TARKA OLDAL
SZÉP ÚJÉVI MONDÁS
Itt az Újév, régi jónktól meg ne fosszon.
Hogy ha jót nem is hozhat, vigy el a régi rosszat!
Háromszéki rigmus
Anekdota
Lánczy Leó, a Kereskedelmi Bank elnöke friss primőr dinnyét látott egy belvárosi zöldségbolt kirakatában. Bement, és megkérdezte az árát.
– Öt pengő... korai újdonság.
– Na, ennyit én nem adok egy dinnyéért – morogta a bankvezér, és elsietett.
Bent a bankban már várt rá Kiss József, a költő, aki felemelt pausálét kért a lapjának. Lánczy először nem akart adni, de amikor a költő a hihetetlen megélhetési nehézségeket taglalta, végül felemelte a pausálét. Ezután még hosszan dolgozott az íróasztalánál, majd elindult haza. Útközben eszébe jutott, hogy mégis csak megveszi azt a dinnyét, és betért az üzletbe.
– Végtelenül sajnálom – mondta a tulajdonos – de már eladtuk!
– Ugyan, ki az ördög vesz meg egy ötpengős dinnyét?-– kérdezte méltatlankodva a bankvezér.
A kereskedő készséggel elárulta:
– Kiss József úr, a költő...
A Bálind család találkozója
Idén, 2014. július 26-án harmadszor került megrendezésre a Bálind családi találkozó az adai sátortáborban. A rohanó és egyre elidegenedő életvitelünk megállításaként éltük meg a találkozó minden pillanatát. A család egyetlen élő tagja, Petrics Ilonka néni (Bálind Ilona) a családi képet tartja a kezében. Az 1891-ben született Bálind Mátyás ácsmester és az 1892-ben született Szarvák Ilona frigyéből 9 gyermek született. Időrendi sorrendben ők a következők voltak:
1917. Bálind Mátyás (mindössze 3 évet élt), 1919. Bálind Matild, 1920. Bálind Viktória, 1922. Bálind János, 1924. Bálind Pál és Péter (ikrek), 1927. Bálind Anna, 1930. Bálind István, 1936. Bálind Ilona.
A Bálind család tagjainak gyermekei, tehát az első unokatestvérek (első sor) és a második, harmadik unokatestvérek láthatóak a képen. Kitűnő hangulatban, régi és új történeteket felidézve szerettük egymást azon a szép, nyári délutánon. Jövőre, július 25-én találkozunk ugyanitt.
Szervezők: Mester Márta és Dobrotka Mária
Csincsik Rózsa emlékére
Régi Szarvas-képeket nézegetek, anyagot keresek egy kiadványhoz. Kezembe kerül egy pár évvel ezelőtti csoportkép, mely a Szarvas Napok középiskolás beszédversenye után készülhetett. Többen vagyunk rajta, szélesen mosolyogva nézünk a fényképezőgép lencséjébe. Középen ott áll Csincsik Rózsa, szeretett kolléganőnk, kedves mosoly ragyog az arcán. Elszorult a szívem, ahogy néztem a képet, sokáig nem tudtam levenni a szemem róla. Hiszen nem is olyan régen volt, néhány éve, és mi az a néhány év? És az idén már csak a sírjára vihettünk virágot halottak napján. De hát olyan egészségesnek, kiegyensúlyozottnak látszik a képen, mint amilyen mindig is volt.
Mintegy negyven éve ismertem Rózsát, még az adai középiskolából. Szinte egyszerre kezdtünk tanítani. Aztán én elkerültem az iskolából, ő maradt, de a sors ismét összehozott minket a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesületben. Alapító és vezetőségi tagja volt az Egyesületnek, sokat dolgoztunk együtt az elmúlt húsz év alatt. Jó volt vele együtt dolgozni. Pontos volt, megbízható, szerény, kedves, jó kisugárzása volt személyiségének, mindig lehetett rá számítani. A Szarvas Napok megszervezésében, lebonyolításában, különböző versenyek, vetélkedők zsűrijének munkájában fontos szerepe volt, mint ahogy könyvbemutatók, író-olvasó találkozók és más rendezvények alkalmából diákjai bevonásával, közreműködésük előkészítésével is sokat fáradozott.
Együttműködő volt, mindig a közös hangot kereste, nyugodtan érvelt véleménye, meggyőződése mellett. Azon gondolkodom, hogy milyen ritka kincs a mai szétesett világban az ilyen kiegyensúlyozott, nyugodt, harmonikus személyiségű ember. Gondolkodtam azon, hogy ez a belülről jövő derű honnan származhatott belőle. Talán vallásos meggyőződéséből, hitéből sugárzott a lélek békéje, az életet minden örömével-bánatával elfogadó nyugalom, amit talán mindennél jobban csodáltam benne.
Szinte nem is tudom elhinni, hogy már nincs közöttünk. Fájó űrt hagyott maga után. Szép emlékét nemcsak fényképeken, de szívünkben és emlékeinkben is megőrizzük. Hiszen – Juhász Gyula szavaival szólva – „Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,/ Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.”
A Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület nevében
Hódi Éva
Adán és Moholon zajlott a nagysikerű Mikulás kézilabda kupa
A moholi asztaliteniszezúk Nagy Ferenc edzővel és klubelnökkel
Moholi diákok a karácsonyi kiállításon
Ezen a napon történt…
December 19. az év 353. (szökőévben 354.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 12 nap van hátra.
Névnapok: Viola, Violetta, Bonifác, Bónis, Dárió, Dárius, Nemere, Orbán, Oros, Pelágiusz, Tea, Tétisz
• 827 éve, 1187-ben III. Kelemen pápa trónra lép
• 623 éve, 1391-ben Luxemburgi Zsigmond a Széchy-fiaknak adományozza a szentgotthárdi apátságot, a Széchyek alatt teljesen tönkremegy a terület
• 172 éve, 1842-ben Amerika elismeri Hawaii függetlenségét
• 78 éve, 1936-ban a náci hatalom megfosztja állampolgárságától és a bonni egyetem által adományozott doktori címétől Thomas Mann Nobel-díjas írót
• 69 éve, 1945-ben Ausztria másodszor válik köztársasággá
• 68 éve, 1946-ban Ho Si Minh megtámadja a vietnami francia gyarmati haderőt Hanoinál
• 64 éve, 1950-ben Dwight D. Eisenhower lesz a NATO főparancsnoka
• 64 éve, 1950-ben a Dalai láma a kínai invázió miatt elmenekül Tibetből
• 42 éve, 1972-ben az Apollo–17 űrhajó visszatér a Földre
• 30 éve, 1984-ben Nagy-Britannia és Kína egyezményben (Kínai–Brit Visszacsatolási Megállapodás) rögzíti Hongkong átadását Kínának 1997. július 1-jei határidővel
• 7 éve, 2007-ben Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnököt választja az év emberévé az amerikai Time magazin.
Összeállította Gecse Attila
