Nyelvi figyelő
Drimbol és darabol

    Az adai regionális szóhasználatban fordul elő a drimbol és a szétdrimbol ige. A drimbol jelentése ’zúz, irt’, a szétdrimbolé pedig ’erőszakosan feldarabol, szétvagdos’. Általában rosszalló értelemben élnek velük a beszélők, segítségükkel nemtetszésüket fejezik ki. Kassai József Szókönyvében is szerepel egy hasonló szó, a feldrombol, Hegyalján használatos, jelentése ’(fatőkét fejszével) feldarabol’. Mindezek a szavak a köznyelvi darabol igének archaikusabb változatát őrzik, mégpedig azt, amelyben a kétségtelenül szláv eredetű darab főnévben még megvolt az m: dromb, drimb. Szombat szavunkban meg is maradt ez az m, arról tanúskodva, hogy a mai szlovén sobota, szerb subota főnévnek m-met tartalmazó ószláv alakja sombata volt. A darab szó kialakításakor a magyar beszélők nemcsak a régi m-et hagyták el, hanem a dr hangkapcsolatot is feloldották, hiszen nyelvünk szó elején nemigen tűri a mássalhangzó-torlódást. Vele ellentétben a drimbol és a drombol esetében megmaradt az m is és a dr hangkapcsolat is.
    Jó néhány olyan idegen eredetű szavunk akad, amelyben nem tűnt el a szókezdő dr. Ilyen a német Draht nyomán keletkezett drót főnév, amely hengerelt, húzott fémszálra utal, a szláv eredetű drága melléknév (ez többféle jelentést is kifejez, elsősorban sokat érő, becses, értékes dologra vonatkoztatják, továbbá kifejezheti valakinek nagyon kedves, szeretett voltát stb.), aztán a francia drazsé főnév (ez ’csokoládé- vagy cukormázzal bevont apró, gömbölyű cukorkaféle’ értelemben használatos), a latin—kelta drapp melléknév, amely halvány sárgásbarna színt jelöl, az angol dressz főnév (jelentése ’mez’ vagy ’fürdőruha’), a holland—francia drog főnév (elsősorban gyógyászati célra vagy ízesítésre felhasználható szárított növényi vagy állati anyag megnevezése). Ide sorolható még a latin—görög eredetű dráma (amely nemcsak ’színpadi megjelenítésre szánt párbeszédes szépirodalmi műre’ vonatkozik, hanem a bizalmas szóhasználatban ’szomorújátékra, tragédiára’, a sajtónyelvben pedig ’kirobbanó ellentétből eredő, rendszerint halállal végződő tragikus eseményre’ is), a telefonhívóval felszerelt taxiállomásra utaló német droszt, az egypúpú tevét jelölő latin dromedár szó (amelyet ’idomtalan testű, esetlen mozgású személyre’ is szoktak vonatkoztatni) stb. Olykor a szó belsejében is megmarad a dr hangkapcsolat. Erről tanúskodik többek között a szláv eredetű nadrág és vidra, illetve a görögből származó hidrogén szavunk.

Dr. Molnár Csikós László