új, a kis- és középvállalkozók részére érdekes program vagy lehetőség adódik, operatívan cselekedni.
• Mikor és hol vagy elérhető?
    – Bármikor elérhető vagyok. A névjegykártyán, a hirdetéseken a mobilszámom is megadom, hiszen a 6 községet ellátni csak így lehet. Igaz, nem tudok mindig ott lenni, minden időben, de telefonon mindig elérhetnek. Mindegy mikor hívnak, délben vagy este, ha módomban áll, egész nap fogadom a hívásokat. Bevált módszerem, ha valaki hív, egyeztetünk, mikor jöhetnek el, hogy mindent személyesen megbeszéljünk. Más települések esetében is hasonló az eljárás. Ha pl. beérkeznek a kérvények, pályázatok, kérdések merülnek fel, vagy előadást, konzultációt kell tartanom, azzal sincs probléma. A mobilszámom: 063/8-121-192.
    A hivatali e-mail címemre is írhatnak, kérdezhetnek: tician.kertveljesi@sme.gov.rs. Az ügynökség weboldala pedig www.sme.gov.rs . 
    Utóirat: Vállalkozni, vagy nem vállalkozni, pályázni, vagy nem pályázni – ez itt nem kérdés, hanem kiút, lehetőség, megoldás. Csak el kell dönteni, mit választunk: a sült galambot, vagy a felgyűrt ingujjat? Azt mondják, a jól elvégzett munkától Adán nincs fontosabb. 

Bakos Zoltán