HIDAT KAP ADA

    Az emberiség, vele együtt pedig a hidak története a történelemkönyvek lapjairól, az irodalmi, a festészeti és egyéb alkotások nyomán fenséges példákkal szolgál az egymásközti kapcsolattartás biztosítása érdekében tett találékonyságról, kitartásról és alkotókészségről. A hidak technikai, látványossági és művészeti szempontból büszkeséggel töltik el azt a közösséget, népet, amelynek a területén állnak és korokon keresztül egyengetik gazdasági, kulturális haladásukat. Egy híd megléte lélektani szempontból is hihetetlen mértékben növelheti a vonzáskörében lakó népesség önbizalmát, önbecsülését és alkotói lendületét.
    Nos, az adaiak már legalább 200 éve vágynak egy hídra. Álmaik eddig nem teljesültek, a Tisza itt mentes maradt az építőktől, kivéve azt a két harcászati hidat, amelyet katonai célokra használtak: egyszer a tatárjárás idején egy bőrhidat, amit elmosott a Tisza, másodszor pedig a szovjet csapatok átvonulásakor, a második világháborúban, amikor is az adaiak kényszermunkával egy fahidat ácsoltak, a jelenlegi komp melletti szakaszon, amelyen több mint egymillió katona kelt át a harcászati eszközökkel és felszereléssel. Most, a XXI. század első évtizede, úgy tűnik, meghozza a végleges megoldást, hisz a dolgok jelenlegi állása szerint Ada, gyorsabban, mint gondolnánk, hidat fog kapni.

A híd animációs képe

    A községi képviselő-testület által, a második hónap derekán kinevezett adai hídépítő-bizottság február 27-én már meg is tartotta alakuló ülését, ahol a kül- és beltagok egyaránt hitet tettek az adai híd mielőbbi felépítése mellett. Az adaiak évszázados álma válik tehát valóra, hisz a tervek szerint két év múlva már ott feszülhet a Tisza felett az a karcsú acélszerkezet, amely Duna-hídként a németországi Vilshofenben állt, de amelyet a németek ott szétszedtek és leszereltek, Szerbia-Montenegrónak ajándékozták, és jelenleg Óbecsénél, a Tisza bal partján vesztegel. Elszállításra és felállításra vár Adánál.
    A hídépítő bizottság tiszteletbeli elnöke nem más, mint prof. dr. Nikola Hajdin, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke. Őt a szakmai-koordinációs bizottság elnöke, Ürményi Ferenc, községi elnök követi, a többi, bizottsági szakember pedig Hollósi Zoltán, az Észak-Bánáti Körzet vezetője, Zoran Dragin, az adai községi elnök helyettese, Zoran Florić, az újvidéki Eurogardi Group Tanácsadói, Tervezési és Képviseleti-cég elnöke, Limburger József, a cég tanácsadója, Kós Sándor, Ada község menedzsere és Horti György, Ada község főépítésze.

Az adai hídépítő bizottság

    Ez a testület tehát az a szerv, amelynek tevékenysége nyomán teljesül az adaiak évszázados hídépítési álma és területileg összeköti majd Kikinda, Törökbecse, Csóka, Ada, Óbecse, Kishegyes, Kúla és Zombor községeket a nagyvilággal, mégpedig a tervezett tízes nemzetközi korridor fontos útvonalaként.
    - A jelenlegi állapot szerint ez a 258 méter hosszú, két útpályás, két gyalogjárdás, összesen 11 méter széles acélhíd a régi adai komp nyomvonalán, a csónakkikötőtől délre épülne meg – mondta a hídbizottság alakuló gyűlésén Ürményi Ferenc, elnök. – Az idei év a földtani és egyéb szakmai-kivitelezhetőségi vizsgálatokkal, a szükséges engedélyek és az érintett községek részvételét szabályzó egyezmények véglegesítésével telne el, 2006 folyamán pedig sor kerülne az építkezésre, ami a konstrukció szerelhetőségéből kifolyólag, és a szakemberek egyöntetű véleménye szerint, 2006 végére be is fejeződne.
    A tervben még két lehetséges helyszín is szerepel, azonban ezeknél a kiválasztandó második több előnnyel is bír, elsősorban azért, mert ide már nyári utak vezetnek, és ezek szilárd úttá való alakításakor nem kellene drága pénzen hatalmas területeket kisajátítani, és mert lakott területen kívül esnének. Nem következne be jelentősebb környezetkárosítás sem, mint a Moholhoz közelebb eső változatnál, amelynek felvezető útja a bánáti oldalon jelentős természeti értéket képező keményerdő közepén vezetne át.
    Másik szóba jöhető nyomvonal a jelenlegi padéi kompnál lenne, azonban ennél a változatnál nehézséget okozna a padéi és az adai felvezető út is. Tudjuk jól, hogy Padén keresztül lehetetlenség egy ilyen nagy forgalmú utat vezetni, de Adán is túlságosan megterhelné az Újsort, sőt a temető nyugalmát, parkolási lehetőségét is zavarná. A javasolt helyszínnek, a csónakkikötő mellett, jelentős előnye, hogy mindkét tiszai kompunk az építkezési munkálatok alatt, sőt utána is, közlekedhetne.
    - A végleges nyomvonal meghatározásában az útászoknak is döntő beleszólása lesz, hisz ennek az útnak a Magyarország – Szerbia-Montenegró – Románia főút részévé kell válnia. A moholi Nagyúton át a híd közvetlen összeköttetésben állna a Belgrád–Szabadka autópályával, amelyhez Kishegyesnél egy kiépítendő csomóponttal csatlakozna – mondta Florić.
    Ürményi Ferenc községi elnök megemlítette azt is, hogy a hídépítési munkálatok előrehaladtával községünk nyilván testvérvárosi kapcsolatokat létesít a közreműködő városokkal, elsősorban a híd németországi adományozójával.
    A magunk részéről hozzátesszük, hogy a hídépítési tervek ismertetésére, a hozzá kapcsolódó kérdések megvitatására Adán és Moholon, Törökfaluban lakossági fórumokat kellene tartani, majd pedig egy szép nevet is kellene találni az új hídnak.
    A híd kinézetében a péterváradi Szivárvány hídra hasonlít, nyolc pillérre támaszkodik, a középső, legszélesebb fesztávja pedig 70 méter. Az adaiak egy emberként örülnek a hírnek, és várják a híd felépültét, hisz a huszonegyedik századi első lépésüket ez a grandiózus teljesítmény jelképezné.