Az adai Vadvirág Hagyományápoló Kör gyermekszínjátszóinak tizenhárom éve

    A gyermekszínjátszó csoport 1992. február 15. én alakult meg. Főleg általános iskolásokból és néhány középiskolásból. 1993-ban mint nyugdíjas – a Cseh Károly Általános Iskolában tanító kollégákhoz fordultam, hogy tagokat toborozzak csoportunkba. Kezdetben a kör vezetésében is voltak segítőtársaim Dobrotka Mária, majd Máriás Valéria és Bíró Erzsébet tanárnő személyében. Iskolai elfoglaltságuk miatt azonban jó ideje egyedül vezetem a színjátszó kört.
    A Vadvirág Hagyományápoló Kör célja az egyetemes magyar folklórkincs átörökítése, elsősorban a népzene, a néptánc és a népdal tanítása révén. A színjátszó gyerekekkel magam is igyekeztem a magyar népszokásokat, ünnepeket, jeles évfordulókat színpadra vinni, bemutatni. Legfőbb elvem az igényes anyagválasztás volt, és a szép szövegmondás. Segítő szakember híján a színpadi mozgásra – sajnos – kevesebb figyelem jut.
    Műsorainkon a magyar ifjúsági irodalom gyöngyszemei szerepeltek, amelyeket magam válogattam és dramatizáltam, illetve tanítottam be. Néhány közülük: Móra Ferenc: Aranyszőrű bárány című elbeszélése, Weöres Sándor: Csalóka Pétere (ez utóbbival Lakitelken is felléptünk), vagy részletek Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájából és Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című regényéből. Ezen kívül műsorainkon szerepelt még Tőke István: Az aszódi diákja, a Hófehérke című mesejáték, Fazekas Mihály: Ludas Matyija, részletek Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Gárdonyi Géza: Egri csillagok, valamint Thurzó Lajos: Tavasz Jánoska elindul című műveiből. A népi anekdota –kincset Tőkés István: Mosolygó Tiszamente című kötetéből elevenítettük meg, s jól mulattunk Szép Ernő: Mátyás király tréfáin.
    Évente két alkalommal (karácsonykor és június végén) a szélesebb városi közönség elé léptünk – a színházteremben. Igen emlékezetes 1992. december 23. –i Csendes éj című előadásunk, amelyben szebbnél szebb karácsonyi versek hangzottak el, Weöres Sándor, Juhász gyula, József Attila, Ady Endre és Nagy László tollából. Az összeállítás végén a szeretet himnusza hangzott el, Pál apostolnak a korintusaikhoz írt leveléből. Zenei aláfestésként a Csendes éj zenéje csendült fel hegedűn. (A háborús idők nyomasztó gondjaitól a közönség tekintete a szokásosnál is fényesebben csillogott…). Karácsonyi műsorainkkal három alkalommal is részt vettünk a Moholi Betlehemesek találkozóján.
    1993 Szent György napján a húsvétot ünnepeltük az ide kapcsolódó szokások bemutatásával. Néhány őszi programunk szüreti hagyományokat elevenítette fel. 1995. május első vasárnapján tartotta – több évtizedes szünet után – az adai Vadvirág hagyományápoló Kör színjátszó csoportja az első anyák-napi műsort.
    1995 – ben Tessék engem megdicsérni címmel, Domonkos István vajdasági költő gyermekverseiből adtunk elő egy csokorra valót.
    A millecentenáriumi évfordulón, 1996 – ban A honfoglalástól napjainkig címmel a magyar költészet tükrében idéztük fel népünk vérzivataros történelmét. Még ugyanezen év őszén – Tanévnyitó címmel – a magyar oktatás ezeréves örökségét vettük számba. Szent Gergely doktor iskolai toborzója és Balázs napi népi költemények, valamint Csokonai „oskolás” verse mellett a közönség részleteket hallhatott Móricz Zsigmond Rektor bácsi című elbeszéléséből, Móra Zengő ABC-jéből és Kosztolányi levél a könyvről című prózájából.
