Most szaporítsuk a muskátlit!
Ez idõ tájt, nyár vége felé a legszebbek a muskátlik: dúsak, ontják a virágaikat, öröm rájuk nézni. Nem árt azonban a jövõre is gondolni. Most idõszerû a hajtásgyökereztetés, más szóval a dugványozás.
Sok helyen egymással vetélkednek a kertészkedõk, hogy melyikük neveli a legdúsabb, legszebb futómuskátlit. A siker kulcsa persze általában titok. Nem vitás, hogy a gazdasszony gondoskodása, óvó tekintete számít a legtöbbet. Legalább olyan fontos azonban a jó fajta. Az õsz közeledtével majd a szívünk szakad meg, hogy hamarosan elpusztulnak a virágok. Vagy mégsem? Aki csak teheti, igyekszik átteleltetni a muskátliját. Így óriási lépéselõnnyel indulnak a következõ tavasszal a frissen ültetettekhez képest. A virágos, nem túl meleg (10-15°C) helyiségeket kedvelik. Mérsékelt öntözéssel különösebb károsodás nélkül átvészelik a telet. A legtöbb háznál azonban a helyszûke miatt ez szinte megoldhatatlan. Ha az egész tõvel nem is bírunk, de a tõrõl szaporított utódok átteleltetésével érdemes kísérletezni, egy ablakpárkányon több balkonládára való muskátli csemete elfér. Fontos, hogy a tél beállta elõtt jól begyökeresedjenek.
Augusztus végén, szeptember elején idõszerû a muskátli (mind a futó, mind a bokor muskátli) szaporítása. Erõteljes, rövid íz közû, egészséges hajtásokat válasszunk, lehetõleg olyat, amin nincs virág. Metszõollóval vagy késsel vágjunk 8-10 centiméteres hajtásokat. A szár alsó részét éles késsel tisztítsuk meg a levelektõl. A legalsó ízköz vagy más néven nódusz alatt éles késsel vágjunk ferde metszlapot.
Már a kiskereskedelmi forgalomban (bármely mezõgazdasági gyógyszertárban) is kaphatók gyökeresedét serkentõ porok. Bátran használhatjuk õket. Egyesével is becserepezhetjük a dugványokat, de gyorsabb és hatékonyabb a munka, ha nagyobb (12-14 cm átmérõjû) cserepeket választunk, és 4-5 dugványt tûzdelünk bele. Gyökereztetõ közegnek bármilyen laza, jó vízáteresztõ földkeverék megfelel. Használhatjuk a virágföld kevés tõzeggel és homokkal lazított keverékét. A dugványok ne kerüljenek 3-4 centiméternél mélyebbre, a legalsó levél a föld színe fölött maradjon. A végén alaposan öntözzük be, és helyezzük árnyékos, szélvédett helyre a cserepeket. Nem szükséges zacskót húzni rájuk, mert a befülledt dugványokat könnyebben megtámadják a kórokozók. Az egymáshoz közel tûzdelt, de nem túlzsúfolt növények elég párát teremtenek maguk körül. Hat hét múlva számíthatunk a gyökeresedésre.
Szécsényi Ildikó
(Kertbarát)
