Gépköri mozgalom

    Január 25-én pénteken került sor az adai II. Helyi Közösségben arra az előadásra és prezentációra, melynek a paraszti gazdálkodást segítő, kialakítható gépkör megvalósítása volt a témája. A VMSZ részéről Dr. Tóth Barna Elvira köszöntötte a jelenlévőket, és megelégedettségének adott hangot, hogy az érdeklődők szép számban megjelentek. Dr. Tóth András nyugalmazott egyetemi tanár, a gépkör témájának alapos ismerője, már évek óta járja Vajdaság községeit, prezentációkat tartva, hogy a témát közelebb hozza a gazdálkodókhoz. A gazdálkodók valóban nehéz helyzetben vannak országunkban, és még ha tudják is, hogy összefogással és együttműködéssel könnyebben boldogulnának, tartózkodnak minden szövetkezeti vagy társulási formába való belépéstől. Dr. Tóth szerint az emberek bizalmatlanok, félnek, illetve úgy vélekednek, hogy valószínűleg ismét át akarja verni valaki őket, valamint, hogy egy gépkörnek esetleg több a hátránya, mint az előnye. Ám a valóságban erről szó sincs, a gépkörök alapvető célja a közös géphasználat és gazdálkodás a minél eredményesebb boldogulás érdekében. A gépköri mozgalom 50 évvel ezelőtt alakult ki, jelenleg a világ 77 országában lelhető fel, Németországban csaknem 300 gépköri szervezet tevékenykedik mintegy 200 000 taggal. Magyarországon a gépköri mozgalom a 90-es évek elején vált szélesebb körben is ismertté. Elmondta, a gépkör sajátossága és kiinduló pontja, hogy nyilvántartásba veszik a tagság gépellátottságát, felmérik a szabad gépkapacitásokat, majd közösen kialakított és szervezett módon végzik a gazdálkodást. A gépkörön belül a gazdák saját gépeikkel vesznek részt, de közösen vásárolhatnak célgépeket, amelyek a csoport tulajdonává válnak. A tagok általában ke-vesebb géppel rendelkeznek, de a kölcsönös szolgáltatások igénybevételével minden egyes gazdasági tevékenység és művelet jó minőségben, és időben elvégezhető, ami a gépkörök kialakításának alapvető célja. Feltette a kérdést, hogy ha már több országban is elismerték és meglátták a gépkörök kialakításának szükségességét, akkor miért ne lehetne megvalósítani vidékünkön is, és miért ne válhatna a mi hasznunkra is ez a szerveződési forma. A felmérések szerint ugyanis a családi gazdaságok zömének gépellátottsága nem tesz eleget a gazdaságos termelés követelményeinek. A gépek legnagyobb része már elöregedett, újabb és drágább gépek megvásárlásához sokaknak nincs pénze, vagy ha vásárolnak, akkor egy hosszú futamidejű, nagy rizikóval járó bankhitelt kell törleszteniük évekig.

Az előadás résztvevői (Fotó: Ótos András)

    A társulás révén javítani lehet a gépek kihasználtságán, az egyéni gépvásárlásokat egyeztetni lehet, evvel elkerülhetőek a felesleges kiadások. A gépek minél jobb kihasználásával kapcsolatban Dr. Tóth egy konkrét példát is említett, miszerint már a 70-es években végeztek vidékünkön kombájn segítségével hó túrást, és ez a gép felhasználási forma igen hasznos lett volna Adán is a decemberi nagy havazás idején. A gépkör közös géphasználati forma, de vannak más felhasználási formák is, ilyen például a géptársulás, -kölcsönzés, -szövetkezet, gépi bérmunka is. Szerinte a minta és példa adott, a gazdákon múlik, felismerik a gépkörben rejlő lehetőséget, mellyel valóban gazdaságos termelést valósíthatnának meg.
    A tartományban egyetlen gépkör működik Péterrévén Agrokor Gépgyűrű néven, amit 2005-ben alapítottak hat taggal, és amelynek képviselője Pecze Károly számolt be röviden a gépkörük működéséről. Elmondta, közösen vásárolt gépekkel is rendelkeznek, valamint a megalakuláskor a tagság 200 holdon gazdálkodott, ez a szám napjainkban már majdnem 600. Szerinte egy gépkör működése nagyban az emberi tényezőtől, a tagságtól függ, illetve az eredményes működésben meghatározó tényező: a bizalom, az igazságosság, a korrektség, valamint a precíz ügyvezetés és elszámolás.
    Az előadáson jelen volt még Juhász Bálint Tartományi Gazdasági titkárhelyettes, valamint Fremond Árpád, VMSZes köztársasági parlamenti képviselő. Mindketten elismerően fogadták a gépkörök kialakításának gondolatát. Fremond Árpád beszámolt a legfrissebb határozatokról, mégpedig: minden gazda 100 hektáros terület nagyságig kötelező támogatásban részesül, a mezőgazdaság a 2013-as összköltségvetés 4,7 %-át teszi ki, a 2014-es évtől pedig minimum 5%-kal fog rendelkezni, illetőleg a regisztrált termelők választani tudnak, hogy a kommerciális részhez tartoznak-e, avagy sem. Kiemelte, hogy összesen 120 módosító indítvány volt, amelyből mindössze 10-15-öt fogadtak el, az ellenzék részéről pedig csakis a VMSZ indítványait. 

Gecse Attila