Nyelvi figyelő
Röszti és más német ételféleségek

    Az egyik magyarországi hetilap receptjei között szerepelt a Burgonyaröszti remuládmártással. A francia eredetű remulád szó olyan mártást jelöl, amely tejföllel, tojással, olajjal, mustárral, citrommal és különféle zöldségekkel készül. De micsoda a röszti? Nem más, mint a sült krumplinak egyik változata, héjában főtt burgonyából készül, úgy, hogy különösen vékonyra szeletelik vagy lereszelik. Burgonyapárnának is lehetne nevezni. A röszti főnév német nyelvterületről került a magyarba, a die Rösti Svájcban használatos, a die Röstkartoffeln (amelynek ’roston sült krumpli’ a jelentése) a német nyelvjárásokban fordul elő.
    Egyébként a rost (’sütőrostély’) szónak hajdan röst alakváltozata is volt. Annak idején igét is képeztek belőle: a röstöl szűkebb értelemben arra vonatkozott, hogy valamilyen húsfélét roston süt, pirít, tágabb értelemben pedig arra, hogy valamit más konyhai eszközben pirít, pörköl. Ma a resztel ige fejez ki hasonló jelentést. A röstölő személyre vagy eszközre utalt, különösen olyan edényre (serpenyőre, lábasra), amelyben az ételeket röstölni, pirítani, rántani szokták.
    A konyhai, illetve a bizalmas szóhasználat több olyan főnevet is átvett a németből, amely étellel van kapcsolatban, és a rösztihez hasonlóan i-re végződik. A nokedli a galuskának felel meg, lehet apróra szaggatott főtt tészta, illetve apró darabokra vágott vagy szaggatott gyúrt tészta. A núdli henger alakú, burgonyával készített főtt tészta.. A puszedli vagy habcsók cukros tojáshabból készült kis kerek sütemény. A cvekedli olyan gyúrt tészta, amely apró négyzet vagy négyszög alakúra van vagdalva. A talkedli forró zsírban kisütött kelt tészta, más néven csehfánk. A bejgli voltaképpen diós vagy mákos tekercs.  Rúd alakú kis süteményre vonatkozik a stangli, a ruszli pedig sós ecetben hagymával eltett heringre. A pejsli nem egyéb, mint szalontüdő, sertés- vagy borjútüdőből készül savanykás lével. A svartli a disznósajtnak népies neve. A pofézni egyrészt velővel töltött süteményre vonatkozik, másrészt rántott zsemlére vagy kenyérszeletre. A prézli a száraz kenyérmorzsa vagy zsemlemorzsa kevésbé választékos megnevezése. A pacsni szóval vesepecsenyének a szélét jelölik. A sercli a gyürke bizalmas megnevezése, a kenyér végére, sarkára vonatkozik A vekni hosszúkás kenyérre utal a bizalmas szóhasználatban. A smarni voltaképpen császármorzsa, lisztből vagy darából tejjel, tojással készült tésztaféle, amelyet zsiradékban morzsalékosra sütnek.  Pirosra sült vékony burgonyakarikákat jelöl a rósejbni, de hasábburgonyára is mondják.
    Az efféle szavak némelyike köznyelvivé vált. Közéjük tartozik a péksüteményt jelölő kifli, a ’rövidkaraj’ jelentésű karmonádli, a ’vékony, hosszú, kifőzve fogyasztott páros kolbász’ értelemben használt virsli, a kis szardellatekercsre vonatkozó ringli, a levestésztára utaló sifli, valamint az ’árpagyöngyből készült kása’ jelentésű gersli.

Dr Molnár Csikós László