ELKÖLTÖTT ÉLET:
JÓZSEF ATTILA EMLÉKMŰSOR A VÁROSHÁZA NAGYTERMÉBEN

    Az adai Szarvas Gábor Könyvtár szervezésében április 5-én ünnepi műsort tartottak József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából. A műsorban közreműködött Krnács Erika, előadóművész, Kaszás Éva, csellóművész, valamint a Musica Humna énekkar. Dr. Hódi Éva üdvözlő szavai után rövid bevezető következett József Attiláról. Többek között ezt mondta:
    - József Attila a magyar líra egyik legnagyobb alakja volt, forradalmi, igazi intellektuális költő. Egyszerre volt magyar és európai. Születésének 100. évfordulója alkalmából az idei évet emlékévvé nyilvánították.
    E műsor kapcsán röviden szólunk József Attila életútjáról. József Jolán, a költő idősebb nővére, József Attila élete című kötetében így ír a költőről:
    „Apánk Erdélyben Féregyházán született 1871-ben. Mint vándorlegény, gyalog jött Pestre, ahol szappanfőző lett. Itt sorozták be katonának, a huszároknál szolgált. Ekkor ismerte meg a kis szabadszállási parasztlányt, Pőcze Borbálát, aki 16 éves volt és Pesten szolgált. Amikor leszerelt feleségül vette. Hat gyerek született házasságukból, de az első három kicsi korában maghalt. 1905. április 11-én megszületett a várva várt fiú. Apánk határtalanul büszke volt újszülött fiára.”
    Büszkesége azonban nem sokáig tartott, mert Attila alig volt három éves, amikor apjuk elhagyta a családot és visszament Romániába. Ettől kezdve anyjuk emberfeletti erővel, küszködve nevelte három gyermekét, napestig dolgozott mosónőként.
    Attilának nehéz gyermekkora volt, de még nehezebbé vált, amikor 1919 -ben édesanyja meghalt. Ekkor írta a Mama című versét. Makón járt gimnáziumba, Budapesten érettségizett, majd Szegeden, a bölcsészkar magyar-francia szakán folytatta tanulmányait. Nem fejezhette be egyetemi tanulmányait, mert a Tiszta szívvel című verse miatt eltanácsolták az egyetemről. Megjárva Bécset és Párizst, 1927 őszén tért vissza Budapestre. Két évvel később már „forradalmi elveket” vall és erre jó példák a költeményei is: az 1930 -ban megjelent Döntsd a tőkét című kötetét a rendőrség elkobozta.
    Költészete 1931-ben ért be, teljesedett ki, és ez legjobban érezhető a Külvárosi éj című kötetében. A Medvetánc c. gyűjteményes kötete 1934-ben jelent meg. Betegsége egyre súlyosabbá vált és egész életét végigkísérő nyomora fokozódott. Hangulatát, nyomorát, elkeseredettségét tükrözik Nagyon fáj című, utolsó kötetében, 1936-ban megjelent versei. Élete utolsó éveiben egy baloldali polgári folyóirat, a Szép Szó egyik szerkesztője volt. Igen súlyossá vált betegsége öngyilkosságba zavarta. 1937. december 3-án Balatonszárszón vonat elé vetette magát.
    József Attila a magyar szocialista irodalom legnagyobb alakja volt. Költészete a XX. századi magyar költészet egyik csúcsa.

Bálizs Géza