HÁZTÁJI KETRECES NYÚLTENYÉSZTÉS
A háztáji aprójószág: nyúl, csirke, tojótyúk tartása vidékünkön õsidõk óta honos. Ez a jelenség többféleképpen magyarázható. A városi életforma kialakulásával a lakosság egy része továbbra is nosztalgikusan kötõdött szülei, vagy nagyszülei falusi vagy tanyai környezetéhez és az õsi környezetben megszokott, kedves és hasznos kisállatokhoz. Alkalmazkodva az adott beszûkült területi lehetõségekhez kialakult a hobby-kisállattartás.
A hobby célú kisállattartás, idõvel, aránylag kis befektetéssel, ki tudta elégíteni egy háztartás hús- vagy tojásszükségleteit. Az iparosodás, elköltözések, elöregedés, a falusi, vagy kistelepülések lakosságának környezetében is változásokhoz vezet. Mind több istálló, fészer, régi ház marad üresen, kihasználatlanul. A könnyebb kezelhetõség és munka ráfordítás igénye zárt területekre kényszeríti a nagy udvarokban vagy a szabadban futkosó kisállatokat. Az idõvel kialakult iparszerû tartástechnológiák lehetõvé tették a kisállattartás zárt rendszerû gyakorlatát. A fejlettebb országokban viszonylag gyorsan létrejöttek a különbözõ nagyságrendû kisállattartó telepek, amelyek biztonságos mûködtetésének elõfeltételeit a garantált piac, a megfelelõ hiteltámogatás, vágóhíd, tápgyártás, törzsállomány és tenyésztõ telepek szavatolják. Az így kialakult nagyrendszerek sok kis és közepes nagyságrendû vállalkozónak biztosítanak jövedelmezõ foglalkozást és megélhetést. A létrejött nagyüzemi rendszerek állattartás technológiái ma már szabványosnak mondhatók. A tartástechnológiák alapvetõ elemei a mûszaki berendezések, gépek, az épületek, takarmánygyártás és kiszolgáló berendezések, a magas tápanyag-hasznosítású állatfajta és hibrid állomány és a hatékony egészségvédelem.
A tartástechnológiák alapvetõ elemeit a célnak megfelelõ ketrec-változatok képezik. A nagyszámú típusváltozatok között, megtalálhatók a háztáji tartás céljaira kialakított ketrecek is, amelyek darabszámának növelésével – ha a kellõ elõfeltételek nálunk is létrejönnek – könnyen beindíthatóak a családi vállalkozású haszon nyúltartási telepek.
A folytatásban, egy korszerû nyúlketrec bemutatásával a háztáji ketreces nyúltenyésztés alapvetõ feltételeire és ajánlásaira szeretnénk rámutatni. A képen látható típus a háztáji körülményeknek megfelelõen kifejlesztett nyúlketrec, amely alkalmas egy család saját szükségletét kielégítõ (2 anya, 1 bak + szaporulat) vagy árutermelést megvalósító nyúlállomány elhelyezésére. A háromszintes ketrec lineárisan sorba kapcsolva bõvíthetõ.
A ketrecek tûzhorganyozott huzalrácsból és tûzhorganyozott felületvédelemmel ellátott alkatrészekbõl készülnek. A ketrecblokkok kialakításakor a hálóelemeket speciális acélbilincsekkel rögzítik. Az állatok itatását súlyszelepes önitató, takarmányozását perforált fenekû, kaparást, beszennyezést gátló önetetõ biztosítja. Az állatok kezelése a ketrec tetején kialakított ajtón keresztül történik. A ketrecszintekrõl a trágyát és vizeletet ferde elhelyezésû trágyalecsurgató lemez vezeti le a padozatra. Elletésre külsõ anyakizáró szerkezettel ellátott mûanyag elletõ láda szolgál. A tûzhorganyozott tartó lábak stabil, könnyen hozzáférhetõ elhelyezést nyújtanak.
AZ ÖSSZESZERELT NYÚLKETREC MÉRETEI:
magasság: 1580 mm
szélesség: 1260 mm
mélység: 1060 mm
EGY ANYAFÉRÕHELY MÉRETE:
magassága: 370 mm
szélessége: 300 mm
mélysége: 230 mm
Tanácsok és javaslatok
A bemutatott ketrec méreteinél fogva 3-5 kilogrammos testsúlyú nyulak tartására alkalmas (kaliforniai és újzélandi fajták). Az állatok elhelyezésénél javasoljuk az anyákat a középsõ, a bakokat és a félre tett növendékeket a felsõ, a hízókat az alsó szinten elhelyezni.
A ketrecet ajánlatos zárt épületben felállítani, úgy, hogy az állatok huzatmentes helyen élhessenek. A szükséges lécserét mindenképpen biztosítani kell. Ha a hõmérséklet esetleg a fagypont alá süllyed, az itató vizét a tartályból le kell engedni. A nyári hõség jobban megviseli az állatokat. mint a páramentes hideg. A ketreces tartásban a nyulakat száraz takarmánnyal etessük (granulált táp, vagy kevert szemes takarmány), éjjelre adjunk jó minõségû hereszénát, amit a ketrecblokk felsõ részére helyezünk.
Végezetül: A ketrec és kiegészítõ felszereltsége alkotja a nyúl legszûkebb környezetét, ezért követelményként tekintsük: a könnyû kezelhetõséget, a higiénikus állapotot, a jól tisztíthatóságot, hosszú élettartamot. Ezeknek a követelményeknek csak a korszerû tartás technológiákban bizonyított ketrectípusok tesznek eleget. A házilag lécekbõl, dróthálókból és lemezekbõl összebarkácsolt ketrecek, a nem megfelelõ táplálék, a védõoltások kihagyása sok háztáji tenyésztõnek okoztak csalódást és vették el a kedvét a további nyúltenyésztéstõl.
Dr. Tóth András