A várva-várt csapadék

    A csapadékos, későtéli időszakot követően szinte betört vidékünkre a forró nyár, ami nem megszokott számunkra. Sajnos, már a határ úgy porolt a járművek rohanásakor és a forgó szelecskék játszadozásakor, mintha már a nyári hónapok kellős közepén lennénk. Mindezek után mindenki várta a csapadékot, ami egy hónapra rá meg is érkezett, s azóta mondhatjuk: „a májusi eső aranyat ér”. Meg is érkezet nagy csinadrattával, bőségesen áztató csapadékként. Hála Istennek, felénk nem volt ég- és jégszakadás, mint máshol, ahogy halljuk és tudomásunkra jut. Nem mesze tőlünk nagyon is nagy károkat okozott az ítéletidő. Egy dolog, ami minket érintett, az Völgyparton történt, amit mindenki a településen megérzett, az hogy a moholi úton lévő tanyánál lecsapott a villám. Az öreg eperfa járta meg a legjobban, amibe belecsapott a villám, de a lakóház villanyórája és a belső vezetékek is bánták e természet hatalmas erejét. Vidékünkön nagyon is jól jött a csapadék a vetésekre, csak most fel kell venni a harcot a bogarakkal, melyek nem a gyomokat legelik, hanem csak az általunk elültetett nővényeket falják nagy kedvvel. Minden lehetséges erőfeszítésekkel mozgolódnak a földművesek, hogy mentsék, amit lehet még időben, mert ezek a bogarak nagyon pofátlanok. Mindezen tények mellett, azért más események is lebonyolódtak, amelyek a helybeli lakosokat részben érintették, s egy kis kirugaszkodást jelentettek a mindennapi problémákból.
    Elsősorban megemlíteném a búzaszentelést a Valkai soron, melyre április 25-én került sor. A Drágin Vladimir utcában található búzatáblánál a koradélutáni órákban gyülekeztek a helybeliek és vidéki vendégek az esemény megünneplésére. Köztük volt Urbán Mónika, Ada község alpolgármestere is. A búzaszentelési szentmisét és szertartást ft. Szauer Miklós adai plébános mutatta be Isten dicsőségére, kérve az áldást földjeinkre és családjainkra. Ezen a megszentelt búzaparcellán lesz megtartva az aratóverseny június 29-én. A szertartást követően az ifjúsági otthon épületében egy kis szerény megvendégelésre került sor, amit nagy szeretettel a helybeli szervezők készítettek.
    Május elseje, a munka ünnepe, amit mindig vidékünkön is a lakosok megünnepeltek. Valamikor régen még a „boldog világban”, látványosan ünnepeltek, mint pl. tűzoltózenekar vonult végig a településen, májusfát állítottak fel. Ma már a hangulat inkább a településeken kívülre invitálja a fiatalokat és a családokat. Sokan a közeli Engel-mann kastélyhoz mentnek, de voltak, akik máshol találtak maguknak kikapcsolódást. Ma már a hangsúly inkább a kiránduláson van, természetben lenni, messze a lakott helyektől. Völgyparton azért az idén is a központban állították fel a májusfát a helybeli fiatalok.
    Május második vasárnapján, Törökfalun és Völgyparton egyházi jellegű ünnepségre is sor került. Törökfalun nyolc kislány és két kis fiú, Völgyparton két kislány és két kisfiú részesültek az elsőáldozási szentségben. Szüleikkel és a meghívott vendégekkel, és a hívő közösséggel a szentmiséken részt véve részesültek ünnepélyesen az Oltáriszentségben.

Völgyparti elsőáldozók

    Ft. Kozma Róbert és ft. Kormányos Róbert atyák mutatták be a szentmisét és részesítették a gyermekeket a szentséggel. Az ünneplés később odahaza, a meghitt családi környezetben, a gyerekek szüleivel és a meghívott vendégekkel folytatódott.
    Tavaszi ünnepséget tartottak a völgyparti óvodában a kis ovisok édes anyukáik számára. Erre az ünnepségre május 13-án került sor többszöri próbálkozás után, mivel az ovisok sokáig betegeskedtek felváltva. Bagány Andrea óvó néni vezetésével szép tavaszi műsort adtak elő a kicsik, ami az anyukák örömére szolgált. Nem csak a mesén keresztül előadott műsorral, hanem egy kis ajándékkal is kedveskedtek a gyerekek anyukájuknak, az pedig egy labda nagyságú virágcsokor, ami színes papírból készült.

Tavaszi műsor a völgyparti óvodában

    Ezek az események történtek vidékünkön, bár nem zárok ki, hogy több minden is történt, de ezúttal ezeket ragadtam ki, hogy megosszam őket a kedves olvasókkal. Remélem az előttük álló időszakban az időjárás mindannyiunk számára kedvező lesz, s a mindennapi kenyerünkből is lesz elegendő, de a jó napos időszakból is, hogy a strandolásra is időt tudjunk majd szakítani. A népi szólás-mondás szerint, ha az akácfák sokat virágoznak, akkor bőséges termést várhatunk. Az idén az akácfa dúsgazdag virágzásba borult, hát kivárjuk, s rálesünk a végén, hogy mennyire valósul meg ez a hagyományos népi megfigyelés.

Molnár József