MAGYAR KÖLTŐK ÉS A BIBLIA
Dr. REISINGER JÁNOS neves budapesti irodalomtörténész május 13-án a Városháza nagytermében tartotta meg előadását a magyar költők és a biblia címmel. Ezúttal Juhász Gyuláról és költészetéről, valamint azon költeményeiről beszélt, amelyek alapjául a Biblia egy-egy jelenete szolgált. Előtte azonban rövid beszélgetést folytattam Reisinger úrral. Kérdéseim e sorozat elnevezésére, illetőleg arra vonatoztak, hogy mióta jár a Vajdaság-ba előadásokat tartani?
„A Bibliát 30 éves koromban ismertem meg alaposabban, addig nem olvastam. A költészetet persze már korábban megismertem és megszerettem, talán még gimnáziumba jártam akkor. Az ötletet előadás-sorozatomhoz az adta, hogy a Biblia nagy hatással volt a költészetre, a benne leírt tanítások, események, szimbólumok nélkül nem lenne költészet sem. Itt a Vajdaságban kétszeresen előnye van e sorozatnak: egyrészt mert sokan olvassák, forgatják a Bibliát, másrészt viszont mindenki szereti a kultúrát, költőket, írókat és ezáltal persze a költészetet is. Magyarországon is tartok előadásokat hasonló címmel, de ott valahogy nem ismerik e verseket, vagy némelyik költőt sem. Szeretném ősszel e sorozatot folytatni itt Adán Reményik Sándorral, Dsida Jenővel, Illyés Gyulával, Szabó Lőrinccel, Pilinszky Jánossal... A Vajdaságba a 80-as években kezdtem járni; Szabadkára jöttem kéthetente előadásokat tartani. Később a Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Hajnal Jenő meghívott Zentára, és felhívta a figyelmemet, hogy a környékben vannak magyarlakta települések, mint például Ada is! Így kerültem én hét évvel ezelőtt Adára az akkori Művelődési Központ meghívására. Ezek az előadások részben Bibliai témákkal foglalkoznak, részben művészeti jellegűek és újabban költészeti jellegűek is. Én azt gondolom, hogy aki a Bibliát megismeri, az Istent is megismeri“ – fejezte be dr. Reisinger János.
JUHÁSZ GYULA a magyar líra képviselője 1883-ban született Szegeden; a gimnáziumot szülővárosában fejezte be, a budapesti Egyetem Bölcsészeti Karán tanult tovább. Több helyen volt középiskolai tanár: Máramarosszigeten, Nagyváradon, Szakolcán, majd Makón. Nagyváradon került közelebbi ismeretségbe Ady Endrével, itt ismerte meg Sárvári Anna színésznőt, aki megihlette a költőt a későbbi szép Anna-versek megírására. Juhász Gyula 54 évet élt, és ez idő alatt 1300 verset írt. Legalább 300 verse szonett, magyar szonett-királynak is szokták nevezni! Azonban a költő nagyon szomorú költeményeket írt. Az emberek előbb a nagy költőket fedezik fel és csak azután olvassák el a másodrangú költők köteteit, verseit, majd rájönnek, hogy a kis költők nem is olyan másodrangúak, nem olyan kis alkotók. Juhász Gyula is azt fejezte ki legtöbb versében, hogy csak megyünk-megyünk, az élet viszont olyan szomorú. Azonban nézzünk egy kicsit visszafelé is, mert nem mindég szomorú az élet; a Biblia sem mondja minden esetben szomorúnak! A költő utolsó éveit Szegeden egy zárt ideg- és elmeszanatóriumban (tébolydában) töltötte, ugyanis elméje elborult. Itt lett öngyilkos. Előadás-sorozata őszre folytatódik hasonló témakörrel!
Bálizs Géza