    Az 1992 – es kezdetekkor a színjátszók a Ki a Tisza vizét issza… című összeállításban csillanthatták meg először képességeiket, amellyel egyúttal kifejezést adhattunk a szülőföld iránti szeretetünknek is.
    1994 – ben elsők között emlékeztünk meg az 1848 – as magyar forradalom és szabadságharcról a Vadvirág Házban, s résztvevői voltunk a koszorúzási ünnepségnek is.
    1997 – től Pannónia, ne feledd halottaidat! Címmel redszeresen megemlékezünk a városi temetőben az aradi vértanúk mártír halálának évfordulójáról.
    Két alkalommal köszöntöttük a tagság idősebb hozzátartozóit, s noha szívmelengető perceket éltünk meg együtt, a többség nem karolta fel a kezdeményezést, így ez a programunk nem vált hagyománnyá.
    1999 júniusban – Jugoszlávia bombázása miatt – kivételesen elmaradt a Vadvirág színházi záróműsora. A Vadvirág székházban egy szűk körű házi ünnepségre mégis futotta erőnkből. Május 31. – én tanítási szünetben jöttünk össze, hogy anekdotákat és Kosztolányi Csacsi rímeit előadjuk. Az ének és tánc érthető módon ezúttal elmaradt, bemutatónknak stílusosan a sziréna hideglelő hangja vetett véget.
    A teljes napfogyatkozás alkalmával – 1999 őszén – az adai Rádió Diákstúdiója sugározta Óda a Naphoz! Című műsorunkat, melyben a legjelentősebb magyar költők naphimnuszai mellett mágikus gyermek Nap – énekek hangzottak el, valamint a pogány regösének, a Tejút regéje, a gyimesi csángó hajnali Nap – ima, a moldvai fényjelkép, valamint Mózes I. könyvéből a világító testek teremtésének részlete, végezetül a naprendszerünk egyetlen csillogásáról szóló magyar szólások.
    1999 decemberében ugyancsak a Rádió Diákstúdiójában hangzott el karácsonyi ünnepi műsorunk a Mikulás – várásról, Lucázásról, Jézus krisztus születéséről, a kántálásról – regölésről és a Betlehemesekről.
    Egy alkalommal az adai Kábel Televízió vendégei voltunk. Érik a fekete szőlő címmel szüreti szokásokat és rigmusokat mutattunk be. A felvétel Adankó Irénke néni udvarán, a szőlőlugasban készült.
    Történelmi nagyjainkról szóló sorozatunkban 2001. júniusában az adai szíházban emlékeztünk meg az államalapító István királyról. Rövid életútját Faludi Ferenc, Revicky gyula és Arany János versei követték, majd az Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga című népi költemény).
    2004. júniusában a nagyságos Fejedelem címmel emlékműsort adtunk a kuruc szabadságharc 300. évfordulóján. (A műsorban megelevenedtek a kor nagy formátú szereplői: II. Rákóczi Ferenc, Esze Tamás brigadéros, gróf Bercsényi Miklós generális, Ráday Pál titkár, valamint szegénylegények, deákok, katonák és futárok is. S persze felcsendült a Csínom Palkó, a Te vagy a legény s Török bársony süvegem).
    Részesei voltunk a hét ország hét iskola néven zajló községi szavalóversenynek, 2000 decemberében a Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi versmondó versenynek is Debrecenben. Itt az adai Mészáros Gábor 8. osztályos színjátszó Vörösmarty Szigetvár című versével I. díjat nyert, de elhozhatta a fődíjat és a közönség díját is, ami kimondhatatlan öröm volt mindannyiunk számára.
    2003. novemberében az adai származású költő, Szügyi Zoltán íróolvasó találkozóján is szavaltak a színjátszó gyerekek a városháza dísztermében.
    A tizenhárom éve folyamatosan működő és fellépő színjátszó – kör legutóbbi előadását 2004. december 18–án tartottuk a színházteremben. A műsoron Tamási Áron Karácsonyi pásztorocskák című elbeszélésének dramatizált változata szerepelt, valamint Nagy Gáspár Amíg fölragyog a jászol című művéből ihletett karácsonyi költemények.