Szakszervezeti hírek
A magánosított vállalatok 65%-a már nem létezik
Szerbiában a magánosítás nem hozta meg a várt eredményeket, ellenkezőleg, egész sor negatív effektus tapasztalható – a vállalatok többsége gazdaságilag legyengült, jelentős részük lakat alá került, a munkásokat nagy számban bocsájtották el, és a még működő vállalatokban tovább csökkentek a munkások jogai. Ez a Szerbiai Szociális-gazdasági Tanács gazdasági felmérésének eredményeiből is látható, amelyeket a belgrádi Médiaközpontban, november 30-án az újságírók előtt mutattak be. A Magánosítási Ügynökség adatai szerint, 2002. és 2011. között 3.700 vállalatot privatizáltak, ezek közül 636 esetben az eljárást megsemmisítették. A felméréssel 15 város 417 vállalatát ölelték fel, és bebizonyosodott, hogy e vállalatok 65%-a már nem létezik, vagy bezárás előtt áll. A még működő vállalatokban a foglalkoztatottak száma 45%-kal csökkent, a fizetések általában a magánosítás előtti szinten mozognak, és a vállalatok fele rendszertelenül fizeti ki a béreket. Ezenkívül megnőtt a meghatározott időre alkalmazott munkások száma, s csak minden ötödik vállalat írt alá kollektív szerződést a foglalkoztatottakkal, ellentétben a magánosítás előtti időszakkal, amikor is minden vállalatban létezett kollektív szerződés. A felmérésből az is kitűnt, hogy csak minden negyedik működő vállalat tulajdonosa ruházott be a kötelező összegtől nagyobb eszközöket, valamint minden ötödikben semmilyen beruházás nem történt, sőt a vállalati vagyont is eladták . E tény, valamint azon kifogás hangoztatása ellenére, hogy a magánosítás csak a költségvetés felduzzasztására szolgált, továbbá, hogy e folyamatban szabálytalanságok is voltak, és nincs megfelelő ellenőrző-mechanizmus ellenőrzésükre, hiba lenne minden eddigi elvégzett munkát feldúlni, és elölről kezdeni az egészet, ezért inkább a mulasztások orvosolására, illetve a hatékony piacgazdálkodás szempontjából lényeges elemek előtérbe helyezésére kell összpontosítani. Tekintettel arra, hogy eddig a magánosítás a szerbiai gazdaság egyik szegmensét érintette, s a nagy kommunális rendszerek szerkezetátalakítása csak ezután várható, a magánosítás negatív effektusai fontos figyelmeztető jelként jelentkeznek a folyamat végrehajtói számára, hogy az eddig elkövetett hibákat a jövőben ne ismételjék meg. Hiszen, ha a hozzáállás marad a régi, a nagy rendszerek szerkezetátalakítása, átszervezése és esetleges magánosítása folyamán fellépő negatív hatások még hatalmasabbak lehetnek, és az államra nézve jóval nagyobb költségekkel járhatnak. A felmérések eredményeinek bemutatásával annak szükséges voltát támasztották alá, hogy kellő figyelmet kell szentelni a megkötött privatizációs szerződések minőségi ellenőrzési folyamatának, valamint annak, hogy a köz-szféra szerkezetátalakításába, átszervezésébe valamennyi szociális partner aktívan és idejében kapcsolódjon be, s így a reformok végrehajtása ebben a szektorban sokkal hatékonyabb legyen, mint ahogyan a társadalmi szektorban történt. A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége nevében, a SzGT tagjaként Svetlana Mančić is részt vett a felmérésben, valamint a konferencián.
Szigorúbbak a nyugdíjfeltételek
Azok a férfiak, akiknek 40 munkaévük, illetve teljes munkakoruk van, januártól csak akkor mehetnek nyugdíjba, ha legalább az 53 év és 8 hónap életkort is betöltötték. E feltételnek legfeljebb a kedvezményezett munkaidejű férfiak tudnak eleget tenni. A kedvezményezett munkaidőre való jogot továbbra is megtartották a különösen összetett, operatív munkát végző rendőrök esetében, a Biztonsági-informatív Ügynökség veszélyes munkát végző tagjai esetében, a Külügyminisztérium sajátságos munkakörben dolgozói részére, a Rádiós-felderítő-ellenes és Titkosírási Szolgálat dolgozói számára, a börtönök biztonsági szolgálati személyei részére, az adóügyi rendőrség szolgálati személyei részére, valamint - a Szerb Katonaság előírásai szerint – a hivatásos katonai személyek részére.
Úgy látták elő, hogy minden eljövendő kalendáriumi évben a férfiak részére 4 hónappal tolódik a nyugdíjba vonulási korhatár, 2019-ig, majd pedig 6 hónappal tovább tolódik 2023-ig, amikor is, teljes 40 évnyi munkaidővel, 58 életévvel lehet nyugdíjba vonulni.
Azok a nők, akik az idén töltik be 60. életévüket, a nyugdíjba vonuláshoz legalább 15 munkaévük kell, hogy lrgyen, míg azoknak, akiknek teljes letöltött munkaidejük, 35 év munkakoruk, legalább 53 évesnek kell lenniük. 2013-tól azonban a nők számára is szigorúbbak lesznek a feltételek: a szükséges munkaidő évenként 4 hónappal növekszik, amíg 2021-ben eléri a 38 évet (a jelenlegi 35 év helyett). Emelik az élekor határát is, így 2023-ban a nőknek teljes munkaidővel legalább 58 éveseknek kell lenniük (az eddigi legalább 53 év helyett). Ez azt jelenti, hogy a nők még az idén mehetnek nyugdíjba 53 életévvel és 35 év munkaidővel.
Változtak a feltételek a rendőrségi hivatalnokok, a Biztonsági-Informatív Ügynökség, a Katonai-Biztonsági Ügynökség és Katonai-hírszerző Ügynökség tagjai, a Külügyminisztérium, a dolgozói részére, a büntetőjogi szankciók Igazgatósága és az adóügyi rendőrség dolgozói, valamint a hivatásos katonai személyek esetében. Ők mindannyian e hónaptól kezdve, leghamarabb 53 év és 4 hónap életkorral és 20 év 8 hónap munkaidővel mehetnek nyugdíjba.
A nyugdíj- és rokkantsági törvény úgy rendezi, hogy a nyugdíjaztatási korhatárt 2023-ig fokozatosan emelik, melyek után, az érvényben lévő előírások szerint, már nem lennének újabb változások a nyugdíjazási feltételek terén.
A Nyugdíjaztatási- és Rokkantsági Alapban évente átlag 100.000 új végzést hoznak meg e jogok megvalósításáról. A nyugdíj-végzés meghozatala alkalmával csak azt a munkaidőt ismerik el, amelyre a járulékokat be is fizették. A nyugdíjaztatási igény a biztosítás megszűnése után adható át, de lehet 2 hónappal hamarabb is (ha igazolják, a munkaviszony esedékes megszűnését), és ezután a törvény szerint 2 hónapon belül végzést kell hozniuk. Ha valaki eleget tesz a minimális nyugdíjfeltételeknek, de nincsenek a járulékok az egész munkaidőre befizetve, ideiglenes végzést kap, a végleges nyugdíj-elszámolást majd csak azután kapja meg, ha az összes járulékot befizették. Ha bármilyen okból a munkaadó nem bírja kifizetni az elmaradt járulékokat, ezt maga a személy is megteheti, aki nyugdíjaztatási igényét beadja.
Belančić Miroslav
