AMIT NEM PÉNZZEL MÉRNEK

    Egy-egy megtartott rendezvényt, eseményt, természetesen, követi az elemzés. Így volt ez most is a május 3-tól 8-ig megtartott Nemzetközi Kézimunka és Gyűjtemény-kiállítás után is. Megvitattuk és számba vettük az eredményeket, rámutattunk a hiányosságokra. Arra a kérdésre pedig, hogy mit kapott községünk, íme a válasz.
    Először is az általános iskola teljesen felújított mosdókkal, átfestett folyosókkal, termekkel lett gazdagabb. Kaptunk egy felújított nyári színpadot, új háttérszerkezettel. Egy virágos, rendezett központot. Több ezer vidéki látogatót, akik megismerték Adát, és emlékeikben magukkal vitték egy-egy darabkáját, aminek természetesen pozitív anyagi vetülete is van.
    Sorolhatnám tovább, de nem mindent pénzzel kell mérni. Kaptunk sok új barátot, új barátságok születtek. Láthattuk, mennyi ügyes kezű ember él községünkben, megismerhettünk olyan értékes gyűjteményeket, amelyeket most láttunk először. Voltak olyanok is, akik sajnálták, hogy nem hozták el munkájukat, gyűjteményüket.
    Az elmúlt hetekben sok mindenről esett szót, de egy dologról nagyon kevés. Jó volt látni a sok fiatalt, akik minden este a központban gyülekeztek. Kulturáltan, jó zene mellett szórakoztak, beszélgettek, és ami legfontosabb barátkoztak. Az egyik üzlettulajdonos szavaival élve, öröm volt látni gyermekeinket.
    Egy hétig élt a város. Sok felnőtt a korzón elültetett virágoknak nem adott többet egy-két napnál. Tévedtek. A virágok ma is ott pompáznak, a fiatalok is szeretik a szépet. Nagy hiba, hogy sokan hajlamosak egy kalap alá venni minden fiatalt, nem tesznek köztük különbséget.
    Egy biztos: csak ha adunk nekik, ha meghallgatjuk, és egyenrangú félnek tekintjük őket, akkor várhatunk megbecsülést tőlük. Olyan korban születtek, amelyben legtöbbjük a tata és mama szó mellett a NINCS szót jegyezték meg legkorábban. A ma 15 éves gyerekek már legalább annyi rosszat éltek át, mint mi az elmúlt 50 év alatt összesen!
    Több szülőtől kaptunk olyan visszajelzést, hogy gyermekeik jól érezték magukat, és azt kérdezték, miért nincs többször ilyen szórakozási lehetőség. Mindent összegezve, már ezért is megérte, és ezt nem lehet pénzzel mérni.
    Alkalom ez arra, hogy megköszönjük mindazon munkaszervezetnek, intézménynek, magánszemélynek és a nőaktívák tagjainak, akik segítettek, és ennek köszönhetően megállapíthatjuk, hogy sikerrel zárult a 35. MIRK.

Gecse István