Teológiai gondolatok
Az emberként megjelent Isten
Karácsony Isten megtestesülésének, Jézus Krisztus Urunk születésének az ünnepe. A megtestesüléssel az Ige belebocsátkozik a világba, a saját képére alkotott teremtményhez érkezik, hogy megkezdődjön a képmás megtisztítása, felemelése. Krisztus alászáll a mélypontra jutott emberhez, hogy hazavezesse az atyai házba, ahol megbocsátás, szeretet van. A gyermekként eljött Fiúisten kapcsán – XVI. Benedek pápa szavait idézve – elmondhatjuk: „A keresztény hit éppen azt a vigaszt nyújtja, mely szerint Isten oly nagy, hogy kicsi lehet.”
Isten szeretetének bizonyságaként Krisztusban megjelenik a kegyelem, hogy a tévelygő ember visszataláljon Istenéhez, és Őt szívből imádja.
A világba eljött Úr fényt gyújt az emberi szívekben, hogy megszüntesse a szeretetlenséget Isten, a másik ember és önmagunk iránt. Akik befogadják a megtestesült Istent, azok hatalmat kapnak az ujjá születésre, a tiszta szívre, az értelemre, a szellemi és a vallási világosságra.
A betlehemi gyermek – Jézus üdvöt hoz mindenkinek, hisz benne megtaláljuk az utat, az örök érvényű igazságot, mely Istenhez vezet. Ezért nem hasonlíthat szívünk ahhoz a szálláshoz, melyet Isten Fia a betlehemi istállóban talált, ezért nem szólhat karácsony mondanivalója csak az év egyetlen napjára, hanem egész keresztény életünkre.
Karácsonykor adjunk hálát Isten szeretetéért, hogy nem hagyott el bennünket, nem mondott le rólunk.
Jézus Krisztus születése az isteni élet lehetőségét, a halhatatlan élet megszületését jelenti mindannyiunk számára. Ezért fontos, hogy Isten mennyei dicsősége minden keresztény ember életében nemcsak a szeretet ünnepén, hanem a szürke hétköznapjainkban is látható legyen. Ne csak azt akarjuk, hogy a világban legyen karácsony, hanem a szívünkben is. Tegyük meg azt, amit az első karácsonykor a pásztorok és bölcsek tettek: „Magasztalták, dicsérték Istent azért, amit láttak, hallottak”(Lk 2,20), illetve: „Leborulva hódoltak neki, s megnyitván kincses ládáikat, ajándékokat adtak.”(M t2,11). Csak így lesz a karácsony alapvető értéke a szeretet, csak így lesz karácsonyunk áldott és békés.
A karácsonyfa, a megterített asztal, az ajándékok, a pihenés bűvöletében ne feledjük megkérdezni önmagunktól: hozott-e életünkben minőséges változást ez az idei karácsonyvárás, új ember lettem-e a karácsonyfa gyertyáinak fényében? Készen vagyok-e megállni a nagy forgatagban, hogy keressem az élet értelmét? Tudok-e úgy élni, hogy Isten rajtam keresztül mutatkozzon meg a világban, hogy Jézus rajtam keresztül szülessen meg a másik emberben?
Jézus karácsonyi eljövetelének célja, hogy segítse az embert, hogy Istenhez vezesse. Nagy szeretetében odaadja magát az embernek, kiszolgáltatja magát az emberi természetnek. Mi vajon észrevesszük-e a másik embert? Felkarolunk-e valakit ezen az idei karácsonyi éjszakán?
Morvai Matild