Cukor helyett méz…

    Lényegében erre a szlogenre vezethető vissza a november 30-ai adai mézkiállítás fő célkitűzése, mert ahogy Ábrahám József kiváló méhészünk mondja, az egyik újságban azt olvasta, hogy Vajdaságban évente személyenként 33 kilogramm kristálycukrot, viszont csak 0,5-0,6 kg mézet fogyasztunk, pedig a méz sokkal, de sokkal egészségesebb. Úgy is mondhatnánk: orvosság (a rend kedvéért, a teljes szlogen így hangzik: Cukor helyett méz, ezzel többre mész!).

A mézkiállítást Világos Tibor községi alelnök nyitotta meg

    A könyvtár kiállítótermében a kiállítást az adai Zöld Sziget Ökológiai Mozgalom szervezte, Világos Tibor községi alelnök pedig megnyitotta, miután az adai óvodák és a zeneiskola diákjai rövid, tetszetős műsort adtak. Ezt megelőzően Lakatos Zsolt, a helybeli Tamaskó József Méhészegyesület elnöke rövid beszámolót tartott az adai egyesületről majd ezt mondta:
    – Felhívnám a figyelmet a mézfogyasztás szükségességére. A mézet ne csak akkor használjuk, amikor megbetegedtünk, hanem folyamatosan, hogy szervezetünket ellenállóbbá tegyük!
    Felhívnám azok figyelmét, akik gyümölcstermesztéssel foglalkoznak, hogy a virágzásban levő fákat ne permetezzék rovarölő szerrel, mert az károsan hat a méhekre és a méhek általi beporzásra. A méhek ugyanis elpusztulnak és sokkal kevesebb lesz a termés.
    Felhívom a földművesek figyelmét is, hogy a repcét, a mákot ne a virágzás kellős közepén permetezzék, mint az elmúlt években, mert ezzel nagy kárt okoznak a méheseinkben. A méh ugyanis, ha megtalálja a virágzó növényeket – repcét, napraforgót, mákot, mezei virágot –, a kaptárba visszatérve jelzi a többi méhnek, hogy hol van a mézlelőhely, de ha mérgezett lelőhelyet talál, maga is elpusztul. Így nem tudja ösztönözni a többi méhet, kevesebb lesz a beporzás, kevesebb lesz a várt hozam is!
    Ada község önkormányzatának szeretném megköszönni, hogy anyagilag is támogatja egyesületünket. Külön meg szeretném még köszönni, hogy a méhészek részére biztosítottak egy bizonyos földterületet, amit majd mézelő virágú fákkal telepítünk be.  
    A rendezvényen Ábrahám József és Pothorcki János adai méhészek állították ki termékeiket.
    Lakatos Zsolt moholi kántor, a méhészegyesület elnöke kérdésünkre utólag elmondta, hogy a méhészegylet 1877-ben alakult, így egész Szerbiában a legidősebbek közé tartozik. Jövőre érkezik el a 135. évforduló, ezt méltóképpen meg is szeretnék ünnepelni, de még nem biztos, hogy bírják, mert anyagilag nem úgy állnak, hogy ünneplésre is jutna. De különben az egyesületi tagságtól függ, lesz-e ünnep, vagy sem.
    – Méhészgyűléseket legsűrűbben így téli időben szoktunk tartani – mondta Zsolt. – Ilyenkor beszéljük meg a jövő évi terveket, például a tervezett faültetést. Moholon ugyanis a Jamurán, a gubigödör terültén kaptunk helyet és ide japán akácot, fehér akácot, evódiát és hársfát akarunk ültetni.
    •  Milyen volt méhész szemmel az idei esztendő?
    – Községi területet nézve tűrhető, csak a napraforgóvirágról való hordás volt gyönge, mert éppen akkor szeles, esős időszak volt és a méhek nem tudtak dolgozni és csak 10 kilogramm méz volt kaptáronként. Ha jó idő lett volna végig, akkor kaptáronként 35 kilogramm is lehetett volna.
    – Én 40 méhcsaláddal dolgozom – kapcsolódik a beszélgetésbe Ábrahám József adai méhész – és ami az akácméz-termelést illeti, az az idén igen jó volt. Én a méheket akácvirágzáskor a Hajdújárás környéki akácosokba szállítom, és mondhatom, hogy az elmúlt 15 évben sem volt az ideihez hasonló jó minőségű akácméz. Mennyiségileg is meg vagyunk elégedve, hiszen kaptáronként 20 kilogramm akácmézet pörgettünk. Persze ez a „vándorlásnak” köszönhető, mert Adán vagy Moholon nincs annyi akácfa, hogy sok mézet lehessen termelni.
    A repce az idén nem nagyon sikerült, mert a meglévő területet túlterheltük méhekkel. Így nagyon keveset pörgettünk, szinte csak annyi lett, amennyi a méheknek kellett a túlélésre.
    A vad dohány (amerikai selyemfű) átlagos eredményt adott, kaptáronként 10 kilogrammig. Napraforgóra Péterrévére szállítottam a méheimet és átlagban 20 kg kaptáronkénti eredményt értem el. Napraforgó után viszont egyáltalán nem volt hordás, mert ritkán látott szárazság uralkodott, minden virág kiszáradt a mezőn, méz nem volt, még a méheket is cukorral kellett etetni.
    •  Mégis, mekkora volt az idei össztermelése?
    – Kaptáronként 40 kilogrammos átlaggal számolok, ami nálam összesen másfél tonna idei méztermelést jelent. Jelenleg különben nagyon nagy a kereslet a méz iránt. Szerbiából főként Angliába, Németországba és Lengyelországba szállítják és a termelőknek az akácmézért 3,30 eurót, a virágmézért pedig 2 euró körül fizetnek nagyban.

Cukor helyett méz, ezzel többre mész!

    Jelenleg az adai piacon a virágméz ára 300 din/kg, a mezeivirág-mézé 350 dinár, az akácmézé pedig 400 dinár (1 euró hozzávetőleg 100 dinár).
    Végül két méhészünk meghívja a méhésztársakat, hogy minél többen csatlakozzanak az egyesülethez, az olvasóknak, a mézbarátoknak meg ÁLDOTT KARÁCSONYT ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNNAK!

Szöveg és képek: Király János