LIX. ZÖLD LEVÉL
Május – Tavaszutó – Pünkösd hava

„Gyöngyvirággal, hintve rózsákkal, kék violával
Pinkesd fivekkel, zöld levelekkel ékes.
Álmot is hoznak kifolyó kutak szép ropogással.
Lakjál, – vígasztal a filemile szóval.”
(Péchi Lukács: A nagyszombati kalendárium versei 1570-ből)

    A májusi időjárás nagyjából megfelel a sokévi átlagnak: szélsőségesen változékony idő, hol meleg, hol hideg, hol száraz, hol esős, szeles, deres, árvizes…
    Elmúltak a fagyosszentek (Pongrác, Szervác, Bonifác – május 12., 13., 14.) számottevő fagy 2 méteres magasságban nem volt. Az utolsó veszélyt a gyümölcsösben még Orbán-nap (május 25.) gyakorta jelentkező hidege jelenthet.
    Május 10-én csapatosan érkeztek utolsó vándormadaraink, a gyurgyalagok és már meg is kezdték partoldalakba vájt fészkeik rendezgetését, rendbe hozását. Ezek a gyönyörű madarak nálunk is költenek: a Barapart elhagyott téglagyárának meredek falában talán 20 pár is fészkel.
    Általános megfigyelés szerint, másik üreglakó madarunk, a partifecske csak fele arányban tért vissza, de ugyanez a helyzet a füstifecskékkel is. Útközben, valahol nagy baj érhette őket. Az európai ornitológusok most vizsgálják a nagy madárpusztulás okait.
    A gólyák már fészekben ülnek, kotlásuk vége felé járnak. Ada központjában lévő emeletes ház tetején levő fészek azonban üres maradt, a környékbeli lakók hiába várták kedvenceiket. Az egyik gólyakedvelő hölgy abban reménykedett, hogy szüleik elmaradása után majd a tavalyi gólyafiak közül valamelyik elfoglalja a fészket, azonban ez sem következett be. Miért?
    Ornitológus barátom erre azt a magyarázatot adta, hogy a kisgólyák ősszel ugyan elrepülnek Afrikába, de ivaréretté válásuk előtt, azaz 3-4 éves korukig nem térnek vissza, végig a fekete kontinensen maradnak. Vándorlási ösztönük csak a fészekrakási, költési ösztön ébredésével jelentkezik.

Tyúktojás és strucctojás aránya 1:25-27-hez. Mindkét tojás és a nagy-kislány, Petra is adai. A strucctojás Kopre Borbála farmjáról való.

    A természet májusi jelképe maga a tojás, az élővilág egyik legsikerültebb „találmánya”, az állatvilág leghatalmasabb sejtje! A tojássárga a petesejt, a körülötte lévő fehérjével és héjjal együtt ezt nevezzük tojásnak. A sárgája a fejlődéshez szükséges vitaminokkal és energiadús tápanyaggal látja el az embriót, a fehérje a mechanikai behatásoktól, ütődésektől óvja a sárgáját, ezenkívül ellátja fehérjével és vízzel, valamint lehetővé teszi a tengelye körüli elfordulását.
    A kisebb testű madarak (kb. a csóka-nagyságig) szervezetének egy napra van szüksége egy tojás előállításához, ezért ezek a fajok naponta tojnak egy-egy tojást. A nagyobb termetű libák, ragadozók, ugartyúkok, stb. kétnaponta tojnak egyet, a legnagyobb testű madaraknál, gólyáknál, sasoknál akár 3-5 nap is eltelhet egy-egy tojás lerakása között. A kotlási idő is a madár testnagyságától függ: a kelés ideje 12 naptól (pl. erdei pityer) 40 napig (nandu) terjed.
    Nálunk zömében most van a kotlás ideje, de a madarak egy részénél már fiókák ülnek a fészekben.