A Körképről beszélgettek a könyvtárban

    A Szarvas Gábor könyvtár szervezésében január 12-én dr. Hódi Sándor beszélgetett Vastag János főszerkesztő-helyettessel és dr. Molnár Csikós László olvasószerkesztővel a Körkép 150. számának megjelenése alkalmából. A beszélgetést megelőzően Hódi Éva, a könyvtár igazgatója üdvözölte a megjelenteket, és rövid bevezetőt is mondott.
    Az ismert pszichológus, író, jelenleg az MNT Tájékoztatási bizottságának elnöke, dr. Hódi először a havonta megjelenő kisújság kezdeteiről, megjelenésének ötletéről kérdezősködött. A kérdésre előbb Vastag János válaszolt, vázolta, hogy az ötlet még 1998 decemberében Csókán a MIRK-el kapcsolatos megbeszélésen született meg, ahol megismerkedtek a Muzslyai Újsággal. Négy hónap múlva, 1999 március végére már készen is állt a szöveg az első szám megjelenéséhez, de a bombázások miatt csak ugyanazon év júniusában jelent meg. „Az ok, hogy egy ilyen havonta megjelenő újságot útjára indítsunk, az volt, hogy hosszú éveken át nem volt semmilyen községi jellegű lap, szinte érezni lehetett a szükségét. Azóta fokozatosan bővült, tartalmilag erősödött, javult a lap” – mondta a főszerkesztő helyettes, majd dr. Molnár Csikós László nyelvi szempontból vázolta a Körkép – Panorama elnevezést. Szólt még a magyar és a szerb nyelvnek a lapban való használatára is, hangsúlyozva, hogy a két nyelv nincs jelen egyforma arányban, megoszlásuk a lakosság nemzeti összetételéhez igazodik, ugyanakkor tükörfordítás sincs az újságban, habár a fontosabb események, hírek mindkét nyelven megjelennek.
Szó volt ezután a különböző rovatokról (Nyelvi figyelő, Árnyas oldal, Rendőrségi hírek stb.), arról, hogy sokan a világhálón olvassák a Körképet Kanadától Ausztráliáig. Ebből kifolyólag dr. Hódi kíváncsi volt arra is, hogy egy-egy községi témájú írást átvesz-e más újság, vagy fordítva? „Előfordult, hogy egy időben a Magyar Szó átvett néhány érdekes írást, ugyanakkor a Körkép is leközölt egy-egy cikket más lapokból. Különösen jelentősnek tartom a kincslelettel kapcsolatos cikket, amit néhány éve közölt le lapunk, amiről a kecskeméti múzeum főmunka-társa is tudomást szerzett és ennek a cikknek alapján régészeti szempontból nagy értékre bukkant, amit a munkáiban fel is dolgozott” – mondta Vastag János.
    Szó volt végül a pénzügyi dolgokról is a tartalmi gazdagodással kapcsolatban pedig dr. Hódi Sándor, illetve a közönség közül Jasztrebinac János adott néhány hasznos javaslatot.
    Meg kell említeni, hogy a beszélgetésről mindkét helyi kábeltelevízió felvételt készített.

Bálizs Géza